Kis Júlia részletesen ismertette: a szolgálat három ízben fordult a bírósághoz az úzvölgyi katonatemető kapcsán, két alkalommal a Hargita megyei csíkszentmártoni önkormányzattal közös keresetben.

A három perből eddig kettőben született számukra kedvező ítélet, mindkét esetben még csak alapfokú, a harmadik per tárgyalásait egyelőre felfüggesztették. Az első pert a dormánfalvi önkormányzat 2019. március 29-én hozott 29-es számú, később egyszer módosított határozatával kapcsolatban indították, mely révén – több jogszabály megsértésével –, a moldvai város közvagyonába vette a Csíkszentmárton község tulajdonát képező úzvölgyi katonatemetőt. A döntést követően első lépésként Csíkszentmárton előzetes panasszal fordult a dormánfalvi önkormányzathoz, kérvén a határozat visszavonását. Mivel a kérésnek nem tettek eleget, perre vitték az ügyet, Kis Júlia a községet képviselte, illetve később a perbe belépő Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot is. Az ügyvédnő rámutatott, hogy a szolgálat már a kezdetektől aktívan követte a történéseket, és részt vállalt az előbbvitelében, különböző okiratok beszerzésével.
 

Kilenc tárgyalás

A bákói törvényszékhez fordultak – mint közigazgatási ügyekben illetékes alapfokú ítélőszékhez – azt kérve, hogy az említett határozatot helyezzék hatályon kívül, illetve mondják ki semmisségét. Az érvük az volt, hogy több jogszabályt is sért a határozat. Kis Júlia példaként elmondta, a határozat elfogadásánál nem tartották tiszteletben a jogszabályi hierarchiát, nem vették figyelembe a törvényeket, kormányhatározatokat mint magasabb rangú előírásokat, nevesen a 2010/299-es kormányhatározatot, mely kimondja, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmárton közvagyonához tartozik, mindezt úgy, hogy csak megerősítette az addig is fennálló állapotot, melyet a telekkönyvi bejegyzések is bizonyítanak. Kis Júlia rámutatott: egy önkormányzati döntéssel nem lehet felülírni kormányhatározatokat, illetve nem lehet egy másik közigazgatási egység közvagyonából áthelyezni ingatlanokat. Utóbbiról az 1998/213-as törvény rendelkezik, mely jogszabály előírásait szintén nem vette figyelembe a dormánfalvi önkormányzat. Sőt, ennél is továbbmentek, törvénytelenül a város nevére telekkönyvezték a területet, ami azt idézte elő, hogy jelenleg a katonatemető két telekkönyvben is szerepel, két különböző tulajdonossal.

A perben végül kilenc tárgyalásra került sor, és május 23-án a bákói törvényszék első fokon helyt adott a csíkszentmártoni önkormányzat keresetének, semmisnek nyilvánítva az eredeti, illetve az azt módosító későbbi határozatot. Az ítélet nem jogerős, és az indoklást sem kapták még kézhez, így nem tudják, a bíró milyen érvekkel támasztotta alá a döntését. Az indoklás kiközlésétől számítva 15 nap áll a felek rendelkezésére, hogy fellebbezzenek az alapfokú ítélet ellen, amire számítanak is. A következő szint a Bákó megyei táblabíróság, amely már jogerős ítéletet hoz. A közigazgatási jogorvoslati előírások értelmében az ítélőtábla döntése ellen nem lehet fellebbezni. Kis Júlia reményét fejezte ki, hogy a fellebbviteli bíróság változtatás nélkül helybenhagyja az alapfokú ítéletet. Kérdésünkre elmondta, hogy az alapfokú per során a bíróság jó szakmai munkát végzett, nem tapasztalt semmilyen jogellenes megnyilvánulást. Az ügyvédnő szerint a román bíróságok sebessége szempontjából – ha hozzávesszük, hogy a tárgyalások a járvány miatt szüneteltek egy ideig – elég rövid idő alatt született meg az alapfokú döntés.
 

Összefüggés miatt szünetel

A második folyamatban lévő per tárgya az ötven román kereszt és az emlékmű felállítása ügyében kibocsátott építkezési engedély. A felperesek, Csíkszentmárton község és a jogvédelmi szolgálat, itt az engedély semmisnek nyilvánítását kérték a törvényszéktől, illetve azt, hogy rendeljék el az építkezés előtti állapot visszaállítását a temetőben. Ezt a pert is 2019-ben indították, tárgyalása viszont mindaddig szünetel, amíg az önkormányzati határozatok hatálytalanítására vonatkozó ügyben jogerős ítélet nem születik. A felfüggesztés abból fakad, hogy az építkezési engedély kibocsátásához szükséges egyik alapvető okirat épp az a vitatott határozat, mely Dormánfalvának a temető feletti tulajdonjogáról rendelkezik.
 

Újból kell kezdeniük a nyomozást

A harmadik per azzal a büntetőjogi feljelentéssel kapcsolatos, amelyet a temetőben történteket követően nyújtott be a szolgálat a moinești-i ügyészségre, és amelyet a vizsgálatot folytató ügyész azzal zárt le, hogy nem történtek bűncselekmények. E döntés ellen a megyei főügyészhez nyújtottak be panaszt, aki szintén arra a következtetésre jutott, hogy az ügy le van zárva, nem folytatják a vizsgálatot. A főügyészi elutasítás után a moinești-i bírósághoz fordultak, amely múlt év decemberében helyt adott a keresetüknek, megállapítva, hogy a nyomozást ebben az ügyben folytatnia kell a vádhatóságnak. A vizsgálat több bűncselekményre is kiterjed: rongálás, gyűlöletre és kirekesztésre való felbujtás, valamint közrendzavarás, csendháborítás. Az ítélőszék viszont a vizsgálatot végérvényesen lezártnak tekintette a kegyeletsértési gyanú esetében.

Benkő Erika szerint mindenképp nagy teljesítmény, hogy egy nagyon összetett, több ponton kapcsolódó, de egyben szétágazó részekből álló ügyben indított két perben már sikerült pozitív eredményt elérni. Az ügyet az eddig is jellemző szakmai szinten képviselik majd, és remélik, hogy kedvező végkifejlet lesz, de ismerve a hazai törvénykezés ritmusát, működését, óvatos derűlátással állnak hozzá.