AdóügyekMit hoz a globális adóreform?

2021. június 9., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A társasági adóztatás globális reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. A résztvevők által történelminek nevezett megállapodás szerint a felek alapelvként fogadják el a 15 százalékos társaságiadó-kulcs minimumát. Ugyanakkor az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja is megállapodott abban, hogy a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégeket adózási transzparenciára kényszeríti.

  • A G7-ek pénzügyminiszterei a tanácskozás után – globális adóreformot akarnak. Forrás: Your Decommissioning News
    A G7-ek pénzügyminiszterei a tanácskozás után – globális adóreformot akarnak. Forrás: Your Decommissioning News

A G7-ek egyezsége alapján, amelyet a házigazda brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok „a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat”. A G7-csoport deklarált célja az, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
 

Két pillér

A megállapodás két fő pillérre épül. Az első pillért az az elképzelés jelenti, amelynek alapján a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nem csak ott, ahol központjuk működik. Ez a szabály azokra a globális cégekre vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek. Ezeknek a cégeknek 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezen nyereséghányad után ezekben az országokban kellene adózniuk. A megállapodás második pillére az általános társasági adóztatás globális reformjának előmozdítása, ide tartozik a 15 százalékos minimális társaságiadó-cél kijelölése.

A brit pénzügyminisztérium ismertetése szerint ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását. A londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodást a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak Velencében esedékes júliusi értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.

A Hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális – elsősorban amerikai központú – online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében. Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal – köztük az Egyesült Királysággal – szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt. A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik.
 

Előzmények

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül már évek óta folyik egy egységes, globális, társasági minimumadó módszertanának kidolgozása. Az elképzelést a közelmúltban Joe Biden amerikai elnök is felkarolta, aki a nemzetközi nagyvállalatok nyereségének legalább 15 százalékos megadóztatását szorgalmazta minden olyan országban, ahol jelentős tevékenységet folytat az adott cég. Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter viszont jelezte, hogy Írország nem kívánja 12,5 százalékos társasági adóját megemelni. A magyar álláspont is hasonló, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne (Magyarországon az unión belül legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó).
 

Elfogadják, ellenzik

A nagy kommunikációs cégek közül leghamarabb a Facebook reagált a G7-ek döntésére. Nick Clegg távközlésért felelős alelnök szerint a cég régóta kéri a globális adórendezést, s bár elismerik, hogy így valószínűleg több adót kell majd fizetniük, a reform sikerében bíznak. Ezzel ellentétben az OXFAM nevű, a szegénység felszámolása ellen küzdő karitatív konföderáció szerint ilyen alacsony adókulcs bevezetésével a globális reform abszurdum.
 

Transzparencia

Egy másik fórumon, az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről állapodott meg. A cél az, hogy az adóelkerülést és az agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Becslések szerint legalább évi 50 milliárd eurónyi adóbevételt veszítenek együttesen a tagállamok amiatt, hogy a nagy multicégek az EU-n belül különféle adóelkerülő vagy agresszív adótervezési technikákat alkalmaznak, és így a megképződő társasági adóalap után az elméletileg beszedhető adónál jóval kevesebb folyik be együttesen az államkasszákba.

A multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlata egyébként minden uniós államban problémát jelent. A Portfolio.hu által idézett, a Berkeley University és a koppenhágai egyetem kutatói által készített becslés szerint Magyarországról például 2015-ben 2 milliárd dollárnyi, 2017-ben pedig közel 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át cégek különféle adóparadicsomok (Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta) felé.

Az új uniós jogszabály ugyan nem tiltja meg közvetlen módon a profitáthelyezési gyakorlatot, ám a jelentéstételi kötelezettség és a nyilvánosságra kerülő számok révén a rendelet visszatartó erejű lehet, így több adóbevételt eredményezhet az államoknak.

A Tanács és a Parlament között létrejött alku lényege az, hogy 2023-tól a legalább 750 millió eurónyi éves árbevételt elérő multicégeknek a saját weboldalukon egy egységes uniós formátumban, elektronikusan olvasható módon közzé kell tenniük, hogy mely tagállamban, illetve az EU által adóparadicsomnak vagy nem együttműködő országnak tekintett területen mekkora profitot valósítottak meg és konkrétan mennyi adót fizettek ez után. Azt is be kell mutatniuk, hogy az egyes tagállamokban mennyi az alkalmazottaik száma, mert így a fióktelepek agresszív gyakorlatát is vissza lehet szorítani.
 

Hasznos, vagy nem

A Financial Times szerint a döntés azért is fontos, mert eddig az érintett cégek csak az egyes tagállami adóhatóságok felé közölték a profit- és adózási számaikat, amelyek adótitokként sosem voltak nyilvánosak. Tove Maria Ryding, a European Network on Debt and Development illetékese szerint azonban ez mégsem jelent valódi, országonkénti teljes nyilvánosságot, mert az EU-n kívüli részek kimaradnak, másrészt az Európai Bizottságnak majd csak 2027-ben (négyévnyi alkalmazás után) kell az első működési felülvizsgálatot elvégeznie, addigra viszont az érintett cégek technikái sokat változhatnak, így, mint mondta, a szabályozás továbbra is az iparági gyakorlatok után kullog majd.
 

Megfigyelőközpont

Szintén az adóügyek rendezését szolgálja, hogy megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató Európai Adóügyi Megfigyelőközpont, amelynek célja, hogy az Európai Unió területén és azon kívül egyaránt visszaszorítsa az adócsalást és az adóelkerülést, valamint előmozdítsa a méltányosabb adóztatást – jelentette be Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos. A megfigyelőközpont függetlenül végzett kutatásokkal, elemzésekkel és adatmegosztással fogja segíteni az uniós szakpolitikát, objektív tájékoztatást nyújt majd a döntéshozóknak, továbbá olyan kezdeményezéseket fog eléjük terjeszteni, amelyek hozzájárulhatnak az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés eredményesebb kezeléséhez. Az intézmény célja az is, hogy megvédje a koronavírus-járvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítást, valamint a zöld és a digitális átállást célzó beruházások alapját jelentő állami bevételeket.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont magas színvonalú kutatásokat fog folytatni, innovatív ötleteket terjeszt elő, és EU-szerte segíti majd az adózás körül zajló szakpolitikai vitákat. A párizsi közgazdaság-tudományi egyetem (École d’économie de Paris) keretében működő megfigyelőközpont az adóelkerülés elleni küzdelmet előmozdító új ötletek forrása lesz, és nemzetközi referenciaként szolgál majd a globalizált világban felvetődő adóügyi kérdések tanulmányozására – tette hozzá Gentiloni.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2876
szavazógép
2021-06-09: Riport - :

Nem vagyok háztartási gép, ne püfölj, ha nem működöm!

A családon belüli bántalmazás nem új keletű jelenség, azonban továbbra is tabutéma, pedig a nők elleni erőszak, a nők elleni diszkrimináció legszélsőségesebb formája. Rengetegen azért nem lépnek ki bántalmazójuk karmai közül, mert ami a családban történik, az ott is marad. De a családon belüli bántalmazás nem magánügy, hanem társadalmi betegség. A rosszindulatú pletyka, megvetés, szánalom és ujjal mutogatás félelme miatt nem lépnek időben a nők, vagy nem merik elmesélni a történetüket. Azonban egy lelkileg erős, háromgyermekes édesanya úgy döntött, hogy megosztja történetét a nyilvánossággal azért, hogy cselekvésre biztassa azokat, akik hasonló helyzetben voltak és vannak.
2021-06-09: Pénz, piac, vállalkozás - :

Utasforgalom-bővülés

A bukaresti Henri Coandă Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a koronavírus-járvány terjedésének lassulása és a korlátozások részleges feloldása nyomán februárhoz képest az ötszörösére nőtt, de még mindig csak 40 százalékát teszi ki a járvány előtti időszak adatainak – közölte Cosmin Peșteșan, a bukaresti repülőtereket kezelő állami vállalat vezérigazgatója.