Átláthatóan, közös erővel

A polgármester úgy vélte, az elmúlt években a város lakói számára nem volt átlátható az önkormányzati munka és nem volt megfelelő a felek közti kapcsolattartás sem, ezért első lépésként elkezdték közvetíteni a tanácsüléseket a közösségi oldalon, s mint mondta, ezért kezdeményezte a fórumokat is. „Sokkal jobb, hogyha ilyen közvetlenek vagyunk, hiszen látszik pontosan, hogy milyen határozattervezetek vannak, milyen módosító javaslatok érkeznek, mi a végső döntés, mekkora konszenzus van az önkormányzati képviselők között a döntés meghozatalában, és azon kívül is a képviselők milyen fajta megkeresésekkel fordulnak a város végrehajtó vezetése felé. És hogy ezeknek milyen határidővel, milyen megoldását tudjuk megtalálni” – mondotta.

Benedek-Huszár János hasonlóképpen nagyon fontos eredménynek nevezte azt is, hogy az RMDSZ és az EMSZ közti, a független tanácstagokkal és Gál Károly parlamenti képviselővel folytatott párbeszédnek hála az önkormányzatnál nincs politikai harc, marad tehát idő és erő a valódi munkára.
 

Új fejlesztések

A költségvetéséről elmondta: 42 millió lejből gazdálkodhatnak, aminek több mint hatvan százalékát fejlesztésekre költik. A pénz legnagyobb részét a román kormány alapjai biztosítják, de jelentős a más és az uniós forrásból érkező pénz is. Sokat segített az is, hogy az elmúlt időszakban kétszer érkezett költségvetés-kiegészítés, amiből nemcsak a halaszthatatlan számlákat tudták kiegyenlíteni, hanem fejlesztésre is maradt – ezeknek eredménye a következő években lesz látható. Az előző önkormányzat által hátrahagyott tizenegy beruházásból néhány – az ún. kollektív és a Petőfi utcai híd, a felsőrákosi vízhálózat kiépítése és a líceum új épülete – már a befejezéshez közel áll, folyamatban a zöldségpiac modernizálása, a millenniumi park, illetve az ANL-s tömbház környékén a park rendezése, valamint a közvilágítás megújítása, amit a Környezetvédelmi Alap támogatásával végeznek el.

Idén újabb tizenhét projektet indított a városháza. Közülük az egyik legjelentősebb az iskola központi épületének teljes energetikai felújítására vonatkozó, melynek megvalósulása esetén az épület új, modern fűtésrendszerhez is jut.

A kórháznál a járóbeteg-rendelő számára új szárny épül, rendeződik az udvar – ez magában foglalja a kórház, a mentőállomás és a tűzoltóság előtti területeket –, a mentők számára jó minőségű aszfalt lesz öntve, a többi zöldövezet lesz; továbbá hét épületet lebontanak, helyükre sebészetet, műtőblokkot, nőgyógyászatot és szülészetet magában foglaló szárny épül. „Nem akarunk több ágyat, 79 ággyal fog rendelkezni, hanem azt akarjuk, hogy az alapellátásnak a minősége olyan legyen, hogy az erdővidéki beteg első körben nyugodt szívvel forduljon a baróti kórházhoz, és ha itt nem tudják ellátni, akkor innen szakorvos irányítsa tovább másik szakkórházba” – jelentette ki a polgármester.
 

Megoldásra váró gondok

Bár megyeszinten Baróton a legolcsóbb a víz, akadnak, akik évek óta nem fizetik ki számlájukat, így lassan 280 ezer lejre emelkedik a szolgáltató kinnlevőségeinek összege. A hivatal kész végrehajtást is indítani ellenük, és azok ellen is, akik egyéb kötelezettségünknek nem tettek eleget: a városnak a pénztárából nagyon hiányzik az adókból és különféle büntetésekből be nem folyt 4,3 millió lej.

A föld-visszaszolgáltatással sem állnak jól – Bodosban az elmúlt harminc évben mindössze három birtoklevet adtak ki –, de a három hónapja felálló új földes bizottság fokozni fogja a munkát – ígérte Benedek-Huszár János.

Az utak állapotáért nem feltétlenül a helyi hivatal a felelős, hiszen akadnak olyanok, amelyek a megyei tanács tulajdonába tartoznak, ezért nekik kellene karbantartaniuk. Viszont igaz az is, hogy a városháza kezelésében levők közül is több nagyon rossz állapotú. A helyzet rendezése érdekében a megyei útüggyel felvették a kapcsolatot, akik a közeljövőben azok kátyúzását elvégzik.
 

Tennivaló van bőven

Szakács László alpolgármester, Pál-Szilágyi Zoltán (RMDSZ), Asztalos Attila (EMSZ) és Szabó Péter (RMDSZ) tanácstagok rövid, a polgármesteri hivatallal való együttműködést elemző felszólalását követően a városlakók mondták el véleményüket, tették fel kérdéseiket.

Volt, aki a városkép által szomorúnak és lehangolónak mondott állapotát és az emberek ügyekhez való hanyag hozzáállását tette szóvá – mint mondotta: ennek is betudható, hogy a külföldi vállalkozók elkerülik a kisvárost –, mások a Petőfi és a Gyöngyvirág utca burkolatának állapota miatt emelték fel hangjukat, akadt, aki a volt polgármestert, Lázár-Kiss Barna Andrást marasztalta el. Hosszabb vita kerekedett ugyanis abból, hogy mi lesz a piac végében épült, és csak azon keresztül megközelíthető garázsok sorsa, illetve lehetséges-e olyan megoldást találni, ami a tulajdonosoknak is megfelel, de a piac modernizálását lehetővé tevő pályázat érdekeit sem sérti.