Szaladnak a kiscsibék,
Elgurulnak szerteszét,
Hat parányi gombolyag,
Puha, sárga fonalak.

Jó a kedvük, táncot járnak,
Fittyet hánynak a világra,
Fejen állnak, bukfenceznek,
Kölesszemen összevesznek.

Összeállnak toronyba,
Egyikük a másikra,
Szétröppennek csipogva,
Hat csipogó fióka.

Elfáradnak estére,
Nincsen gondjuk egyébre,
Tyúkanyóhoz totyognak,
Szárnya alá bebújnak.
 

Benedek  Elek: Tehén anyó és bocikája

Bú-u, bú-u, sír a boci:
– Gyere haza, écsanyám!
– Megyek, megyek, ne keseregj,
Édes kicsi bocikám!

– Hoztál-e jó friss tejecskét,
Édes, drága, jó anyám?
– Hogyne, hogyne, nemcsak neked,
Palkónak is hoztam ám.

– Bú-u, bú-u, Palkónak is?
De jól tetted, écsanyám!
Ő ád nekem zöld füvecskét,
Ha szomjazom, friss vizecskét,
Csak neki van gondja rám!