Az oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában óriási különbségek vannak iskola és iskola, diák és diák között az információhoz és technikai vívmányokhoz való hozzáférés tekintetében. „Nem csak nemzeti jelentőségű, de már nemzetbiztonsági jelentőségű üggyé kezd válni az oktatási rendszer helyzetének megoldása” – mondta. Az iskolaelhagyás miatt Románia a sereghajtó országok között van Európában az oktatás terén, és emellett nálunk feltűnően nagy a különbség a vidék és a város között: míg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban az a jellemző, hogy városon körülbelül 10, vidéken pedig 11 százalékos az iskolaelhagyási ráta, addig Romániában urbánus környezetben a diákok 5, vidéki környezetben viszont 25 százaléka adja fel tanulmányait – részletezte Cîmpeanu.

A miniszter egyúttal azt is felvetette, hogy az online oktatás alatt felhalmozódott lemaradások pótlására szolgáló tanórákat a 2021–2022-es tanévben is lehetne folytatni. Cîmpeanu szerint nem csupán Románia, de a világ egyetlen oktatási rendszere sem volt felkészülve a járvány előidézte válsághelyzetre, amely így nagyon nagy veszteségeket okozott mindenhol. Megjegyezte azonban, hogy értékeli a pedagógusok erőfeszítéseit, akik bár nem voltak felkészülve a klasszikustól teljesen eltérő online tanítási rendszerre, de megtettek minden tőlük telhetőt. A miniszter szerint nem lehet biztosra állítani, hogy a tudás felmérése ebben az időszakban releváns volt, és hogy például tényleg a diák maga oldotta meg egyedül a felmérőkön lévő feladatokat. Mindez nagy lemaradásokhoz vezetett, szögezte le.