A megemlékezés hagyományosan a békeszerződés aláírásának pontos időpontjában, azaz fél hatkor vette kezdetét a templomok harangjainak megszólalásával, majd házigazdaként Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szólt az emlékezőkhöz. Gazda Zoltán úgy vélte, Trianont elfogadni, megemészteni képtelenség, hogy országok bűnszövetkezete állt neki egy hihetetlen nemzetcsonkításnak, Magyarország minden alap nélküli felszabdalásának. A szónok számon kérte az akkori nagyhatalmakon, hogy továbbra sincs bűntudatuk, fel sem merül bennük a jóvátétel lehetősége. Erős bírálatot fogalmazott meg továbbá az utódállamokkal szemben is, melyek az ajándékba kapott területekből élnek máig is, miközben minden megtesznek annak érdekében, hogy „ne érezzük jól magunkat elorzott szülőföldünkön, hogy elűzzenek innen, hogy folyamatosan éreztessék velünk kiszolgáltatottságunkat, és ezáltal felsőbbrendűségüket”. Hivatalos ünnepet ülnek gyásznapunkon, primitív, vérszomjas seregeket toboroznak és azokkal masíroznak Sepsiszentgyörgy utcáin, ha már a helyi románság többsége józanabb, nem kapható az ilyen vandál szervezkedésre, mivel együtt élünk, és egymást tisztelve kell megmaradnunk az elkövetkezőkben is – fogalmazott. Gazda Zoltán hozzátette: a nacionalista, fajgyűlölő, agresszív megnyilvánulásokhoz, melyeket megismerhettünk mások mellett az Úz-völgyében, gyakran a román állam is cinkosan asszisztál.

Voltunk, vagyunk, leszünk

Másodikként Miklós Zoltán, az RMDSZ parlamenti képviselője lépett a mikrofonhoz, aki egyebek mellett abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy százegy év elegendő idő, hogy túllépjünk Trianon örökségén és újra építkeznünk, erősödnünk, gyarapodnunk kell ebben az országban. A honatya szerint ezt meg is tesszük, nem adjuk fel, hiszünk abban, hogy van jövőnk szülőföldön, ám államalkotó nemzetként elvárásaink is vannak: szabadon használhassuk anyanyelvünket és szimbólumainkat, ne garázdálkodjanak provokátorok elődeink sírjainál, és városaink főterén, elöljáróinkat ne zaklassák nemzeti ünnepeinken, az igazságszolgáltatás ne legyen a jogfosztások eszköze – sorolta. A képviselő szerint nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy amit Trianon lerombolt azt újraépítsük. A trianoni megemlékezéseken a világ magyarság országhatárokon átívelő összetartozását erősítjük. Az összetartás nem szeszély, hanem fennmaradásunk záloga. A nemzeti összetartozás érzését gyengíteni lehet, de elpusztítani nem. Van jövőkép, a szülőföldön megmaradás és gyarapodásé – szögezte le Miklós Zoltán.

Száz évvel ezelőtt eleink tisztában voltak, hogy nehéz idők jönnek, fel voltak készülve az ország egyes területeinek elvesztésére, ami viszont bekövetkezett az nemzeti tragédia volt – vélte Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki vezetője. Nagy átverés történt, amely során a wilsoni elvek maszlaggá váltak, azáltal, hogy egyes népek önrendelkezéshez való jogát mások rabszolgaságba taszításával társították. Bálint József szerint a becsapást, az ordító igazságtalanságot tétlenül elviselni szinte lehetetlen. Történelmünk során sokszor fizettünk rá jóhiszeműségünkre, sokszor éltek vissza a bizalmunkkal, de még mindig itt vagyunk, „hét országban és hetedhét országon túl”. A helyzet nem reménytelen, a világ állandó változásban van, mi itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk, ez a föld a miénk is, még akkor is ha osztoznunk kell rajta. Aki képes összeszedni magát az megmarad, aki kitart az nyer – jelentette ki a politikus.

Nagy Gábor Levente a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint 101 éve újabb próbálkozás történt a magyar nemzet kiirtására, de mint ezer évvel korábban újból nem sikerült. A magyaroknak akkor is egy túlerőben lévő ellenséggel kellett szembenézni, meglátása szerint most is ez a helyzet, a megmaradás, fennmaradás volt a tét, amint ma is. Úgy látja, a nagyhatalmak és az utódállamok is tisztában vannak azzal, hogy sok a bűnük, és hogy előbb utóbb ezekért felelniük kell, és ennek kapcsán egyre időszerűbbé válnak Apponyi Albert, a versailles-i magyar delegáció vezetőjének közismert szavai. A politikus felrótta a nagyhatalmaknak továbbá, hogy máig nem kértek bocsánatot Magyarországtól, a magyar néptől a gyalázatos békediktátumért. Nagy Gábor Levente szerint bízni kell abban, hogy a jelenlegi csak egy átmeneti állapot.

Múltba tekintve jövőt tervezni

Minden emlékezésnek az ad értelmet, ha egy közösség felmérve a múlt tanulságait újabb célokat fogalmaz meg, a visszatekintés pillanata egyben alkalom a jövőtervezésre – jelentette ki Izsák Balázs az esemény meghívott szónoka. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint az erdélyi, székelyföldi magyar közösségnek fel kell ismernie, hogy a megmaradásához elengedhetetlen, hogy ne csak semleges – a nemzeti hovatartozást, az anyanyelvet, a kultúrát figyelmen kívül hagyó – lépések mentén lássa lehetségesnek a boldogulását. Románia ellenségesen kezeli a magyar nemzeti törekvéseket, közösségünket, szülőföldünket, a Székelyföldet, és az említett semleges lépéseket hajlandó csak engedélyezni. Izsák Balázs szerint erre a helyzetre nyújt megoldást az SZNT polgári kezdeményezése is, melynek középpontjába a régiók olyan gazdasági fejlesztési modelljét helyezték, mely megőrzi a nemzetiségek identitási, nyelvi, kulturális sajátosságait. Június 4-e gyásznap, Magyarország legnagyobb történelmi tragédiájára emlékezünk, de ez egy pillanatig sem jelenti azt, hogy ne lennénk kész a cselekvésre, ne lennének terveink a jövőről. A nap, amikor országhatárok felett összefog a nemzet, amikor nincs határon túli, inneni magyar, csak egy egységes, egy múltú, jelenű és jövőjű nemzet – zárta gondolatait Iszák Balázs.

A megemlékezés Dénes Előd református lelkipásztor imájával, majd a himnuszok eléneklésével zárult. A lelkipásztor János evangéliumából idézve megcsonkolt fához hasonlította trianoni magyarságot, és az országot, mely képes volt mégis újból életre fakadni, mivel ott volt a forrás mely táplálja – a máig töretlen remény és a hit –, így a csonk életre kelt, a lehullott ágak egymásba kapaszkodva újból egy egységet alkottak. Az esemény méltóságteljes hangulatát Mátis Adrienn, a Plugor Sándor művészeti iskola diákja által előadott népdalok is emelték.