A félnapos látogatás aligha volt elég mindent végignézni. Rengeteg volt az újdonság, a háromszékiek figyelmét a hatalmas erőgépek és az új öntözési rendszerek keltették fel leginkább. A különböző állatfajok külön csarnokban kaptak helyet, a szarvasmarháknál a tavalyhoz képest jóval több húshasznú fajtát, a pirostarkával és Holsteinnel keresztezett, hizlalásra szánt növendéket mutattak be. A juhoknál is rengeteg, számunkra új, hús- és tejhasznú fajtát állítottak ki a hazai és külföldi tenyésztők. Örvendetes volt látni, hogy a háromszéki cégek is évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltetik magukat a rendezvényen. Incze Péter

Gazdatüntetés Franciaországban

Több ezer gazda tiltakozott múlt pénteken Franciaországban a mezőgazdasági dolgozók vásárlóerejének csökkenése miatt. A megmozdulásra válaszul a szakminiszter jelezte: november 12-én a gazdák jövedelméről tervezett konferencián sürgősségi csomagot kíván bejelenteni, amely könnyíti a szociális terheket. Az állattenyésztők, a tejtermelők és a növénytermesztők együtt tiltakoztak bevételeik csökkenése miatt, a feldolgozók és forgalmazók ugyanis folyamatosan változtatják a felvásárlási árakat. A tiltakozás egyik célja volt az is, hogy elmagyarázzák a fogyasztóknak, hogyan alakul ki a termékeknek a vásárlók által kifizetett ára. A 2007-es áremelkedés után — amikor is a minisztérium adatai szerint 17 százalékkal nőttek a mezőgazdasági dolgozók bevételei — a termékek felvásárlási ára idén folyamatosan csökken Franciaországban, miközben a fogyasztók továbbra is az élelmiszerárak emelkedésére panaszkodnak. A tiltakozások már csütörtök este elkezdődtek, volt olyan város, ahol a tejfeldolgozó üzemet foglalták el az elégedetlen gazdák, máshol a prefektúra előtt követelték, hogy fogadják őket. Az egyik helyi szupermarketben a pénztárakhoz vezető utakat állta el háromszáz tiltakozó, a parkolóban pedig röplapokat osztogattak a vásárlóknak.

Újbor a liba mellé

November 11., Szent Márton napja bevonult a magyar gasztronómiába: ilyenkor a magára adó étterem libából készült, egyre rafináltabb vagy éppen hagyományos, egyszerűbb magyaros ételeket kínál, és nem feledkezik meg az újborról sem. ,,Aki Márton napján libát eszik, egész évben nem éhezik" — tartja a hagyomány. A legenda szerint Márton, a római légió katonájaként palástját odaadta egy didergő koldusnak, majd keresztény lett, s amikor érdemeiért püspökké akarták választani, elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, ám a nagy gágogás elárulta. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. A mostani ételkülönlegességek változatosak. Például a füstölt libamellet konyakos libamájkrémmel töltik meg, friss szarvasgombával fűszerezik és kevert salátával kínálják. Egy másik lehetséges menü: a libatöpörtyűt mint étvágyfalatkát törkölypálinka kíséri, ezután következik a klasszikus libakolbász és a hideg füstölt libamell — mint előételek —, a libaleves maceszgombóccal, a sólet és a libasült. Ilyenkor nagyon népszerű a kacsa is, amelynek a combját burgonyás rétessel és párolt káposztából készült habbal teszik különlegessé.