Határozott és ambiciózus döntéseket vár az Európai Unió a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának elindítására összehívott jövő heti nemzetközi csúcsértekezlettől ― szögezte le a francia elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek tegnap tartott brüsszeli találkozóját követően. A soron kívüli ülést lezáró sajtótájékoztatón az elnöklő Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy az unió közös álláspontra jutott a más fejlett államokkal és szervezetekkel tartandó értekezlettel kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a munkaebédként tartott kötetlen ülésen megvitatott fő témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: jobban kell érteni azt, hogy mi történik a pénzügyi befektetői színfalak mögött, pontosabban kell szabályozni ezeket a folyamatokat, ,,ebben az értelemben persze csökkentve a piac szabadságát és növelve az államok és a közösségek lehetőségét és felelősségét". A magyar álláspont értelmében olyankor, amikor a magánbankok által nyújtott hitelnövekedés lassulásának ― vagy egyenesen a hitellehetőségek beszűkülésének ― komoly negatív hatása lehet a reálgazdaságra, hiszen a vállalkozások nem jutnak forrásokhoz, különösképpen felértékelődik az olyan nemzetközi intézmények szerepe, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Beruházási Bank (EIB). Fontos, hogy e bankok innovatív módon térképezzék fel, miként tudnak tevékenykedni például az újonnan csatlakozott EU-országok, illetve a tagjelölt vagy a potenciális tagjelölt országok piacain mindaddig, amíg a magánbankok részéről újra megélénkül a hitelezési tevékenység.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után azt szögezte le, nem engedhető meg, hogy a washingtoni tanácskozás kudarccal végződjék.
A találkozóról kiadott nyilatkozatból kiderül, hogy az EU azt szeretné, ha a jövő szombati pénzügyi csúcstalálkozót száz nap múlva hasonló értekezlet követné. Azon értékelnék az addig eltelt időszakban elért eredményeket, és döntenének a nemzetközi reformokhoz vezető újabb lépésekről.
A huszonhét EU-tagállam vezetője leszögezte azt is: a francia EU-elnökséget lezáró, december 11―12-i csúcstalálkozón az unió már tud olyan döntéseket hozni, amelyek figyelembe veszik mind a pénzügyi csúcson elhatározandókat, mind pedig az azóta elért eredményeket. Többen utaltak ugyanakkor arra is, hogy nem szabad elsietni a reformokat, a legfontosabb feladat először a válság okainak felkutatása lenne.
Sarkozy a sajtóértekezleten szorgalmazta, hogy Spanyolországot és Hollandiát is hívják meg a washingtoni találkozóra, de hangsúlyozta, hogy erről nem az unió hivatott dönteni. A francia elnök arról is beszélt: teljes az egyetértés az EU-tagok között abban, hogy a pénzügyi válsággal szembeni fellépést Európában továbbra is össze kell hangolni, mégpedig egyre nagyobb hangsúllyal a pénzügyi szektoron kívüli ágazatokban, az úgynevezett reálgazdaságban is.
