AnyanyelvhasználatAmi nem tilos, azt szabad – vagy mégsem?

2021. április 29., csütörtök, Közélet

Ellentmondásos álláspontot fogalmazott meg sajtótájékoztatóján Ráduly István prefektus a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot illetően, egy, az általa vezetett intézményhez Előpatak község kétnyelvű településtáblái kapcsán benyújtott – időközben okafogyottnak bizonyult – panaszról számolva be. A panasz egy általa meg nem nevezett honatyától származott, aki azt kifogásolta, hogy a községben a magyarság számaránya nem indokolja a magyar feliratot. Ráduly István az „amit a törvény nem tilt, azt szabad” elv kapcsán fejtett ki felemás véleményt, illetve a panasz kezelését és megoldását illetően is vitatható állításokkal élt.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az április 19-én benyújtott panasz példáját Ráduly István annak kapcsán hozta fel, hogy a belügyminiszter február 15-én felszólította a prefektusokat, hogy ellenőrizzék, eleget tesznek-e az önkormányzatok, valamint a minisztériumoknak alárendelt intézmények a jogszabály által előírt, anyanyelvhasználatra vonatkozó kötelezettségeiknek azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja az összlakosság húsz százalékát. Ennek elődje, Iulian Todor eleget is tett, és a továbbiakban ő is ezt szándékszik követni. Mint polgármestersége idején, prefektusként sem hajlandó „aláírógépként” üzemelni. Minden, az intézmény által kibocsátott okiratot alaposan átnéz, és gond esetén egyeztet az alprefektusokkal vagy a jogi osztály képviselőivel, tisztázzák a helyzetet, és csak ezt követően látja el kézjegyével. Csak így vállalhat felelősséget ezek tartalmáért – mondotta.

Az említett panasszal is ez történt. Ráduly István nem nevezte meg a panaszost, csak annyit jegyzett meg, hogy a parlament tagjáról van szó, a panasz tartalmáról pedig annyit mondott, hogy az illető azt kifogásolja, hogy Előpatak községben a településjelző táblák kétnyelvűek, pedig a magyar nemzetiségűek aránya nem haladja meg az össz­lakosság tíz százalékát sem, így ez törvénytelen. A székelyföldi önkormányzatok ellen az anyanyelv és jelképhasználat kapcsán indított támadásairól elhíresült Dan Tanasă, a Románok Egységéért Szövetség (AUR) Maros megyei parlamenti képviselőjének Facebook-oldalán éppen április 19-én jelent meg egy bejegyzés, melyben szó szerint ezt teszi szóvá, fényképekkel is illusztrálva állítását, illetve „Erdély egyelőre kis lépésekben történő elmagyarosításával” riogatva.

Ráduly István hozzátette: a prefektúrán megfogalmazták azt az előpataki önkormányzatnak címzett átiratot, melyben felszólítják a községet, hogy 24 órán belül tegyen eleget a törvényes előírásoknak (kizárólag román nyelvűre cserélve a településtáblákat), ő azonban nem írta alá, így nem bocsátották ki. Terepszemlét tartott Előpatakon, ahol nem találta a kifogásolt táblákat, így azt sem tudhatja, hogy ott voltak-e vagy sem, esetleg időközben távolították el azokat. A prefektus felrótta a panaszosnak, hogy alá sem írta a beadványát, válaszcímet sem jelölt meg, illetve nem csatolt semmilyen dokumentumot, mely bizonyítaná, hogy az előírásokra vonatkozó állításai helytállóak. Ráduly István úgy vélte: ha az átiratot aláírta volna anélkül, hogy utánanéz a helyzetnek, nagy hibát követett volna el, és ártott volna az előpataki közösségnek, a békés együttélésnek. Törvény szerint egyébként neki mint prefektusnak kötelessége a társadalmi, közösségi béke felett őrködni, és elejét venni az esetleges konfliktusoknak.

 

Ideiglenes kétnyelvűség

Kovács László, Előpatak község polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, hogy csak egy kétnyelvű helységnévtábla volt kihelyezve Előpatak település Sepsiszentgyörgy felőli kijáratánál. Az országos útügyi társaság tette ki három napra, állításuk szerint, amíg az eredeti egynyelvűeket felújították. Az elöljáró szerint előfordulhat, hogy csak kétnyelvű tábla volt tartalékban, ezért történt így. A felújított, kizárólag román feliratúakat még április 19-én visszahelyezte a társaság, pont azon a napon, amikor Dan Tanasă észlelte és világgá kürtölte, illetve az önkormányzatot is megkereste előbb telefonon, majd levélben, amire viszont ők nem válaszoltak, lévén, hogy a tárgya okafogyottá vált. Az országos társaság ezt jelezte Dan Tanasănak is, aki Facebook-oldalán közzé is tette a cégtől kapott választ, amiben az olvasható, hogy román nyelvűek felújításáig átmenetileg helyezték ki a kétnyelvű táblákat, mivel csak ezek voltak kéznél. Kérdésünkre Kovács László elmondta: a községi képviselő-testület nem hozott döntést arról, hogy kétnyelvű helységnévtáblákat helyezzenek ki a települések határában. A törvény megengedné a prefektus által is említett 195-ös számú cikkely értelmében, de erre még nem került sor.
 

Szabad vagy sem?

A prefektus többször is ellentmondásba keveredett. Az eset ismertetése során kijelentette: a panaszban szereplő mondat (a törvénytelenségre vonatkozó) helyes ugyan, de alaptalan, érvénytelen, mivel a helyszíni szemlén nem találták meg a kifogásolt kétnyelvű táblákat. Ráduly István szerint világos, hogy ott, ahol nincs meg a húszszázalékos arány, csak az állam hivatalos nyelvén lehet feltüntetni, kiírni a települések nevét. Ezt nem vitatja, arról viszont nincs információja, hogy milyen az etnikai arány Előpatakon. Újságírói felvetésre, mely szerint a közigazgatási törvénykönyv idevágó passzusai tételesen nem tiltják meg, hogy húszszázalékos arány alatt is fel lehessen tüntetni egy adott kisebbség nyelvén a településneveket (magyarán: amit a törvény nem tilt, azt szabad), Ráduly István leszögezte: prefektusként nem foglal állást ebben a kérdésben. Magánszemélyként, volt polgármesterként „úgy tudja”, hogy a helyi képviselő-testület hozhat olyan határozatot, melyben leszögezik, hogy többnyelvű feliratok is kikerülhetnek a helységnévtáblákra, intézményekre annak ellenére, hogy az adott kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, de kérdés, hogy a prefektúra ezeket megtámadja-e, vagy esetleg bírósági ügy lesz-e belőle. „Prefektusként tartózkodom a véleménynyilvánítástól, hogy törvényes-e vagy sem egy ilyen önkormányzati döntés” – tette hozzá. Szintén magánszemélyként, és polgármesterként egyetért azzal, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad, de sajnos sok példa van arra, hogy a bíróságok ezt teljesen másként látják. Beszédes ebből a szempontból, hogy a székelyföldi elöljárók egymás után veszítették el a székely zászló köztéren történő kitűzése miatt indított pereket, pedig nem is más állam lobogójáról van szó, mégis a bíróságok másként értelmezték a törvényt. Ráduly cáfolta, hogy a törvényértelmezési álláspontja megváltozott volna mióta prefektus lett, de bizonyos kérdésekben ebben a minőségben nem akar állást foglalni.

Zárásként Ráduly István arra a felvetésre is válaszolt, hogy a prefektúra sem tartja be a törvényt, hiszen esetükben a közigazgatási törvénykönyv értelmében kötelező lenne a kétnyelvű kommunikáció. Elismerte, hogy ez így van jelenleg, az ok pedig, hogy még nem sikerült kialakítania új csapatát, mivel az elődje – egy tavalyi jogszabálymódosítást alkalmazva – emberek nélkül hagyta a hivatalt, így egyszerűen nincs kapacitása erre is, mivel így is „agyonnyomják a papírok, amivel foglalkoznia kell”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2021-04-29: Máról holnapra - Mózes László:

Gyűlölködni vagy változtatni

Tisztelettel köszöntöm Bogdan barátomat – e szavakkal indította tegnapi gyulai sajtótájékoztatóját Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval egyeztetett. Ha csupán ennyit hallanánk a két külügyér találkozójáról, már akkor sejlene, valamiféle áttörés érzékelhető az elmúlt évek meglehetősen fagyos magyar-román kapcsolatrendszere terén.
2021-04-29: Közélet - Fekete Réka:

Fiatalok is vannak az áldozatok között (Megyei kórház)

Az elmúlt héten tizenegyen hunytak el a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban a koronavírussal összefüggő betegség miatt, köztük egy harmincegy éves páciens is, akit többek között epilepsziával kezeltek, de az utóbbi hetekhez hasonlóan több nagyon súlyos esetet jegyeztek.