Hogy az állami szolgáltatásokat biztosító intézmények irányítását végzők fejében (általában a közszolgák fejében) mennyire nem a polgár érdekei, hanem az intézmény (ettől független) szempontjai az elsődlegesek, azt fényesen bizonyítja Kovászna és Zágon „esete” a bírósággal.
A napokban berobbant hír, a már széles körben ismert történet ugyanis (leszámítva a politikai és egyéb ellenünk, magyarok, általában Székelyföld ellen irányuló szándékokat, na meg politikusaink „éberségét”) arról is szól, hogy építenek Bodzafordulón egy bíróságot, s oda forgalmat kell biztosítani. Ráadásul, indoklásként, ezt le is írják.
Magyarán: nem az ügyek, az ügyfelek és a kialakult hagyományok, az illető térségben tapasztalt ügyfélforgalom határozza meg egy szolgáltatás, jelen esetben az igazságszolgáltatás intézményi fejlesztését, nem a polgárok kiszolgálása az elsődleges szempont. Ehelyett megalapozatlan fejlesztési döntéseket hoznak, lobbinak engednek, netán „megzsírozott” döntéseket hoznak, jobb esetben esetleg más településfejlesztési okok vezérlik, amiknek vajmi kevés közük van a valósághoz.
Egyszerűbben fogalmazva: ismét valakik fordítva ültek a lóra. Mert már-már a zsigerekben rögzült a megközelítés, miszerint az állampolgárok vannak az államért, én nem fordítva. Ez a fordított gondolkodás három évtized alatt sem távozott a fejekből. Igaz, a balkáni közigazgatásban ez századok óta jelen lévő valóság...
