Sátoros Rákos

2021. június 18., péntek, Faluvilág

Erdővidéken mondhatni az egyetlen olyan falu Felsőrákos, melynek nevéhez-régmúltjához szájhagyományként máig is élő eredetmonda kapcsolódik.  „Bőbeszédű” emberek lakják, mélyen kötődnek népi hagyományaikhoz, szokásrendjüket, családi életvitelüket is ősidők óta az egészséges közvélemény regulázza. Adódik ez többnyire elszigetelt földrajzi helyzete miatt, de még inkább, mert a reformáció kezdete óta kompakt unitárius vallásközösségben élnek, olyannyira, hogy napi köszönésük-köszöntésük ma is: Isten áldja!

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

– Jaj be szépen rendbe tették kívülről is ezt a régi kocsmát, amióta nem jártam errefelé – szóltam látogatásomkor a lájbitépő előtt álldogáló férfiakhoz. – Menjensze bé, s tapasztaljasza meg – felelték! A kávézó sarkában két ismerős arcú, régi bányász itta a mondóvizet, oldalt fordultam, nehogy megszólítsanak. Csak megismertek, pedig rég nem láttuk egymást, és az egyik – már dülöngélve – hozzám jött, megveregette vállamat s kérdezte: jaj ez magaje mérnek úr? Mondám, hogy igen! Jaj hát maga még fungál? Jaj be rég nem láttam!

 

De honnan a sátor és a rák?

A falut régen Sátorosrákosnak nevezték – elmondja bárki ma is, mert a régiek szerint az első telepesek sátorokban laktak és a Kormos mocsaras árterülete igen gazdag volt rákban, amit most is szívesen fogyasztanak, bár megritkultak. Valóban a falu egykor használatos pecsétjén is egy rák látható.

A hely, ahol a település fekszik, a gazdag és tehetős vargyasi Daniel család birtoka volt, lakóinak zömét ők telepítették a Rika-hegység alá. Szegény munkásemberek lakták, kaszások, mezőművelők, erdei favágók. Önállóságát rég elvesztette az egykor udvarhelyszéki falu, 1968-tól Barót városához tartozik a település. Itt haladt keresztül a Rika-patak völgyét követő régi Rikai út, amely a Homoródok vidékével kötötte össze Erdővidéket.

 

Felsőrákos bányászfalu is volt

Van itt, amihez kapcsolódnia az emlékezésnek. Altalajából szenet bányásztak évekig, de mert veszteséges vállalkozás volt, a rendszerváltás után bányái-fejtései megszűntek.

A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében sok itt napvilágra került ősállatlelet látható, amelyeket, mert megmentésre érdemesek voltak, e sorok írója – mint akkori bányageológus-mérnök – ott helyezett biztonságba. A Nádas-patak völgyének széntelepéből került elő egy olyan gímszarvasagancs, amelyen emberkéz alkotta faragásokat lehet felfedezni, ugyancsak ott mentett meg Bíró Gyurka kotrós egy lapát alakú agancsot, amelyről kiderült, hogy az európai jávorszarvas ősének maradványa. A legnagyobb leletről Szőcs Sándor felvigyázó értesített. Az elefántokhoz külsőleg hasonló masztodon agyarpárja volt, egyiknek hossza elérte a 4,28 métert. Preparálását néhai Kósa Bálint biológus végezte el.

Felsőrákos akkoron savanyúvizeiről is híres borvizes falu volt, de a mélyben rejtőzködő kincs szintje a bányaipar miatt alább szállt, több természetes forrása elapadt.

 

Palkó Zalán Koppány lelkész

 

Maradjunk még a régmúltban,

a szájhagyományok világában. A rákosi temetőkert fölött emelkedik a Várhegy, mellette van a Bakkvár nevű hely. Múltjukról semmit nem tudunk. Nem lenne Felsőrákos, ha nem kötődne ezekhez egy vidám táncszó: „Többet ér a hasad alja, mint az egész Várhegy alja!” – kurjongatták a táncmulatságokban. Ennél többecskét is tud azonban a népfantázia. „Itt egy elátkozott vár volt, s egy szép napon elsüllyedt. Helyén sokáig feneketlen tó volt. Így tűnt el az a sok temérdek kincs is, melyet a várban őriztek. Csupa egyszer egy évben, Szent György-napján, kigyúl ezen a helyen a föld, lángok jelzik az éjszakában a kincs helyét. Közelben van egy Kőpince nevű erdő, s benne egy kővel kirakott pince. Az öregek azt mondják, hogy ez volt a Bakkvárából kivezető menekülő alagút száda”.

Hihető még számunkra is, mert valóban innen került elő 1872-ben az erdélyi bronzkor sajátos fegyvere, a híres felsőrákosi bronzbuzogány, amelyet a Székely Nemzeti Múzeumban őriznek.

 

A rikai rablók

Nincs olyan hely Felsőrákoson, amelyről a helyiek közül valaki valamit ne tudna mesélni. Ilyen a közszájon megőrzött Andaházi rablók története. „Andaháza tetején, a Rika-erdő alatt állott egy fogadó, mindenki tudott róla, a helye még ma is látszik. Dregus István, a fogadós, fiaival és cimboráival a Rika-erdő hírhedt rablói voltak, évtizedeken át rettegésben tartották a környékbelieket, kifosztották az ott megszállókat, olykor még az átutazókat is. A fogadót a 18. század végén hatóságilag felszámolták”.

Nem is olyan messze innen, a Hegyes-tetőn állt Réka királyné vára s a tető alatti völgyben Réka sírja. Hun emléknek vélik, sokan annyira hiszik, hogy Ulánbátorból még mongol régészek is megtekintették a romokat. A mi régészeink is feltárták azokat, részben restaurálták, s szerintük 11–12. századi építmények, Árpád-koriak, s az erdélyi kővárépítkezés korai előfutárainak tekinthetőek. A népi szájhagyomány azonban mindent tud. „A hegytetőn lakott Réka királyasszony. Élete vége felé az volt az óhaja, hogyha majd ütött végórája, hengerítsenek le a völgy felé egy nagy kősziklát. Ahol az megáll a völgyben, ott legyen nyugvóhelye. Így is lett. A kő a patak medrében állott meg, oda temették a királynét. Sírját nagy lapos kövekkel fedték be és rágurították a kősziklát, most is Réka sírjának nevezi mindenki. Mutasson még egy helyet magyar területen – mondták nekem – ahol ilyen nevű hely létezik!” A szikla tetejére faragott kopját állíttatott Vargyas község önkormányzata.

Réka sírja mellett halad az említett régi Rikai út. Ezen mentek kóberes szekerekkel Székelyudvarhely és Nagyenyed iskolái felé Erdővidék tanulni vágyó fiataljai: Apáczai Csere János, Benkő József, Benedek Elek és mások. Itt is veszélyes rablóbandák tanyáztak. Az út mellett van a Rikai sóskút. Vizét a múltban puliszka főzéséhez használták Rákoson és Vargyason. Hordókban hordták és piculáért árulták. A sóskút mellett is félúti kocsma és fogadó volt. Itt haladt el váltott lovakkal a királyi posta, melyet gyakran kiraboltak.

Az út a Rika-tetőn hajlott át Oklánd felé. Ezen az úton jött be a menekülő Heydte császári kapitány is, aki 1848-ban épp Felsőrákoson vert tanyát. Itt zajlott az emlékezetes rikai csata, melyben feleségével, Velcsuly Jusztinával Gábor Áron is részt vett. A helyi hagyomány szerint az osztrákok egy éjszakát a faluban töltöttek. Felsőrákoson ennek is fennmaradt az emléke, s mert Heydte ígéretét Köpecen megszegte, az ilyen fajta embert Rákoson ma is „Hájti-féle” megbélyegző kifejezéssel illetik, ez jár ki minden álnok és hazug embernek, akinek a szavában nem lehet megbízni.

 

Nem mai építmény

a falu temploma sem, sőt, idegenforgalmi látnivaló. Alacsony, ovális kőfallal kerített, restaurált épület. Mai formáját 1795-ben kapta, a barokk kor jegyeit viseli magán. Faragott bejárati kőajtóján is ez a szám olvasható, és késő reneszánszra emlékeztető díszítmények láthatóak. A kőfal keleti felén emelkedik az 1821-ben épült harangtorony.

A templom belsejét virágindás kazettákkal díszített pad- és karzatmellvédek teszik hangulatossá, néhai idős Sütő Béla munkái 1968-ból. Itt őrzik a helyi népművészet jellegzetes darabjait, a helybeli asszonyok „csillagmintás szedetteseit”.

A közel hétszáz lelkes rákosi unitárius közösség lelkésze, Palkó Zalán Koppány elmondta, hogy templomuk B kategóriás műemlék, és már ráférne egy kis felújítás. Két amerikai unitárius közösséggel tartanak fenn testvérgyülekezeti kapcsolatot.

Volt a rákosi eklézsiának egy régi kis harangja, amit 1848-ban Gábor Áron kérésére ágyúöntésre átadtak, egy másik harangját pedig elrekvirálták az első világháborúban. A cinterem valamikor csakugyan temető volt. Itt nyugszik Kelemen István lelkész (1885–1957), aki több mint négy évtizedig szolgálta a gyülekezetet, ide állítottak emlékkopját Fekete Dezső (1931–1991) lelkész emlékére is. A falu 1848–49-es szabadságharcos hősei emlékére néhai Bartha István faragóművésszel faragtattak emlékkopját. A település jelesei között említjük az író, újságíró, szerkesztő, műfordító és unitárius lelkész Kormos Gyulát (1917–1981), polgári nevén Székely Dávidot, Kolumbán Mózes (1904–1973) orvost és műfordítót, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egykori tanárát.

 

Bíró Margit

 

Őrzik népi hagyományaikat

Felsőrákos megőrizte különleges népviseletét, amelynek az életkorhoz alkalmazott színváltozatai vannak. Ehhez kapcsolódnak a még élő helyi népszokások is. A népviseletet inkább ünnepek és különleges rendezvények alkalmával öltik magukra. Népviseletbe öltözik a felsőrákosi asszonyok dalcsoportja is.

Egyre kevesebb idősebb asszony szereli fel már a szövőszéket. Mi Bíró Sándorné Máthé Margittal és Szabóné Fitóri Rózával (Kicsi Rózával) beszélgettünk, akik elmondták, hogy a jelenlegi fonalak gyatra minősége, no meg előrehaladott koruk miatt alább hagyott a munkakedvük. Vannak azonban olyanok, akik megtanulták a népi bútorfestést Pál Tünde művészeti népiskolai oktató és népművész oktatótáborában.

 

Felsőrákos ma

Szubjektív emlékeimet felfrissítő utamon a mai Felsőrákost is kerestem. Pál Levente községi képviselőtől megtudtam, hogy a települést rákapcsolták Barót város ivóvízhálózatára, és szennyvízhálózatának terve is készen van, kiírási lehetőségre vár a városvezetés, mert pályázni szeretnének. Rákost már aszfaltos út köti össze a baróti keresztúttal, s a koptatóréteg előtt szándékoznának lefektetni a csatornázás vezetékeit.

Felsőrákoson székel az Erdővidék Térségi Televízió, szerkesztője Székely Blanka. 2006 decembere óta sugároznak Erdővidék egész területén.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2021-06-18: Sport - :

Sepsiszentgyörgyi Eb-résztvevők (Karate)

A sepsiszentgyörgyi Sport-All Sport Club és az MTK Budapest karateszakosztályának két versenyzője, Gödri-Martis Huba és Baló Hunor indulási jogot szerzett az augusztus 20. és 22. között a finnországi Tamperében sorra kerülő korosztályos Európa-bajnokságra.
2021-06-18: Nyílttér - :

Zarándokhelyek és zarándokok (Mai levelünk)

Messze van tőlünk a híres Mekka, ahova a járvány előtt kétmilliónál is több muzulmán hívő zarándokolt el (volt rá eset, hogy százakat tapostak el a nagy tolongásban), de Erdély sem szűkölködik olyan zarándokhelyekben, amelyek tíz- és százezreket vonzanak: Csíksomlyó, Füzesmikola, Gyulafehérvár, Máriaradna, Tornya, szűkebb hazánkban a kézdiszentléleki Perkő, kicsit távolabb, Bukovinában Kacsika (ahol Nagyboldogasszony ünnepén román, lengyel, magyar és német nyelvű szentmisét is tartanak), és még jó néhány más olyan helység van, ahova vezekelni, bűnbánatot gyakorolni, elmélkedni és hitben, szeretetben, nemzeti érzésben feltöldődni járnak mindenféle vallású emberek. Mindezek szép, érzelmileg és lelkileg nagy jelentőségű események.