Mesélő falvainkKökös, megyénk déli kapuja

2021. április 23., péntek, Faluvilág

Új sorozatot indítunk útjára, melyben Kisgyörgy Zoltán, tájaink egyik legavatottabb ismerője a háromszéki falvakat mesélteti. Ezúttal nem mindennapjaikat, fejlődésüket, nehézségeiket mutatja be, hanem történelmükre, egyedi színfoltjaikra, nagy szülötteikre fókuszál könnyeden, színesen, anekdotákkal fűszerezetten. Kíséretében látogathatjuk körbe Háromszéket, tudást és élményt ígér ez a tartalmas utazás, újabb támpontot szülőföldünk jobb megismeréséhez. Jó barangolást!

  • A Gábor Áron-emlékmű
    A Gábor Áron-emlékmű

Kaptam egy Kökénybokor helynevet 1776-ból, s nem is csodálkozom, hogy többek hinni merik, Kökös neve is a kökényhez kapcsolódik. A régebb merejében székely falu nemcsak Háromszéknek, hanem a Székelyföldnek is déli határtelepülése. A Feketeügy választja el itt a Barcaságot – másképp a Szászföldet – a Háromszéki-medencétől és a Székelyföldtől.

A kicsi magyar világ idején (1940–44) fontos vasúti átkelőhely volt, az akkori Észak-Erdély (Magyarország) és Dél-Erdély (Románia) államhatára. A Budapest–Kelenföld vasút­állomáson évekkel ezelőtt jómagam is láttam még azt a 365-ös típusú, szigorúan őrzött diósgyőri gőzmozdonyt, amely a Hargita expressz nemzetközi szerelvényt vontatta Budapest és Sepsiszentgyörgy között nyomban a déda–szeretfalvi vasútvonal megépítése után. Bölöni Kisgyörgy Tamás Kelenföldön élő rokonom mutatta meg az emléktáblával megjelölt mozdonyt, és elmondta, hogy az egy pullman vasúti kocsival lefutott a kökösi vashídig, ahol le-, avagy felszálltak a két ország közti határon átjutni kívánó utasok.

Vidéki riportútjaim során volt alkalmam megismerni ezt a sepsiszéki települést, s bár népességének összetétele változott az idők folyamán, a kökösi emberekben fellelhettem székelységünk jegyeit-tulajdonságait, hagyományos vendégszeretetét. Nevének hallatán az olvasónak bizonyára a kökösi csata, Gábor Áron jut eszébe, pedig már elöljáróban el kell mondanom, hogy bár örökre ehhez a helyhez fog kapcsolódni a „dörögtek a hídfőn a székely harangok” végződésű Kányádi-vers, időközben hadtörténészeinknek sikerült kideríteniük az említett csata pontos helyét is: valahol Kökös és Uzon között féltávolságban. Hinni merjük, hogy ez mit sem változtat azon a dicsfényen, amely körüllengi a mártír őrnagy személyét, s a látogatók kökösi hídhoz kapcsolódó emlékein.

A Kökösbe érkező turista a Feketeügy-parti emlékműhöz zarándokolhat el, mely az utókor tiszteletét örökíti meg, de még nagyobb öröm, hogy a Gábor Áron mártír tüzér-őrnagy nevét viselő iskolában még a kisebb tanulók is tudják, ki volt iskolájuknak a névadója – mondta el Szabó Enikő, az intézmény tanár igazgatója.

 

Görögkeleti fatemplom

 

Ismeretlen ősök nyomában

A múltba tekintve egy Kökösben lakó aktív régészt, a Székely Nemzeti Múzeum jelenlegi munkatársát, Sztáncsuj Sándor Jó­zsefet kértük meg, szólna azokról a népekről, akik időlegesen belakták ezt a térséget a székelység letelepedése előtt.

– A Magoseger határrészen az őskor és a népvándorláskor időszakában is megtelepedett az ember. A felszínről összegyűjtött leletek a kora bronzkori Schneckenberg-kultúra (Kr. e. 4. évezred) és a késő bronzkori Noua-kultúra (Kr. e. 2. évezred vége) hagyatékát képezik. Késő bronzkori település nyomai kerültek elő a Cigányház nevű határrészről is. Néhány edénytöredék a Kr. u. 3–4. század folyamán a Délkelet-Erdélyben letelepedett, germán eredetű vizigótok régészeti kultúrájához, a Marosszentanna–Csernyahov-kultúra körébe sorolhatók. A Feketeügyön áthajló vasúti híd közelében 1949-ben középkori temetkezés maradványai láttak napvilágot. A csontvázas sír mellékleteként előkerült kétélű, markolatgombján bevésett kereszttel díszített kard alapján a temetkezés a 14–15. századra keltezhető. A kard a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében található – sorolta a régész.

Mint megtudtuk, a Sztáncsuj Sándor József vezette csoport végezte a feltáró ásatásokat a tavalyra felújított és restaurált, középkori eredetű műemlék kökösi unitárius templomban is. Bebizonyosodott, hogy a mai épület helyén már a 14. században állt egy, a mostaninál kisebb, nyújtott félkör alakú szentéllyel rendelkező templom, amelyet a késő középkorban, majd a reformációt követő időkben is többször bővítettek, átalakítottak. Falait festett falképek díszítik. A nyugati falon megmaradt freskó művészettörténeti érdekesség, hiszen egyike a híres Szent László-legenda ritka székelyföldi ábrázolásainak.

Barta Alpár, a kökösi unitáriusok lelkésze elmondta, hogy szolgálatának hét esztendeje alatt felette megkedvelte ezt a települést, és hogy lehetőség mutatkozik egy, a műemlék templommal kapcsolatos kiadvány elkészítésére is. Jánó Mihály művészettörténésztől és ötletgazdától megtudtuk, hogy egy gyűjteményes tanulmánykötetet terveznek, melyben a témakör közismert személyiségeinek írásai kapnak helyet.

 

Restaurált unitárius templom

 

Templomok és krónikások

És maradjuk még a templomoknál-imaházaknál, melyekből Kökösben ötöt számoltunk meg. A református templom előterében a magyar millecentenárium, a szabadságharc és a két világ­égés áldozatainak emléktábláját lehet látni. Néhai Kósa Ernő református lelkipásztor hívta fel figyelmemet két értékes, Kökös múltjához kapcsolódó krónikára: Leírása Kökösnek a címe annak a 42 szakaszból álló költeménynek, amelyet Fosztó József írt 1772-ben, Bíró Áron helybeli református lelkész pedig a negyvennyolcas szabadságra és saját fogságára emlékezik kéziratában. Kovács Leventét, Kökös református lelkipásztorát már csak azért is érdeklik az említettek, mert öregbítik az egyházközség és a település múltját. Mennyire fontos lenne tehát összeállítani – gondolom magamban – egy Kökös történetéről szóló kötetet. Sztolykáné Virág Ibolya nyugalmazott helybeli magyartanár őriz ugyan egy hajdani monográfiát, melyet hasznos volna kiegészíteni az elmúlt fél évszázad történéseivel, Silviu Tăraș történelemtanár, a község polgármestere pedig a kökösi kollektivizálás és a közös gazdaság történetét írta meg államvizsga-dolgozatában. Lenne tehát bőven mentenivaló az utánunk jövők számára, összeállítása mindenképpen Kökös nyugalmazott és aktív értelmiségének leend hazafias feladata.

Folytatjuk a templomokkal. A Vasút utcában látható az az 1740-ben épült és 1812-ben Zajzonból Kökösbe költöztetett Szent Péter és Pál ortodox fatemplom, melyet régi temető ölel körül, sírkövein magyar nevek is olvashatóak, bizonyítékául annak, hogy Kökösben régre nyúlik vissza a román-magyar vegyes családok létezése. A helyi hagyomány sejti, hogy ezért vette tulajdonába ezt a fatemplomot a régebbi román hitközösség, ugyanis jóval később, csak 1934–36-ban nyílt lehetőség arra, hogy új, bizánci kupolás görögkeleti templom épülhessen a Szentháromság tiszteletére.

A kökösi római katolikus hívek egy magánházból alakítottak ki imaházat, melynek Mária neve a titulusa. Nem egy háromszéki faluban érdemes megkérdezni az idősebbeket: mit „mond, mit kongat” a szomszéd falu harangja? A nép szerint ugyanis a harangok beszélnek. Én éppen Kökösben gyűjtöttem az egyik érdekes harangmondókát. „Nálunk három templom van: református, unitárius és ortodox – jegyeztem le évekkel ezelőtt Nagy Julianna harangozó szavait. – A reformátusok harangja azt kongatja: »Nin-csen pénz, nin-csen-pénz!« Az unitárius templom nagyobb és mélyebb hangú harangjai ráfelelik: »A bank-ban-van, a bank-ban-van!«” A falu végén a román templom tornyában megszólalnak a csengettyűharangocskák és ráfelelik: »Lop-juk-el, lop-juk-el!«”

A település nevezgető neve egyébként gólyások – jegyeztük le. Volt egy öregasszony, aki mindig a kapu előtti padon töltötte szabad idejét és állandóan bucsálódott. „Mi a baj, néném?” – kérdezték a szomszédok. „Búsulok, mert még nem jöttek meg a gólyák.” Örvendett, amikor megérkeztek, mert mindig a nagy madarak életével foglalkozott. „Ismét bucsálódik-e, néném, a gólyákkal, sze itt vannak?” – kérdezték ősszel ismét. „Igen, most azt búsulom, hogy milyen messze kell szegényeknek innen elrepüljenek.” A gólyás néniről, akit az egész környék ismert, a falura is ráragadt: gólyás Kökös.

 

Petrovits István alkotása: Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakett

 

Jeles szülöttek

Kökös több jeles szülöttjére is büszke lehet. Kökösi Orbók Ferenc (1820–1897) unitárius pap, költő, író a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője volt, s ami megjegyzendő: Kriza János munkatársa. Sepsiszéken és Székelyföldön, de a Csonkaországban is élnek még Orbók nevűek, a faluban már csak leányágon. A faluházán sok évvel ezelőtt ismertem meg Joó Jolánkát, aki 32 éve él Kökösben. – Sikerült-e, Jolánka, kökösinek lenni? – kérdeztem. S felelte: Kökös az otthonom, de Magyarlapád a szülőfalum!

Büszkék a kökösiek a tragikus hirtelenséggel elhunyt Plugor Sándor (1940–1998) gra­fikusra, szülőházát emléktáblával jelölték meg, porai a falu temetőjében pihennek. Itt ringatták bölcsőjét az egykori mikós diák Deák Ferenc (1935–2013) képzőművésznek és jeles grafikusnak is, és itt született a Sepsiszentgyörgyön élő és alkotó szobrászművész, Petrovits István.

Kökösnek két testvértelepülése van: a békési Bucsa és a Veszprém megyei Olaszfalu. Kökös mindig várja baráttelepüléseinek látogatóit, mindig van látnivaló, és felejthetetlen élményt nyújt az ide érkezőnek a Bartha-lovastanya, a Lipicai Lovasklub székhelye, ahol Bartha Róbert, a klubalapító fogadja a vendégeket. Újabb kapcsolat alakult ki a Balaton menti Balatonfőkajárral.

Közigazgatásilag Kököshöz tartozik a Feketeügy árterületén elnyúló, román ajkúak lakta Kökösbácstelek. Neve jelzi, lakói is emlegetik, hogy juhpásztorok-bácsok alapították a falut, akik a dús legelőkben gazdag alsó-háromszéki lapályon leltek megélhetésre, ahová főleg a bikfalvi tehetős birtokosok hívták meg az állattartásra. Ortodox templomuk titulusa Szent Miklós, 1899-ben építették. Cintermében kereszt  áll a második világégés áldozatainak emlékére. Bácsteleken még élő román népszokás a legények hajnalozása, a karácsonyi kolindálás és a verses-zajos újév-köszöntés.

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 387
szavazógép
2021-04-23: Sport - :

Két csapat maradt a Szuperligában (Labdarúgás)

A vasárnap életre hívott Európai Szuperliga (ESL) 12 alapító klubjából szerdára csupán kettő maradt elkötelezett. Már csak a Real Madrid és a Barcelona része hivatalosan a projektnek.
2021-04-23: Vélemény - Farkas Réka:

Gőgök harca, avagy ki nyerte az iszapbirkózást

Közel egy hét alatt lezajlott a Cîțu-kormány első jelentősebb válsága. Volt itt minden: leváltás, sértegetés, acsarkodás, zsarolás, erőfitogtatás, a végeredmény, a nehezen megszületett új egyezség pedig gyakorlatilag semmi változást nem hozott, csupán néhány, kedélyeket nyugtatgató látszatkiegészítést. Többet tárgyalnak, egyeztetnek – ígérik a felek, a miniszterelnök pedig egy újabb végzetes lépés előtt tájékoztatja azt a politikai alakulatot, amelynek tárcavezetőjével elégedetlen. Csupa olyan dolog került az új megállapodásba, amelyeknek már a decemberi, első változatban is szerepelniük kellett volna, és ha más nem, a jóérzés bármiféle írott egyezmény nélkül is megkövetelné ezek betartását.