Csomakőrös, a forgácskalapos

2021. július 2., péntek, Faluvilág

Szitát szőttek ebben a faluban, de mára már kihalt ez a mesterség. Szitás Kőrös helyett maradt a hagyományos forgácskalap, azt is csak két család készíti. Mi Ferencz Sándort kerestük otthonában, és végül a sepsiszentgyörgyi piacon kaptuk lencsevégre feleségével, Veronkával.

  • Ferencz Sándor kézműves mester
    Ferencz Sándor kézműves mester

Ferencz Sándor öt éve kézműveskedik Csomakőrösön, nyugdíját pótolja keresetével. Keskeny nyárfaforgácsot készít, felesége három ágba fonja, kalappá varja varrógépen, kisebbekké-nagyobbakká, majd színes szalagokkal díszítik. Asztalán sorakoznak a rövid és hosszú fakanalak, lekvárba valók, zakuszkások, zsírolvasztók, készít vinetevágót, öregeknek való hosszú cipőkanalat, csikófejes sétabotot és szélreforgót. Bizonyára ma Kőrösön is kirakja portékáit, hogy láthassák a Csoma Napokra érkező ünneplők.

 

Savanyú tejjel kikevert csörögével

fogadott Debreczi Pálné Szász Irénke, amit még nagyanyjától tanult. Ő Csomakőrös családkutatója. Egy kötetbe szedte az anyakönyvek kezdetétől (1764) a falu családjait, kiegészítve azokkal, akik elmentek, más helyeken telepedtek le. Kötetének címe: Kőrös, Csomakőrös család- és nemzedéktáblázata, 2017-ben jelent meg. A kötettel szenzáció is született, ugyanis kiderült, hogy a nagy román festő, Nicolae Grigorescu felesége is csomakőrösi születésű székely-magyar asszony volt.

„Manapság, ebben az elidegenedett világban egyre több ember szeretne tartozni valakihez, keresi gyökereit. Ezért nagy jelentőségű ez a könyv, mert nagyban megkönnyíti a Kőrösről elszármazottak kutatásait. Feltétlenül említésre méltó tény, hogy mindezt egy – annak idején (a kulákság miatt) továbbtanulástól eltiltott –, négy osztályt végzett falusi asszony írta” – idézzük a témakör jó ismerőjét, a csomakőrösi gyökerekkel rendelkező dr. Nagy Lajos orvost, genealógust és helytörténészt. Debrecziné azóta tovább lépett, megkezdte második kötetét is, címe Csomakőrös históriája. Mind a két munka hiánypótló a helyi család- és településtörténeti irodalomban. Debreczinét dr. Nagy Lajos mutatja be Csomakőrös nagyasszonya címmel a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Csoma Nap-kiadványok 2021. évi kötetében. Ebben jelentkezik egy tanulmánnyal napjaink legfiatalabb genealógusa is, a sepsiszentgyörgyi Dima-Csoma Endre (szül. 2000) egyetemista, a nemrég hirtelen elhunyt Dima Gábor (1945–2021) családkutató unokája, aki nagyapja emlékére foglalta össze a kőrösi Csoma család zágoni gyökereit Az ismeretlen zágoni Csoma-levelesláda címmel.

Arra kértük Debreczi Irénkét, hogy meséljen kőrösi gyermekkori emlékeiről.

– Nálunk a szülőknek szabadidejükben volt alkalmuk csak velünk foglalkozni. Én visszaemlékszem nagyszüleimre, ők a meséket igaz történetekkel helyettesítették. Nagyapámnak volt egy kiterjedt erdeje a hegyekben. Fát termeltetett, amiből kádak, hordók, kártyák (értsd: vedrek) készültek. A portékát lovas szekérrel minden évben bevitték Bukarestbe a Mósra (Calea Moșilor, híres vásáros körút), amikor olyan termésnapféle volt, ahol megjelentek a bojárok, akik megvettek egy-egy fakártyát, megtöltötték búzával és szokásuk szerint így ajándékozták meg munkásaikat. Az ünnepségre kivonult Mihály király is. Pénzzel a zsebben indultak haza. Nagyapám este hajtotta a lovakat, 13 éves anyám pedig nappal. Nagyapám tudta, hogy a Fekete erdőben rablók tanyáznak. Úgy tett, mintha bóbiskolna a szekér derekában, de kezében tartotta a fejszét, hogy ha azok támadnának, csapjon szembe velük. Valakik kiáltoztak is az erdőből, ajutor-ajutor (segítség-segítség). Biztos, hogy rablók voltak, tőrbe akarták csalni az utasokat. Nagyapám pedig kiáltotta a leányának: hajts, Elza, hajts, Elza! Csapta is a lovakat és szélsebesen kivergődtek az erdőből, megmenekültek a tolvajok elől…

Nos, az ilyen, mesékké nemesedett „igaz történeteket” is le akarja írni Irénke, amikor megkerestük, kéziratával a 40. oldalnál tartott.

 

Debreczi Pálné Szász Irén

 

Ünneplés Kőrösön

A járvány miatt a Csoma Napokat későbbre időzítette a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, Gazda József kovásznai tanár, író, és most három nap ünnepel az egész falu. A Debreczi Panzióban folytatják az előadásokat. Ebben az évben kissé rendhagyó módon az őshazakutatás kerül előtérbe, s így lesz jelen többek között előadóként dr. Florián Csaba Csoma-kutató, Szathmári Botond vallástörténész és Lezsák Gabriella őstörténetkutató – tájékoztatott Gazda József.
Főleg a faluba érkező vendégeknek szándékozunk most dióhéjban bemutatni a „Nagy Vándor” szülőfaluját.

A Háromszéki-havasok kis Himalájaként emelkednek a falu fölé. Zömében református magyarok, katolikusok és magyar cigányok lakják, lélekszáma közel sem éri el az ötszázat. Régen Kőrös volt a neve. 1904-től nagy szülötte, Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842), a magyarságeredet és a Kelet-kutatás úttörője iránti tiszteletből vette fel a falu a Csoma nevet, miként ő is előnévként használta szülőfaluja nevét. Így  nagy szülötte tette ismertté a falut nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem a határokon túl is. Mellszobra ott áll a település főtérén, Orbán Áron 1959-ben készített munkája.

A falu központjában, az egykori községháza épületének egy szobájában látható a felújított Csoma-emlékkiállítás. Leégett szülőháza helyén a nevét viselő közművelődési egyesület megépítette az elképzelt Csoma-ház hasonmását, melyben egy emlékszoba és egy korabeli székely szobabelső látható. Az emlékház falán fémplaketten ez olvasható: „Innen indult egy nép árva fia, egy nagy nemzet vándorának halhatatlansága tért vissza. Kőrosi Csoma Sándor emlékére állíttatta a Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiója 1999.” A ház udvarán faragott kopják őrzik a Csoma-kutatók és utazók emlékét.

Személyéhez kapcsolódnak a Csoma-diófák a Felszeg falurészen. „Miután a házuk leégett – így a helyi szájhagyomány –, a szülők arra a telekre költöztek, ahol a diófák állanak. A régiek szerint ezek még láthatták az alattuk játszadozó kicsi Csomát.”

Az ő nevét viseli a falu iskolája és a kultúrotthon. Őreá emlékeztetnek a templom emléktáblái és a nagyvilág legkülönbözőbb sarkaiból érkező Csoma-tisztelők koszorúi. A vörösmárvány-táblát az Erdélyi Kárpát Egyesület állíttatta 1934-ben, Csoma születésének 150. évfordulóján, a másikat a szülőfalu és a szülőföld halálának 150. évfordulója alkalmával. Van itt egy díszes, fába faragott emléktábla is, amit néhai Farkas György egykoron ide beszolgáló kovásznai református lelkipásztor készített a legkeményebb diktatúra idején, 1967-ben.

A templom 1799-ben épült egy régebbi templom helyén. 1990-ben feltárták az egyenes záródású 13. századi szentély alapfalait is. Harangtornya alatt a csúcsíves kőajtókeret épen megmaradt. A kőfallal kerített templom cintermében emlékkopja látható, néhai dr. Benkő Gyula kovásznai szívgyógyász és Gáspár Csaba készíttették Csoma születésének 200. évfordulója alkalmából. A cinteremben látható a falu egyetlen évszázados millenniumi szilfája.

Csomakőrösi családból származott az író Debreczy Sándor (1907–1978) kolozsvári egyetemi tanár, a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című regény szerzője (Sepsiszentgyörgy, 1938, 1942), itt született Havadtőy Sándor (1891–1970) református lelkipásztor, egyházi író és publicista, a falu temetőjében nyugszik édesapja, Havadtőy Gerő (1851–1901), a kőrösi eklézsia jeles lelkipásztora, vallásoktató, közéleti személyiség.

 

 

Leendő turisztikai falu?

A korszerűen felújított Csoma-emlékszobában látható-tapintható a Csoma-hagyomány és megannyi látnivaló, tény, hogy talán sehol a világon nem kerülhetünk ennyire Csoma Sándor szellemkörének közelébe, mint itt, és ez megköveteli, hogy a szülőfalu méltóképpen tudja fogadni a zarándokokat.

Évtizedekkel ezelőtt jómagam is találkozhattam Miltiade Filipescu (1901–1993) jeles román hidrogeológussal, aki ebben a faluban fogadott albérletet, amikor Kovászna ásványvizeit tanulmányozta. Elmondta, hogy kedvesen emlékszik Kőrösre, ahol a nagy magyar utazó, Csoma Sándor született. Ő ugyanis csak később jött rá, hogy az, akiről hallott a faluban, „nem más, mint az az Alexander Kőrösi de Csoma orientológus, akinek haláláról legelsőnek éppen egy Jászvárosban (Iași) megjelenő újság adott hírt az akkori román tudós világ számára”. Így történt, hogy Filipescu, aki egyébként Bákó vidékén született, elkezdte tanulmányozni Kőrösi Csoma Sándor csodálatos életét. Úgy adódott, hogy egyszer meghívást kapott egy Kalkuttában tartott nemzetközi geológiai kongresszusra, s elhatározta, hogy felkeresi a nagy magyar kutató dardzsilingi síremlékét. A Kovásznán dolgozó román hidrogeológusok is elmondták, hogy Filipescu professzor számtalanszor beszélt nepáli útjáról.

A kovásznai hivatalosságok szerint Csomakőrös, a Kovászna városhoz tartozó település annyi látnivalót kínál s annyira vendégszeretők a kőrösiek, hogy ha befejezik a közművesítést, indulhat a faluturizmus.

Gyerő József polgármestert és Jeszenovics Róbert Károly alpolgármestert kérdeztük: milyen fejlesztésre számíthat az elkövetkező években Csomakőrös?  

Sajnos, Kőrös alaposan lemaradt a fejlesztések szempontjából. Évekig nem igen volt igény az ivóvíz bevezetésére, de mert később alább esett a kutak szintje, megépíttették a hálózatot, és felvetődött a szennyvízcsatorna szükségessége is. Bürokratikus huzavona után legkésőbb ősszel számíthatnak a helyiek a munkálat megkezdésére. Megyei segítséggel és részben önerőből sikerül rendezni a kőrösi iskola gondjait is: elsősorban menteni az intézményt, új játszóteret építtetni.
Bende Tamás helyi református lelkipásztor 16 esztendeje pásztorkodik a Csoma-emlékek és az összetartó kis faluközösség identitásának megőrzése felett. Elmondta, hogy szeretettel fogadják az érkező vendégeket, örvendenek, hogy sikerült újratervezni a Csoma Napokat, miként annak is, hogy a falu kis templomában kerül sor szombaton az ünnepi istentiszteletre, s így hívei is közelebb kerülnek Kőrösi Csoma Sándor személyéhez, időnként megújuló emlékéhez.

Hozzászólások
Szavazás
Ön beoltatta-e magát koronavírus ellen?








eredmények
szavazatok száma 1810
szavazógép
2021-07-02: Sport - :

Balkán-bajnoki aranyat nyert Canea-Kocsis András (Asztalitenisz)

Az elmúlt hétvégén a bolgár Albena adott otthont a serdülő (13–15 év) és az ifjúsági (16–19 év) asztaliteniszezők számára kiírt Balkán-bajnokságnak, amelyről a kézdivásárhelyi Nagy Mózes SK sportolója, Canea-Kocsis András csapataranyéremmel tért haza. A román válogatott tagjaként a céhes városi pingpongozó egyéniben, fiú- és vegyes párosban is próbára tette magát a viadalon.
2021-07-02: Nyílttér - :

Hamis vádak és lejáratás (Visszajelzés)

A választási kampány lezárult, sok helyen még mindig visszhangzik a pezsgőspoharak koccanása. Az RMDSZ azt ünnepli, hogy Uzon község „vezetője” maradt. Én tisztelem és elfogadom azon lakosok döntését, akik megjelentek az urnák előtt és arra voksoltak, akit jobbnak gondoltak.