Az országok kormányainak állandó problémája az éhezők számának folyamatos növekedése és a gabona árának vad ingadozása, ezért az élelmiszer-kutatók azt javasolják a globális krízis megoldására, hogy egyenek a rászorulók burgonyát. Megdöntve a rizs és a búza diétás étrendekben és az élelmiszer-segélyezésben betöltött uralkodó szerepét, manapság egyre több táplálkozási szakértő vallja, hogy az eddig a Föld nagy részén lenézett burgonya jelenthetné a biztos élelmiszer-ellátást a fejlődő országok számára. A krumpli nagyobb mennyiségű termesztésével a szegényebb országok kiegészíthetnék, vagy teljes egészében helyettesíthetnék a messziről importált gabonát.

Kína, Peru és Malawi kormánya még a hirtelen áremelkedés előtt szorgalmazni kezdte a burgonyatermesztést és -fogyasztást, ezzel segítve az élelmiszer-ellátást, és gyarapítva a vidék jövedelemszerző lehetőségeit — tudatta olvasóival az International Herald Tribune lap a burgonyáról szóló riportjában. Kínában 2005 és 2007 között ötven százalékkal nőtt a burgonyatermelés, és az ország irányítói a ,,szegénységből kivezető utat" látják a nagyra nőtt gumókban. Peruban Alan Garcia elnök kampánnyal igyekezett népszerűsíteni a városlakók körében a krumplifogyasztást. A papapan nevű burgonyakenyér iskolákban, börtönökben és katonai menzákon való felszolgálásával húsz százalékkal növelték a termény fogyasztását. Az elmúlt évtized során Európa és az Egyesült Államok voltak a burgonya-nagyhatalmak, mára viszont Kína és India foglalja el az első és a harmadik helyet a világranglistán.

Egyre inkább kezd meghatározó terménnyé válni, és nagyszerű helyettesítője a költséges gabonának — mondta NeBambi Lutaladio, az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének burgonyaspecialistája. Szerinte a világ gazdasága egy vad kilengésekkel teli szakaszához ért, ahol bármely órában újabb pénzügyi nehézségek merülhetnek fel. Az ENSZ képviselői így továbbra is burgonyatermesztésre próbálják bátorítani az országokat.

Napjainkban tehát kezd véget érni a burgonya egyszerű disznóeledelként való beskatulyázása, és ez a fontos gumós növény mindinkább az élelmiszer-segélyezés és tudományos vizsgálódás részesévé válik. Nem érdemtelenül, hiszen rendkívül jó protein-, keményítő- és vitaminforrás, valamint tartalmaz cinket és vasat is. A búzánál sokkal kevesebb gondoskodást és vizet igényel, ráadásul ültetésétől betakarításáig mindössze három hónap telik el. Súlya és nehezen szállíthatósága miatt nem került a világ pénzügyi spekulációinak és piacainak forgatagába. Mivel bio-tüzelőanyagként — a termények újfajta felhasználási módja — sem használják, így ára sem növekedett. Hibájának csak azt róják fel, hogy tárolása — különösen a forró égöv országaiban — nehezen megoldható.

Az élelmezési program egyik elsődleges célja tehát, hogy a rászoruló országokban elősegítsék a burgonyatermesztőknél a termelékenység növelését. (MTI—Press)