Sajtójelentések szerint a baloldali parlamenti pártok, vagyis a Demokrata Párt (PD), az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Szabadság és Egyenlőség (LeU) közös törvénytervezettel javasolta, hogy a Bella ciao váljon a nemzet dalává. Javaslatuk szerint a dalt a himnusz után kell elénekelni többek között az április 25-i nemzeti ünnepen, amikor az olaszok a fasizmus alóli felszabadulásról emlékeznek meg. A baloldali pártok indoklása hangsúlyozza, hogy a Bella ciao az olasz köztársaság alapértékeit képviseli.

A baloldali kezdeményezést a jobboldali erők nem támogatják. A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) politikusa, Ignazio La Russa, aki egyben a felsőház alelnöke, azt hangoztatta: „A Bella ciao nem a szövege, hanem a baloldal felelőssége miatt nem olyan dal, mely megfelel minden olasz ízlésének: túlságosan baloldali. Nem a partizánok dala, hanem a kommunista partizánoké.”

Az egész világon ismert Bella ciao pontos eredetét homály fedi. Egyes vélemények szerint népdalról van szó, amelyet az olasz partizánok is énekeltek, más verziók szerint a Bella ciao dal a második világháborút követően vált a baloldal himnuszává.

Történelemhamisítással vádolta a baloldalt a Liga képviselője, Giuseppe Basini. Hangoztatta: a Bella ciaónak semmi köze az olasz ellenálláshoz, mivel a dal eredeti változatát az északolasz rizsültetvényeken dolgozó munkásnők énekelték, majd 1948-ban a berlini kommunista ifjúsági világtalálkozón módosították a szövegét. „Ha a baloldal énekelni akarja a Bella ciaót, énekelje, de nem lehet kötelezővé tenni” – jelentette ki Basini.

A PD, az M5S és a LeU azt követően javasolta a Bella ciaót, hogy a jobboldali Liga párt szenátorai, Claudio Barbaro és William De Vecchio tavaly októberben törvényjavaslatot nyújtottak be annak érdekében, hogy az Előre, budai srácok az olasz állam hivatalos dalává váljon. Az olaszul Avanti ragazzi di Buda kezdetű dalt az ’56-os budapesti srácok emlékére Pier Francesco Pingitore 1966-ban írta. A szerző október 23-án megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.