A termelékenység alakulása

2021. április 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A termelékenység egy hatékonysági mutató, amely azt méri, hogy egy foglalkoztatott személy mekkora hozzáadott értéket képes teremteni. Az Erdélystat által végzett elemzés alapján, amely a 2008–2017-es időszak adatait dolgozza fel, a továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – a gazdasági folyamatokra is rávilágító mutató erdélyi, romániai és ágazati alakulását foglaljuk össze.

Módszertani megközelítések

A termelékenység vagy gazdasági hatékonyság mérésének tekintetében számos mutató áll a szakértők rendelkezésére. Ebben az elemzésben egy hagyományos megközelítést alkalmaztak, a munkaerő-termelékenységre helyezve a hangsúlyt: az egy foglalkoztatottra vetített hozzáadott érték (angolul GVA – Gross Value Added) alakulását vizsgálták, ezen belül pedig a nominális, kiigazítatlan értékeket vették alapul. A bruttó hozzáadott érték a bruttó kibocsátásnak és a folyó termelőfelhasználásnak a különbsége. A bruttó kibocsátást (az összes előállított terméket és szolgáltatást) alapáron számítják, azaz a számítás során a termelői árhoz hozzáadják az esetleges támogatásokat is. A termelőfelhasználást (az előállításhoz szükséges termékek és szolgáltatások árát) piaci beszerzési áron számították. A hozzáadott értékből lehet a vállalatnak profitja, ebből részesül a vállalat vezetése, valamint az alkalmazottak is fizetés formájában. A termelékenységi mutatók földrajzi dimenzió szerint (országos, megyei stb.), gazdasági ágazatok szintjén vagy akár ennél részletesebb felbontásban is rendelkezésre állnak.

A hozzáadott érték mérése nem egyszerű feladat, mert bizonyos hatások és jelenségek – amelyek a képet torzíthatják – nem kiszűrhetőek. Ennek ellenére az elemzés érdekében kiszámított termelékenység a lényegi jelenségekre és különbségekre is képes rávilágítani. Ugyanakkor a termelékenység elemzése és növelése számos okból kifolyólag fontos: egyrészt a termelékenység és a bérek között pozitív kapcsolat van, a bérek pedig nagyban befolyásolják egy adott régió lakóinak életszínvonalát. Továbbá a magasabb termelékenység több külföldi tőkét is képes bevonzani, amely sok esetben külföldi tudástranszferrel is társul, így a régió nemcsak tőkével, hanem tudással is képes gazdagodni.
 

Növekedő pálya

Az elmúlt években – alapvetően 2012 óta – a termelékenységi mutató Romániában és Erdélyben kedvező, növekvő tendenciát mutatott. A 2017-es adatok alapján az erdélyi termelékenység 2,2 százalékkal volt magasabb, mint az országos – Bukarest nélküli – átlag. Az erdélyi régiók közül két csoport rajzolódik ki: Közép-Erdélyben, a Bánságban és Dél-Erdélyben jóval nagyobb termelékenységi mutatókat láthatunk, mint a Partiumban, Székelyföldön és Észak-Erdélyben. Megyei bontásban Kolozs megyében a legmagasabb a termelékenység, 23,8 ezer euró/alkalmazott, ami messze az erdélyi átlag (18,3 ezer euró egy főre eső hozzáadott érték) fölött van. A legfőbb gazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat szektoraiban láthatóak a legalacsonyabb termelékenységi mutatók, míg az ellenpólust az információs és kommunikációs, a professzionális és a pénzügyi szolgáltatások képviselik, utóbbiak nagyban hozzájárulnak a mutató javításához. Egy régió vagy egy megye termelékenységét a gazdaság ágazati szerkezete nagymértékben befolyásolja, így a jelentősebben teljesítő megyék mutatója leginkább a nagyobb termelékenységű szektorok hangsúlyosabb jelenlétével magyarázható.

2017-ben az országos termelékenységi mutató elérte a 20,3 ezer euró/foglalkoztatott főt, ezt az átlagot viszont csak Bukarest termelékenysége húzza jelentősen felfelé, a termelékenység referenciaértéke a fővárosban 35,2 ezer euró/fő.

Tíz év alatt – nominális értéken – a termelékenység Romániá­ban 35,1 százalékot emelkedett, és ha a fővárost nem számítjuk bele, akkor ennél gyorsabb, 35,7 százalékos növekedés figyelhető meg. Ezzel szemben Erdélyben a tízéves növekedés alacsonyabb volt, 32,9 százalékot ért el.

Habár a termelékenység mind Erdélyben, mind Romániában jelentősen növekedett, megvizsgálva az európai kon­textust azt láthatjuk, hogy az európai átlag eléréséhez még jelentős hátrányt kell ledolgozni: az európai uniós átlag közel 58 ezer euró/fő volt 2017-ben.
 

Erdély régiói, megyéi

Erdélyen belül is jelentős különbségek figyelhetőek meg a régiók között. Termelékenység tekintetében az első helyen Közép-Erdély áll, itt 2017-ben 20,7 ezer euró volt az egy főre eső hozzáadott érték. A tízéves növekedés is ebben a régióban volt a legmagasabb, 45,6 százalékos növekedéssel a térség messze az országos és az erdélyi átlag fölött van. Közép-Erdélyt követi a Bánság, itt 20,2 ezer euró/fő a termelékenység, a növekedés azonban itt a legalacsonyabb, csupán 27,1 százalékos. A harmadik helyen 19,5 ezer euró/fős termelékenységgel Dél-Erdély áll; a növekedési ráta itt is közepes, 31,2 százalékos volt.

A három első erdélyi és a többi régió között a termelékenységben viszonylag nagy törés látható, hiszen a sorrendben következő Partiumban csupán 15,2 ezer euró hozzáadott érték esik egy foglalkoztatottra, továbbá a 2017-es érték csupán 29,1 százalékkal haladja meg a 2008-ast. A Partium után kevéssel következik Székelyföld, ahol egy fő átlagosan 15,0 ezer euró hozzáadott értéket teremtett 2017-ben, ami 27,7 százalékkal nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt. Észak-Erdélyben a legkisebb a termelékenység, csupán 14,5 ezer euró/fő, viszont a 32,5 százalékos növekedés megközelíti az erdélyi átlagot.
 

Méretkülönbségek

A termelékenységben látható különbség mellett azt is fontos kiemelni, hogy az élmezőnyben járó három régió (Közép-Erdély, Bánság és Dél-Erdély) gazdaságának mérete is sokkal nagyobb: itt dolgozik az erdélyi foglalkoztatottak 66,2 száléka, és itt termelik meg az erdélyi hozzáadott érték 72,5 százalékát.

Habár nem Dél-Erdélyben a legmagasabb a termelékenység, itt termelték összesen a legmagasabb, 15,1 milliárd euró hozzáadott értéket 2017-ben 777 ezer fő foglalkoztatása mellett. Székelyföldön 3,2 milliárd euró hozzáadott érték keletkezett, ami Erdélyen belül a legalacsonyabb, viszont itt dolgozik a legkevesebb ember is, mindössze 211 ezer fő. Így lehet az, hogy Székelyföld termelékenysége megelőzi Észak-Erdélyét, itt a magasabb, 4,6 milliárd euró többletértéket jóval (320 ezer fővel) több alkalmazott állította elő. Közép-Erdélyben és a Partiumban hasonló számú fő foglalkoztatása mellett sokkal több hozzáadott értéket termeltek, innen az óriási hatékonyságbeli különbség. Az erdélyi megyék közül a 2017-es termelékenységben Kolozs megye az első 23,8 ezer euró hozzáadott érték/fős mutatóval, ami látványosan, 52,5 százalékkal növekedett 2008-hoz képest. Ezt a növekedést egyetlen más erdélyi megye sem érte el, Románián belül pedig hajszállal Iași (54,0 százalék) és jelentősebben Konstanca (63,1 százalék) megye előzi csak meg. Az erdélyi élmezőnybe tartozik még Brassó (22,6), Temes (22,3) és Szeben megye (20) is.
 

Ágazati értékek

A legfőbb gazdasági ágazatokat megvizsgálva igen nagy különbségek fedezhetőek fel. Míg az erdélyi termelékenység átlagosan 18,3 ezer euró/fő, addig a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat szektoraiban ez csupán 4,5 ezer euró/fő, az ingatlankereskedelmi szektorban pedig 546,3 ezer euró/fő. Igaz, ez utóbbi a szektor sajátosságából származik, hiszen a tranzakciók értéke nagyon magas, így a felszámított jutalékok összege is nagy, ezzel szemben az ingatlankereskedések jóval alacsonyabb anyagköltség mellett működnek. Mégis az ágazat nem egy nagy súllyal rendelkező iparág. Az építőipar a 13,3 ezer euró/fő hozzáadott értékkel inkább lefelé húzza az átlagot. A kereskedelmi, a logisztikai és a vendéglátóipari szektor az átlagot szintén kissé lefelé húzza. Az ipar az átlagot kevéssel, de termelékenységben meghaladja. Az információs és kommunikációs szolgáltatások (IT) szektora viszont érdemben képes javítani azt, mivel az ágazat súlya már elég jelentős és a termelékenység nagyon magas: 46,3 ezer euró/fő. Ez ugyan még nem mérhető az európai átlaghoz – ami csaknem 100 ezer euró/fő –, viszont Közép-Európában ez kiemelkedőnek számít, egyedül Csehország előzi meg Romániát.

Az iparban 897 ezer fő dolgozik, 18 milliárd euró hozzáadott értéket teremtve, amellyel közel 20 ezer euró/fős termelékenységet érnek el. A mezőgazdaság termelékenysége ugyan alacsony, de nagyon sok, pontosabban 585 ezer ember megélhetését biztosította 2017-ben.

Az elmúlt évek során az összes régióban csaknem minden ágazat termelékenysége növekedett, kivétel az építőipar, ahol 2011-ig erőteljesen nőtt, azután enyhén csökkent a termelékenység. Egyedül Székelyföldön láthatunk némi növekedést az építőipari termelékenységben, viszont 2017-ben még így is csak 12,6 ezer euró/fő volt ennek értéke. Az építőipar termelékenysége egyébiránt Közép-Erdélyben a legmagasabb, eléri a 15,2 ezer eurót foglalkoztatottanként.

A termelékenységi mutatók eltérését a hozzáadott érték struktúrájában is tetten érhetjük (lásd mellékelt táblázat): Közép-Erdélyben az IT-szektor súlya igencsak magas, eléri a 10 százalékot, míg Észak-Erdélyben ennek súlya csupán 1 százalék. Szintén Közép-Erdélyben láthatjuk a legmagasabb professzionális szolgáltatások részarányát, közel 7 százalékot. Továbbá Közép-Erdélyben (ezen belül Kolozs megyében) a legalacsonyabb a mezőgazdaság súlya, csupán 3 százalék, míg az országos és az erdélyi átlag 5 százalék. Következtetésképp, ha egy régió magasabb termelékenységet szeretne elérni, akkor a már erős hagyományokkal rendelkező szektorok fejlesztése mellett különösen sokat segíthet, ha a magasabb hozzáadott értékű szektorokra fókuszál, amelyek legtöbbször tudásalapúak (például IT- és pro­fesszionális szolgáltatások).

Forrás: Erdélystat – Eurostat- és INS-adatok alapján

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki a legfőbb hibás a kormányválságért?










eredmények
szavazatok száma 160
szavazógép
2021-04-14: Riport - Demeter Virág Katalin:

A fűszáltól az élő ételig: egy nyujtódi sajtműhely mindennapjai

Részben a véletlen, részben az élet alakította úgy, hogy Putnoky-Csicsó Barna az autóalkatrészeket és a fűtéstechnikát néhány éve sajtkészítésre cserélte. A nyujtódi őstermelő meggyőződése, hogy Székelyföldön minden adott ahhoz, hogy az itt élők boldoguljanak, s azt vallja, bár hosszú az út a szénától a sajtig, termékei­ben – azok elfogyasztásáig – élet van. Jól felszerelt, szigorú hatósági elvárásoknak megfelelő kis műhelyében felesége segítségével mára sokak kedvencét állítja elő. Mozzarellájáért például Brassóból rendszeresen eljár a sepsiszentgyörgyi vásárokba egy olasz úriember. Türelemmel, kitartással tanulta el a mesterséget, és minden olyan alkalmat megragadott, mely ismereteinek gyarapítását szolgálta.
2021-04-14: Belföld - :

Az oktatás nemzetbiztonsági üggyé válik

Az oktatás kérdése kezd nemzetbiztonsági üggyé válni Romániában – vélekedett Sorin Cîmpeanu egy, az iskolai tesztelést és oltást taglaló konferencián.