A miniszter Makkai Péter református lelkipásztor, a tárca szociális ügyekért felelős államtitkárának meghívására érkezett Háromszékre. Első körben Sepsikőröspatakon a szociális szolgáltatásokat biztosító megyei civil szervezetekkel találkozott. A tárcavezető szerint az egyeztetésen elhangzottak még egyszer visszaigazolták a minisztérium által indított, a szociális szolgáltatások helyzetét elemző kampány főbb következtetéseit.

Ezek közül a legfontosabb, hogy az állam egymagában nem képes hatékonyan biztosítani a szociális háló működését, nem képes elérni minden rászorulót, ezért integrált rendszerben, azaz partnerségekben kell gondolkodni – az önkormányzatokkal, a magán- vagy a civil szférával. Nem elég csak pénzbeli juttatást biztosítani, de a rászorulóknak otthoni gondozásra, egészségügyi ellátásra, lelki gondozásra, oktatási tanácsadásra is szükségük van. A háromszéki példák azt mutatják, hogy a szolgáltatásokat a civil szervezetekkel partnerségben hatékonyan bővítheti az állam. Példaként a Diakónia Keresztyén Alapítvány roma közösségeket célzó iskola utáni oktatási programját említette, melynek eredményei már látszanak.

Turcan nappali foglalkoztatási központokat, valamint védett műhelyeket is felkeresett. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a minisztériumi helyzetelemzésnek, melyet a foglalkoztatási, valamint a szociális kifizetési ügynökségeken keresztül vittek véghez, a célja az volt, hogy pontosabb képet kapjanak azon veszélyeztetett személyekről, akik segélyekben részesülnek, és felmérjék, milyen lehetőségek vannak a munkapiacra történő integrálásukra. A helyzetfelmérés szerint a legsérülékenyebb csoportok az idősek mellett az egyszülős, valamint a sokgyermekes családok. Kiderült, hogy országosan a szociális segélyben részesülők mintegy tíz százaléka gond nélkül el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. Háromszék az országos átlaghoz képest jobban teljesít, itt több mint harmincszázalékos ez az arány.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető rámutatott: több téren is módosítani kell a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi keretet. Költség- és minőségi standardokat kell felállítani, illetve lehetővé kell tenni a szabad versenyt a szociális szolgáltatások terén. Utóbbi alatt az is értendő, hogy a különböző szolgáltatóknak nyújtott költségvetési finanszírozás terén ne legyenek különbségek, mint most jellemző, hogy a civil szervezetek, noha ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, mint az állami intézményeknek, mégis jóval kevesebb juttatást kapnak.