Vidám, kacajjal és örömmel teli gyermeknapon vettem részt Sepsikőröspatakon a helybeli római katolikus egyházközség közösségi termében. Igazinak azért nevezhetem, mert ott valóban nem volt semmilyen különbség gyerek és gyerek között.
Negyven gyereket négy csoportba osztott be a programot megnyitó és vezető Jákó Dalma pedagógus. Már kezdettől mindenki benne találta magát a mesék csodálatos világában, még azok a felnőttek is, akik úgymond a közeli besegítők közé tartoztak. A három pillangó meséje elvarázsolta a kicsiket, az interaktív mesefélét ugyanis színes és még mozogni is tudó origamipillangók tették változatossá-vonzóbbá. A csapatok a Kálnoky Ludmilla nevét viselő általános iskola óvodásaiból és I–IV. osztályos gyerekeiből tevődtek össze, mozgás és ének fokozta a hangulatot, minden gyermek hangosan énekelte a Lepke, lepke szárnya című dalt. S mert nagyon ötletesen mindennek a lepke, a szép, a színes, az elfoghatatlan volt a témája, helyet kapott azokban a közös feladatokban is, melyeket a négy munkacsoportnak meg kellett oldania, és amelyekből nem hiányozhatott a hangulat mozgatta versenyszellem sem. Volt, aki lepkéket vágott ki, festékes tenyerével lepkét nyomtatott a hófehér papírra, volt, aki lepkét színezett, de olyanok is akadtak, akik kis origamista módjára mozgathatóvá „miskurálták” a papírlepkéket. Ha volt olyan kicsiny, akinek nem a legjobban sikerült a papírlepke, Kisgyörgy Tamás önkéntes egyetemista rögvest kisegítette. Nem volt ott szükség fegyelmezésre, mindenkit lekötött a rendezvény izgalma, mindvégig a gyerekek között mozgott Czika Ágnes pedagógus és a segítőkész baráti kör: Tordai Melinda, Zsombori Katalin és Németh Gabriella.
– Egy pandémiás szünetet leszámítva, minden évben meg szoktuk szervezni a helybeli történelmi egyházak segítségével a gyermeknapot – tájékoztatott Jákó Dalma.
– Jómagam vállaltam a gyerekes feladatokat, a játékbemutatót, az ötletek szavakba illesztését, de most már rutinosan működnek a dolgok, mert a kedves baráti asszonykörben mindenkinek megvan a maga feladata. A gyermeknapot előzőleg megterveztük, ki mit tudott, sikeréhez tehetsége révén hozzájárult, ugyanis ki mihez értett vagy kedve volt, azt vállalta. Mivel a verseny nálunk nem díjazással végződik, nincsenek sorrendek, mindenki részesül valamilyen kis ajándékban, figyelmességben, hiszen a gyerek az, aki minden kis dolognak lelkéből örvendeni tud, na és azt sem kell elfelejteni, hogy Zsigmond Ildikóék vállalták és negyven gyerek számára almás tésztát készítettek.
A rendezvényen képviseltette magát mind a három felekezet, Faragó István plébános volt a házigazda, és tiszteletét tette Kisgyörgy Sándor polgármester is.
