Az évtized végéig legalább ötven százalékkal csökkentenék a funkcionális analfabéták és tíz százalék alá szorítanák a korai iskolaelhagyók arányát a romániai fiatalok körében – egyebek között ezeket a célkitűzéseket tartalmazza a Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett átfogó oktatási reformtervezet, amelyet tegnap ismertetett Ligia Deca elnöki tanácsadó.
A Művelt Románia néven 2015-ben meghirdetett, átfogó társadalmi konzultáció nyomán 2018-ban közvitára bocsátott oktatási stratégia gyakorlatba ültetéséről hétfőn kezdett háromnapos megbeszéléssorozatot az elnöki hivatal. Iohannis első lépésben Florin Cîțu miniszterelnökkel, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel, valamint a koalíciós pártok vezetőivel tárgyalt.
„Az oktatásnak megfelelően rugalmasnak kell lennie, kell tudnia alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, mert a mostani rendszer még a 20. század öröksége. Fontos téma volt még a szakoktatás, amelynek vissza kell adni a presztízsét. Úgy tudjuk ezt elérni, ha a munkaerőpiac elvárásaihoz alakítjuk a szakoktatást” – írta a találkozóról közösségi oldalán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
Dan Barna miniszterelnök-helyettes, az MRSZ–PLUS társelnöke azt emelte ki, hogy a tervek szerint a tanfelügyelőségek már csak az oktatás minőségét fogják ellenőrizni, az iskolavezetők kinevezése pedig önkormányzati hatáskörbe kerül.
Tegnap a képviselőház és a szenátus vezetőivel és oktatási szakbizottságaival rendeztek megbeszélést, ezt megelőzően az elnöki hivatal képviselője már több konkrétumot is elárult a Művelt Románia projektből, de határidőket nem közölt. Ligia Deca hangsúlyozta, hogy egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetenciafelmérés lesz a középfokú oktatás bármely formáját elvégző diákok számára. A nyolcadik osztályos záróvizsga, az „országos képességfelmérő” után három típusú – elméleti, szakmai és tehetséggondozó – középiskola (líceum) közül választhatnak majd a fiatalok, de az új oktatási rendszer lehetővé teszi (különbözeti vizsgával) az átiratkozást minden tanév végén a három iskolatípus között. A keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szereznek.
Az elnöki tanácsos szerint 2030-ig húsz százalék alá akarják szorítani a 15. évüket betöltő fiatalok körében az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők arányát, amely jelenleg a szövegértés terén 41, a matematika esetében 47, a természettudományok szintjén pedig 44 százalékos. Ugyancsak az évtized végéig el akarják érni, hogy valamennyi tanár és a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával (a jelenlegi 61 százalékos szinthez képest).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
