Szeszélyes április Mezőföldön

2021. április 13., kedd, Faluvilág

A Felső-Háromszéki medencét elfoglaló Mezőföldet két részre osztja a Feketeügy: felsőre, amely Márkosfalva és Szentkatolna között terül el és alsóra, a Cófalvától Székelypetőfalváig húzódóra, hosszan a Postaút mentén. Felsőmezőföldi mezőnézőnkön hűvös idő fogadott és behavazott április, nem hiába titulálja a nép bolondnak ezt a hónapot. Onnan indultunk ahol a távoli Jégkorszak végén a térség egyik legjobb talaja fejlődött ki. Föld és égi eső viszonyának alakulását ügyeli ott mindenki, nagybani termelők és zöldséges kertművelők egyaránt.

  • Földbe kerülnek az első gumók. Fotó: Moldován Zsolt
    Földbe kerülnek az első gumók. Fotó: Moldován Zsolt

Lassú kezdet a határban

A Csernáton felől érkezőt az ébredező mezőmunka fogadja. A Bajcsi Ákos és Moldován Csaba mezőgazdasági mérnökök irányította Timate Kft. mezőgazdasági profilú cégének telephelyén erőgépek indultak krumplit ültetni oda, ahol a talajviszonyok kedveztek. Bajcsi Ákostól a tavaszi munkákról érdeklődünk, megerősítette, hogy az első magok mindig akkor kerülnek talajba, amikor a körülmények engedik.

– Milyen tavaszi kultúrákkal foglalkozik jelenleg a Timate cég?

– Tavaszbúzával, sörárpával és tavaszrepcével akarunk kezdeni, ha bele nem zavar az időjárás – mondta. – Úgy határoztunk, hogy tavasszal bevetünk mintegy 30 hektárt repcével, ugyanis az a tapasztalat, hogy jó eredményt ad. Sajnos, eddig alkalmatlannak mutatkozott az időjárás a vetésre. Éppen ma a szép, napos idő okán ellenőriztük a talajt, amely alkalmasnak tűnik arra, hogy megkezdjük a tavaszi kultúrák vetését. Akárcsak az elmúlt években, idén is termesztünk zöldségféléket. A hagyma lenne az idei első kultúra, amelyből 20 hektárnyit szeretnénk elvetni. Erre azonban még várni kell, mert a talaj felső, vékony része ugyan szárazabb, de az alatta levő nedves, márpedig a piciny hagymamag megköveteli a nagyon jól előkészített magágyat. Ebben az évben is folytatjuk a muroktermelést, két rendben vetünk, mert az az általános tapasztalat, hogy a korán elvetett murok túl hamar kikel, ezt nyáron kell értékesíteni, van viszont fajtafüggvényes magunk is, amely később kerül a földbe. Eléggé kényes zöldségféle, igényes és költséges a tárolása, így arra törekszünk, hogy a kései murkot minél hosszabb ideig a földben tudjuk tárolni, s elegendő legyen a téli használatra. Erre a célra külön speciális előkészítő-csomagoló berendezést szereztünk be.

 

Szentkatolnai polgármesteri hivatal

 

Át az ikertelepülésen

A Márkosfalvával összeépült Mátis­falván van a felső Mezőföld igazi kapuja, fogadja is nagy méretű székely kapu az érkezőt. Tusa Levente polgármester építtette még akkor, amikor a járvány nem zavarta meg a testvértelepülésekkel való barátkozást, Márkosfalva ugyanis Rábcakapival ápol jelenleg is ilyen kapcsolatot. Kovács Károly régi kedves ismerősünktől, szentkatolnai községi képviselőtől érdeklődtünk a márkosfalvi mezei hírek felől, aki elmondta, hogy ennek a térségnek is kiváló talaja van, több figyelmet, gondot és támogatást érdemelne, mert itt bontakozhatna ki igazából a Feketeügy menti minőségi krumplitermelés. Ottjártunkkor még ebben az övezetben sem kezdték meg a krumpli ültetését, hideg és nedves még a talaj. A vidék településein falunként maroknyi jelentősebb krumplitermelő él, akiket sürget az idő. 

– Lehangoló a krumplival kapcsolatos helyzet – folytatta Kovács. – Tavaly gyenge volt a kereslet, 35–50 baniban tudták eladni a krumpli kilóját a termelők, és tudtommal még jócskán van tartalék a térség pincéiben-vermeiben. Akad olyan is, aki még mindig reménykedik, hogy kissé jobb áron tud túladni a feleslegén.
Gál Attila községi képviselő és egyházgondnok abban bízik, hogy ebben az esztendőben megszabadulnak a márkosfalviak a Kandia falurész leghosszabb utcájában a sártól, az önkormányzat tervezi annak korszerűsítsét mintegy 1150 m hosszúságban, az alapokat már elkészítették. Folytatják a református lelkészi lak felújítását és szigetelését, lelkipásztoruk Papp Zsolt tiszteletes. Templomuk is megújult a magyar kormánytól kapott anyagi támogatásból, és tervükben a mátisfalvi műemlék templom javítása is, de az ikerfalu két temetőjének rendbetétele is. 

Gál Attila, aki a márkosfalvi erdő-közbirtokosság elnöke is, elmondta, hogy gyenge esztendőt zártak, mert több ok miatt az elmúlt évben nem sikerül fát kitermelniük a 80 hektárra rúgó márkosfalvi erdőből, amely Csernáton község területén van. Évente értékesítik 26 hektárnyi legelőterületüket, ez hoz valamit pénzt, és ebben az esztendőben tervükben van fát is bélyegezni.

 

Tetőjavítás Hatolykán

 

Csak a munka

menthet meg minket – a Fennvaló és a megtartó föld – hallgattuk az aggodalmaskodó  kézdimartonfalviakat. Itt is megunták a járvány okozta megszorításokat, s elmondták, hogy reménykednek, hamarosan fordul, s a mezei és kerti munkához is alkalmas lesz az időjárás.

– Most amikor a küszöbön a költségvetés elfogadása, mire számíthatnak a martonfalviak? – kérdeztük Héjja Timea Noémi községi képviselőt.

– Szeretnénk felújíttatni a helybeli kultúrotthont, s reméljük, a járvány múltával visszaköltözik falai közé a művelődési élet, amiben a martonfalviak mindig jeleskedtek. 100 ezer lejt címzett a katolnai tanács a sportmozgalom támogatására, s mert Martonfalvának is van sportpályája, reménykedünk, hogy az elkövetkezőkben sor kerül egy öltöző építésére, és a pályát is jó volna bekeríteni.

Elmondta, hogy ez a térség is óhajtaná a földgáz bevezetését, a mezőföldi települések lakóinak mindig gondot okozott a téli tüzelő, ehhez azonban szükséges, hogy a lakosság legalább 60 százaléka igényt tartson rá. Évszázadokkal ezelőtt tölgyesek is voltak a Mezőföldön, melyeket a letelepedett székelyek lassan kiirtottak, helyüket szántó és legelőterületekké alakították – tesszük hozzá mi, ugyanis erről tanúskodnak a Feketeügy üledékének mélyebb rétegeiből előkerült megkövesedett-megszenesedett uszadékfák. 

Új címe van a szomszédos Ha­tolykának – mióta megépült ultramodern gyógyfürdője, a szűkebb térségben Fürdőfalunak nevezik. Meg is érdemli, mert az állandóan változó téli idő ellenére is működni tudott, fenn tartotta magát az egység. 

Valamikor a tél végéig kitartó pityókájáról volt híres Hatolyka is, Pakó József, Papp Pál és társaik hosszú évtizedek óta sikeresen és jövedelmező módon művelik a jó termőfölddel rendelkező határt. A mezőföldi falvakban uralkodó kereslet a megszokott, sikeresebben és biztosabban csak az tud megélni belőle, aki a krumpli eladását úgymond intézményesíteni tudta – derült ki a Fejér Imre Csaba községi képviselővel és nagybani termelővel folytatott beszélgetésünkből. Kiderült, hogy a községi önkormányzat még ebben az évben leaszfaltoz a mellékutcákban 700 folyóméter szakaszt. 

Hatolykára érkezésünkkor javították a szentkatolnai plébánia tulajdonába visszakerült egykori felekezeti iskola tetőzetét. Ennek kapcsán beszélgettünk Becze Lóránt katolnai plébánossal, aki az anyaegyházon kívül a hatolykai és a kézdimartonfalvi filiáknak is lelkésze, és elmondta, vannak terveik, de az anyagiak előteremtése még bizonytalan, így nem óhajt részletekbe bocsátkozni. Örömmel mondta el, hogy a szolgálati területén az elmúlt időszakban hat harangjukat sikerült elektromos meghajtásra átszerelni, ezért köszönettel tartoznak a községi önkormányzatnak, Szentkatolnán pedig az elmúlt évben a hívek amolyan székely kalákában mintegy 30 méter kerítés építésével segítették a plébániát. 

 

Zsigmond Zoltán alpolgármester

 

Szent Katalin oltalmában

Szentkatolna községközpont a Szentföld egyik népes, szorgalmas és hívő katolikus közössége. Templomának-népének őrangyala Szent Katalin, Európa védőszentje. Önkormányzata négy település felett őrködik, köztük a Kovászna felé eső Imecsfalván is. Tusa Levente polgármesterrel családi gondjai miatt nem sikerült beszélgetnünk, Zsigmond Zoltán alpolgármestert jelölte meg, „aki megfelelő módon ismeri azokat a fejlesztéseket, amelyek jelenleg is és a közeljövőben is lekötik az önkormányzat figyelmét”. 

– Milyen szakaszban van a község közművesítése? – kérdeztük az alpolgármestert.

– Helyi kutakból kapja az ivóvizet a települések egy része – mondta –, a fővezeték most Márkosfalva végéig tart, ezt kellene folytatnunk, és kiépítenünk Imecsfalva hálózatát is. Egyik változat szerint alkalmasabb lenne jó vizet hozni Gelencéről, de akadály, hogy a településnek kevés a lakossága. Nagy gondja a községvezetésnek a szennyvízhálózat megépítése, ami azonban nehézségekbe ütközik, és nálunk is felvetődött a földgáz bevezetésének szükségessége, talán éppen Csernáton irányából, hogy áthaladhasson az egész községen. Az ehhez szükséges települések közti egyesület még nem alakult meg. Folytatjuk az aszfaltozási programunkat Márkosfalván és Hatolykán. Hatolykán a gyógyfürdőt megkerülő utca fog megújulni. 

– Imecsfalván sikerült-e valamilyen közérdekű dolgot megvalósítani? – kérdeztük.

– Itt is volt aszfaltozás két eléggé fontos mellékutcában, ugyanis a falun megyei rangú út halad át. Aszfaltszőnyeg került a faluból Gelence felé tartó utcarészre és az imecsfalvi vasútállomás mellett Székelypetőfalva felé tartó rövidebb szakaszra. Ebben az évben soron lenne parkjaink felújítása. Bár sportegyesület még nincs, egy ügyes kis csapat összeállt, megkezdték az edzéseket három tehetséges fiatalember irányításával. Rendezzük a sportpályát, rendben már az öltöző is.

Bánffy Zita, az önkormányzat munkatársa elmondta, hogy tavaly négy projektet nyertek a megyei tanácsnál, megfelelő gazdag erőgépparkja van az önkormányzatnak, soron van egy kaszálógép beszerzése a Leader-programból.

Mezőföldi körutunkat Imecsfalván végeztük. Túróczi Csongor községi képviselőtől megtudtuk, hogy nagyon várják a helybeliek az ivóvíz és a földgáz bevezetését. Kisebbnek ugyan kisebb, de élő település Imecsfalva. Az iskolában egy összevont osztály működik, mellettük egy óvodai csoport. Az óvónő Kézdivásárhelyről ingázik, a tanítónő helybeli. A legtöbb gyermek a Gelence felé tartó utcában lakik, s ezért az utca egyik tágulatában egy játszóteret szándékoznak kialakítani a nyáron. 

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 689
szavazógép
2021-04-13: Magazin - Iochom István:

Kozma Viola színfoltjai a Vigadóban

A zabolai származású, huszonnégy éves Kozma Viola kommunikációs szakember Színfoltok című első egyéni tárlata nyílt meg a kézdivásárhelyi Vigadó földszinti kiállítótermében múlt szerdán. A falakon húsz festmény és grafika látható. A megnyitón a fiatal alkotóval Nánia Hanna beszélgetett.
2021-04-13: Gazdakör - Bokor Gábor:

Villámlátogatás egy szövetkezeti tejfeldolgozóban

Nemrég a Gyimesekben, Hidegségben szerveztek szakmai felkészítőt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) alkalmazottai és a falugazdászok számára. A kétnapos csapatépítő esemény zárásaként Becze István SZGE-elnök villámlátogatásra hívta a csapatot a gyimesközéploki tejfeldolgozóhoz. A helyszín nem véletlen: a tejgyár szövetkezeti tulajdonban van, birtokosai a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai. Összefogásukkal megvalósították, hogy ne alapanyagot adjanak el, hanem feldolgozott formában értékesítsék a megtermelt tejet.