Megélhetési költségindexDrága az élet Sepsiszentgyörgyön

2021. április 21., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az Erdélystat elkészítette a tizenkét legnagyobb magyar lakossággal rendelkező erdélyi város megélhetési költségindexét. Az eredmények szerint Kolozsvár, Brassó és Temesvár után a székelyföldi városok közül Sepsiszentgyörgyön a legmagasabbak a megélhetési költségek, a legolcsóbb város pedig Kézdivásárhely.

  • Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
    Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

A költségindexről

A statisztikában jelentős hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL-indexe.

Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított fogyasztói kosárban összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemétszállítási díjon át az edzőtermi bérletig. A referenciaváros Kolozsvár, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították. (Az index képzésének részletes ismertetését, a fogyasztói kosarakban szereplő termékek és szolgáltatások pontos leírását és az árak begyűjtésének módját, illetve a termékcsoportok súlyát városonként az Erdély­stat honlapján lehet elérni.)

Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat. Például Brassó megélhetési indexe 92,5 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5 százalék. Ugyanakkor valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbérek is magasabbak, mint Brassóban, így lehetséges, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal – a város viszonylagos drágasága ellenére – meghaladja a brassóit.

Az, hogy egy város viszonylag drága, nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatás a megfigyelt városok közül. Vannak olyan termékek is, amelyek hatósági árasak vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül: ilyen termékeket értelemszerűen nem tettek a fogyasztói kosárba.

 

Az első három

A tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül a legdrágább Kolozsvár. Itt a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerárak, a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi), és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.

Brassóban a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül.

A harmadik legdrágább város Temesvár, itt 8 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy ezen a területen.

 

Legdrágább Székelyföldön

A székelyföldi városok közül a legdrágább az élet Sepsiszentgyörgyön, ahol az árindex elmaradása csupán 11,4 százalék Kolozsvárhoz viszonyítva, így a negyedik helyezett a rangsorban.

Itt a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve viszonylag drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket.

A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.
 

További rangsor

Nagyváradon 13,5 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. Itt relatív alacsony a lakhatási költség, viszont Kolozsvár után a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala, például a könyvtári belépő éves díja Nagyváradon a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.

Szatmárnémetiben átlagosan 14,9 százalékkal kisebbek az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradiakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legdrágábbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda átlagosan 16,2 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor Csíkszeredában a második legolcsóbb a vendéglátóipari egységekben fogyasztható élelmiszerek árszínvonala (Kézdivásárhely után), illetve a bolti, piaci élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei is alacsonyak.

Aradon 16,8 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedőek a házhoz szállított ételek és italok árai (Kolozsvár után itt a legdrágábbak, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.

Marosvásárhely a kilencedik a tizenkét város közül, itt átlagosan 19,4 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő. Érdekesség, hogy az általános bolti, piaci élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszer­árak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.

 

Olcsóbb kisvárosok

A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

A legolcsóbb város Kézdivásárhely, itt 22,5 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva. Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.

 

Fejlődő megyeszékhely

A közölt statisztika visszaigazolja az ifjúsági konzultáció eredményeit – reagált kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Úgy látja, hogy ezért – az önkormányzati feladatoknak megfelelően – nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a lakásépítési programokra (a fiataloknak szánt, úgynevezett ANL-s lakások építésére például), illetve a bértámogatásra, bár ez utóbbi kétélű megoldás lehet, hiszen a bérek „kifehérítése” könnyen árfelhajtó erővel bírhat. A költségindexet felfelé húzó magas piaci élelmiszerárakra vonatkozóan az önkormányzatnak nincs hatásköre – fogalmazott a polgármester.

Antal Árpád ugyanakkor úgy látja, hogy az elemzés eredményét pozitívan is lehet értelmezni, hiszen azt is jelzi, a város fejlődik, „jobb, ha Kolozsvárhoz közelítünk, mint a lista végén lévő városokhoz”, a piaci folyamatok következtében pedig az ingatlanbefektetőknek is felkeltheti az érdeklődését, hogy új lakóparkokba fektessenek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 707
szavazógép
2021-04-21: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Nyáguly Mátyás, a kincskereső

Kincsesbánya a falu, állíthatjuk, ahol csak az nem tud bányászni, aki nem ismeri a települést, avagy talentuma nem segíti abban, hogy szóra-emlékezésre késztesse interjúalanyát. Így járt e sorok írója is szülőfalujában, Árkoson. Jött a hír ugyan, hogy „nagy gyűjtő a fiatalember”, de valójában csak akkor sikerült meggyőződnünk erről, amikor szabályszerűen meghívattuk magunkat lakására. Nyáguly Mátyás már örökölt házából is kuriózumot varázsolt, van benne bőven fémből és fából készült tárgyi gyűjtemény, régi órák és szerkezetek egész sora, okmánygyűjtemény, polcnyi értékes könyv.
2021-04-21: Pénz, piac, vállalkozás - :

Ötödét pótolják

Az Európai Bizottság 500 millió eurós keretet fogadott el a hazai turisztikai és vendéglátóipar (HoReCa) támogatására.