25 éve hunyt el Benedek IstvánErdélytől Velencéig

2021. június 14., hétfő, Múltidéző

Negyedszázaddal ezelőtt, 1996. június 9-én hunyt el, 81 éves korában Benedek István orvos, író, művelődéstörténész. Írásunkban családjára, életművére, szellemi örökségére emlékezünk.

Írói tehetségét nagyapjától, Benedek Elektől örökölte, aki Elek apóként sok gyermek szívébe lopta be magát, mellette édesapjától, a tudós műfordító és irodalomkritikus Benedek Marcelltől. És bár irodalmi csúcsokat megjárt ősei árnyékában napfényre vágyva az orvosi pályát választotta s elmeorvosként a pszichoanalízis képviselőjévé és intézetvezetővé lett, az írói véna nem hagyta cserben, hiszen a „vér nem válik vízzé”. Erdélyt sem feledte sohasem. Amikor 1945-ben, Groza Péter miniszterelnöksége idején édesapját a kolozsvári egyetem esztétika- és irodalmi kritika tanárává nevezték ki, elvállalta a felkínált állást a pszichológia tanszéken. Az már nem rajta múlott, hogy igen rövid ideig tartott a „pünkösdi királyság”, hiszen 1948-ban mindketten kénytelenek voltak az anyaországba visszatelepülni.

A magyar fővárosban az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet főorvosaként folytatta tevékenységét. 1952-1957 között az intaházai munkaterápiás elmegyógyintézet igazgatója lévén,  tapasztalatait és gyógyítási módszerét az Aranyketrec: egy elmegyógyosztály élete című könyvében foglalta össze csakis elmeorvosként tapintható közelségből, ősöktől átörökölt írói tehetséggel megáldva. „Főműve” tucatnyi magyar kiadást ért meg, de angolra, németre és szlovákra is lefordították, s már  kezdetektől ismertté tette őt az orvosok, az érdeklődők, a közvélemény előtt. Ötvenhárom éves korában felhagyott elmeorvosi ténykedésével, és szakíróként, lexikonszerkesztőként, szépíróként dolgozott. Számos színvonalas televíziós műsor elkészítése fűződik a nevéhez. Életművéért, különösen a tudományos ismeretterjesztés terén kifejtett tevékenysége elismeréseként Szent-Györgyi Albert-, valamint Széchenyi-díjban részesült.

Benedek István munkássága rendkívül szerteágazó, ezért korának polihisztoraként is emlegethetjük. Kutatta és megírta az ösztönök világának témakörét, fél tucatnyi regénye a pszichiátriai elgondolásokhoz kapcsolódik. A darwinizmus témakörben jelentős monográfia magyar nyelvű közvetítője, négykötetes akadémiai orvosi lexikon szerzője; foglalkoztatta a francia kultúra története, Ady Endre élete, Semmelweis Ignác életműve, valamint még számos orvostörténeti, művelődéstörténeti és irodalomtörténeti téma. Úttörő volt abban – a szakemberek körében erős ellenszegülést kiváltva –, hogy Semmelweis betegségét és tragikus halálát a boncoláskor szerzett szifilisszel hozta kapcsolatba. A legnagyobb felfedezést tevő és legvitatottabb életű magyar orvos életéről megírt könyve a mai napig a legteljesebb és legmegbízhatóbb Semmelweis-biográfia.

Benedek István hazájához és hivatásához – orvos, orvostörténelem, művelődés- és irodalomtörténet – mindvégig hű maradt. Az általa imádott Velencében, egy itáliai kávézóban érte a halál. Mivel gyermektelen volt, a három jelentős magyar értelmiségit adó Benedek család ezen ága kihalt. Emlékük azonban ma is élénk, munkásságuk közismert, szellemi örökségük halhatatlan.

Dr. Ábrám Zoltán

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 1029
szavazógép
2021-06-14: Sport - :

Sikeres sepsiszentgyörgyi verseny (Atlétika, utánpótlás)

A Sepsi ISK atlétika-szakosztálya az elmúlt héten tartotta meg a Summer Kid’s Cup nevet viselő versenyét, amelynek a sepsiszentgyörgyi városi stadion adott otthont. Az egynapos viadalon mintegy száz kis atléta vett részt.
2021-06-14: Nyílttér - :

Zoom-világunk kis csodái

Volt egy évfolyam, amely a fenekestül felfordult világunk első áldozataként, négy fal közé bezárva, frissen matúrrá válva ült a Netflix előtt értetlenül. Ők voltak 2019-2020-as végzőseink, akikkel éjszakákba nyúlóan Zoomoltunk, hogy egymásba életet öntsünk, sorozatokat, benti tornagyakorlatokat, recepteket ajánlgatva, így próbálva megérteni, hogy mi is történik velük, mindannyiunkkal, a világgal.