Gyűlölködni vagy változtatni

2021. április 29., csütörtök, Máról holnapra
Mózes László

Tisztelettel köszöntöm Bogdan barátomat – e szavakkal indította tegnapi gyulai sajtótájékoztatóját Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval egyeztetett. Ha csupán ennyit hallanánk a két külügyér találkozójáról, már akkor sejlene, valamiféle áttörés érzékelhető az elmúlt évek meglehetősen fagyos magyar-román kapcsolatrendszere terén.

A leglényegesebb mégis Szijjártó Péter bejelentése, miszerint új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban, ismét munkához lát a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság. A testület tíz éve tanácskozott utoljára, s ez a tény már önmagában is egyértelműsíti azt, hogy bizony mélypontra süllyedt a két ország közötti viszony. A felek most abban állapodtak meg, hogy rögzítik a vitás, nehéz kérdéseket, s a továbbiakban megpróbálják azokat megoldani.

Ez egyelőre az első lépés. Normális körülmények között e „nehéz kérdéseknek” nem is kellene létezniük, hiszen a szomszédoknak értelemszerűen nem acsarkodásra kellene berendezkedniük, hanem – a külügyminiszterek szóhasználatával – a „szoros egymásrautaltságban” „jószomszédi kapcsolatokra”, illetve „együttműködésre” kellene törekedniük. Ráadásul valójában érdekeik is ezt kívánnák, csakhogy az elmúlt tíz, illetve száz esztendőben ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhattuk. És ahhoz, hogy e mindkét fél, illetve nemzet számára ártalmas állapot megváltozzék, bizony komoly politikai erőfeszítésre és szemléletváltásra van szükség. Csakhogy, eddig a józanság, illetve a tisztánlátás szükségszerűségét felülírta a megkövesedett, szinte zsigeri román-magyar szembenállás, gyakran gyűlölködés.

Ki lehet-e valaha olvasztani a sérelmek, történelmi veszteségek, kudarcok, kiábrándulások, megalázások jéghegyét? Elégséges-e ehhez egy kisebbségi vegyes bizottság újraindítása? Ez nyilvánvalóan a továbblépés szükséges, ám korántsem elégséges feltétele. Idén lesz a huszonötödik évfordulója annak, hogy aláírták a román-magyar alapszerződést, de érdembeli változást ez a dokumentum alig hozott, a szó igazi értelmében vett megbékélésre továbbra is várni kell. Az ugyanis azt is jelentené, hogy elhalkulna a hétköznapi gyűlölködők hangja is, és ha ez még illúzió is lenne, az viszont határozottan elvárható, hogy bár az államfő ne gyalázkodjék az ország magyar nemzeti közösségével.

Bőséggel sorjáznak tehát a megoldandó feladatok. A marosvásárhelyi katolikus iskola ügye egyike ezeknek, ám a román félnek is el kellene már fogadnia az anyaországi, Erdélybe, s a Székelyföldre irányított gazdasági támogatásokat, azokat inkább példaértékűnek kellene tekintenie. A tegnapi találkozó új lehetőséget teremt arra, hogy kitörjünk végre a bénult állapotból, magyarázta a magyar külügyminiszter. Igaza van, léteznek „sikertörténetek”: a szerbiai, szlovákiai változások valóban okot adhatnak a bizakodásra, ám a román politikusoknak is be kell(ene) látniuk, hogy ideje lenne végre új fejezetet nyitni Bukarestben is. A változtatás lehetősége adott: bölcsebbek lehetnek, mint elődeik, gyűlölködésre és szembenállásra ugyanis nincsenek további évtizedeink.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 707
szavazógép
2021-04-29: Közélet - :

Használhatja szimbólumait Kovászna és Kökös

Két háromszéki önkormányzat, Kökös és Kovászna városa saját zászlót használhat. Erről az RMDSZ javaslatára tegnap döntött a kormány – ismertette Cseke Attila közigazgatási miniszter.
2021-04-29: Közélet - Nagy D. István:

Ami nem tilos, azt szabad – vagy mégsem? (Anyanyelvhasználat)

Ellentmondásos álláspontot fogalmazott meg sajtótájékoztatóján Ráduly István prefektus a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot illetően, egy, az általa vezetett intézményhez Előpatak község kétnyelvű településtáblái kapcsán benyújtott – időközben okafogyottnak bizonyult – panaszról számolva be. A panasz egy általa meg nem nevezett honatyától származott, aki azt kifogásolta, hogy a községben a magyarság számaránya nem indokolja a magyar feliratot. Ráduly István az „amit a törvény nem tilt, azt szabad” elv kapcsán fejtett ki felemás véleményt, illetve a panasz kezelését és megoldását illetően is vitatható állításokkal élt.