Felívelő pályán a háromszéki lovas élet

2021. július 21., szerda, Riport

A Sepsiszentgyörgy–Előpatak útvonalon, a Benedek-mezői letérőnél szerény tábla mutatja: erre található a székelyföldi lovas központ – románul, magyarul, angolul. Valójában nem ez a létesítmény hivatalos neve, mint ahogyan hivatalosan nem létezhet Székelyföld sem (esetleg „úgynevezett” formában). Többször próbálták a megnevezést lefoglalni, hivatalosítani, de bírósági végzések, hatóságok megállapítása sem fogadta el, hogy „Székelyföldi”, ezért lett végül Vadon Lovas Központ – tudtuk meg Demeter Jánostól, a létesítményt működtető Vadon Közhasznú Egyesület igazgatójától, akivel a Benedek-mezői lovas életről beszélgettünk.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A kezdetek

A Vadon egyesület 2012-ben alakult. 2013-ban nyitotta meg kapuit a kezelésében lévő vadászmúzeum, ugyanabban az évben kezdtek el megépíteni egy szabadtéri lovaspályát a Benedekmezőn, a megyeszékhely tulajdonában lévő gazdaság területén. Ezt követte az ott már meglévő tehénistálló átépítése lótartás céljára, majd a másik épületet is lóistállóvá alakították, itt képeztek ki öltözőt s egy közösségi termet, amely „nyergesként” is szolgál – azaz itt tárolják a lovagláshoz szükséges felszerelést. Ha nagyobb rendezvényeket szerveznek, a György Teréz által működtetett gyermektábor lehetőségeit veszik igénybe, erről egyezséget kötöttek. Közel kilenc hektár a lovas központ területe, ebben benne van a városházától bérelt rész is, ahol a gyermektábor működik – elevenítette fel a kezdeteket Demeter János.  

– A szabadtéri lovaspálya mellett most már fedett pálya is található a Benedek-mezőn. Hogyan valósult meg ez a nagyon hasznos létesítmény?
– A külső, homokos, egyébként elég nagyra sikerült pálya után – mi sem voltunk tudorai, milyennek kell lennie a létesítménynek – egy szakszerű pályában gondolkodtunk. Folyamatosan javítottunk, már tudtuk, miért nem jó a rétyi homok, miért jó a zoltáni. Aztán jött a lehetőség, és a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat révén, Sepsiszentgyörgy városának hozzájárulásával megépülhetett a fedett pálya. Ez nagyon hasznos, tulajdonképpen a fedett lovarda négy évszakossá tette a lovasközpontot. Persze, mindez sok-sok év munkáját jelenti.

– Egy ilyen szintű lovas központ működtetéséhez hozzáértő személyzetre van szükség. Megvannak a kellő hozzáállású, de főként szaktudással rendelkező munkatársak?
– A régi időkből örököltük meg a nagyon kedves Gábor bácsit és Anna nénit. Az öregúr elhunyt, az asszony Szentkirályba költözött. Több embert próbáltunk alkalmazni, de nagyon nehéz, főként a lovász szakma tekintetében. Legyen szaktudása, legyen megbízható, vállalja, hogy ott él kinn, a Benedek-mezőn, nem egy lakóövezetben, hanem a természetben. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy családos ember legyen, az egyedülállók hajlamosok elhanyagolni magukat. Kulcskérdés, hogy a személyzet rendben legyen, sok gyermek jön, igényes emberek – a lovassport nem tartozik a hétköznapi sportok közé, kell hozzá egy anyagi háttér. Több sikertelen próbálkozásunk volt. Került, aki ivott, meglopott, kalandos volt a folyamat. Végül is hosszú keresgélés után az első lovas trénerünknek, Nagy Eszternek köszönhetően – ő sokakkal megszerettette a lovassportot hobbi- vagy versenyszinten is szaktudásával, temperamentumával – hozzánk került férje, Nagy Zsolt is. Ő tartja kézben az egész adminisztrációt, de nem csak, hiszen a kilenc hektár, a közel húsz ló komoly munkát követel. Így Eszter ténylegesen a lovas oktatásnak szentelheti idejét. Jó döntés volt, mindketten lovas emberek. A központban található egy szolgálati lakás, ezt tataroztuk, felújítottuk, központi fűtést telepítettünk, néhány év alatt elértük, hogy itt kényelmesen élhet egy család, minden szükséges komforttal. Rendet kellett teremtenünk, ehhez megvolt a város támogatása – mert mindent a város támogat, annak ellenére, hogy elég jól termel pénzt a lovarda.

 

 

Folyamatos fejlesztés

– Miből áll össze a jövedelem? Csikó, lóeladás, a lótartás bérei, a lovaglás ellenértéke?
– Az igazság az, hogy nem adunk el csikókat. Bevételek leginkább a bértartásból származnak – mert vannak emberek, akik lovaikat nálunk tartják, ennek van egy bizonyos költsége –, másik fontos forrás a tandíj, amelyet az órákért fizetnek a résztvevők.

– A kilenc hektár elég a húsz ló tartásához?
– Sikerült szakaszolni a legelőt. A füves terület egy részén a lovak legelnek, a szakaszosítás nagyon jó, szakszerű legelőértékesítést ad, nem összevissza legelnek a lovak, ki van használva a teljes fűmennyiség.

– Amint láttuk, a lovas központban a fejlesztések folyamatosak.
– Igen. Bekerítettük a kültéri lovaspályát. Építjük a lovaspálya új elemeit, az akadályparkot. Nagyjából megvan az infrastruktúránk, ami egy ilyen központhoz szükséges. Idén sikerült úgy alakítanunk a költségvetésünket, hogy vásárolhattunk egy használt, de nagyon jó állapotban lévő japán kistraktort kaszálógéppel, homlokrakodóval. Ez igen megkönnyíti a munkánkat, saját magunk urai vagyunk, nem függünk másoktól. Eddig bérkaszálást kellett fizetnünk, sokszor nem kis összegért. Most a saját eszközeink révén újabb szénafűterületeket tudtunk bérelni itt, a közvetlen közelben, így a szükséges szálastakarmány szinte teljes mennyiségét meg tudjuk termelni.

 

 

Lovas klub, lovasversenyek

– Előbb a hobbi- és versenyszintű lovaglásról is beszélt. A Vadon Lovas Központ lovasai versenyeken is részt vesznek?
– Próbáljuk szélesíteni, változatossá tenni a tevékenységünket, erre van igény, most már a lovak száma is tágabb teret biztosít, lehetőségünk van versenyzők képzésére. Vadon Közhasznú Egyesületként azonban nem kaphattunk felvételt a Román Lovasszövetségbe: az intézmény belső szabályzata értelmében csak sportklubok lehetnek tagok. Nagyon sokat dolgoztunk, és sok segítséggel sikerült elérnünk, hogy közhasznú egyesület legyünk, ez óriási érték a maga nemében. Nem is tudom, rajtunk kívül a megyében van-e más közhasznú egyesület, ezt a státust a kormány adhatja meg, ennek révén a projektek megvalósításához joga van az egyesületnek kormánypénzek, központi költségvetésből származó alapok felhasználására is. Persze, a politikum dönti el, hogy kap-e az adott egyesület támogatást vagy sem. Visszatérve a lovasszövetséghez, az egyesület mellett létrehoztuk a Vadon Lovas Klub Egyesületet, ez csatlakozhat a szervezethez. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy Kovászna megyében is teret nyerjen a lovassport – Bodokon a polgármesternek, a megyevezetésnek köszönhetően már létesült egy fogathajtóközpont, van egy komoly fogathajtó-mozgalma a megyének. Emellett a Székely Vágta hozza a maga galoppeseményét, de biztos vagyok benne, hogy nagyon hamar fel fog zárkózni ezekhez a tereplovaglás is.

– Erre már volt példa, korábban a Rétyi Nyírben volt tereplovas verseny.
– A tereplovaglás egyrészt a sport tekintetében fontos, másrészt komoly szerepe lehet a vendégforgalomban is. Réty község önkormányzatként tagja a Vadon Közhasznú Egyesületnek, a Rétyi Nyír, az erdő, a környező legelők, kaszálók ideális helyszínt adnak a tereplovagláshoz, versenyszinten is. Így a következő időszakban célkitűzésünk, hogy Rétyen elindítsuk a tereplovaglóversenyek dolgát. Reményeink szerint – ha már tagok leszünk – a Román Lovasszövetség is mellettünk lesz. Azt szeretnénk, ha néhány év alatt akár nemzetközi versenyek is lennének Rétyen. A hely fantasztikusan jó, könnyen megközelíthető, országút mentén terül el, a homokos talaj kimondottan előnyös a lovak lábának, a sérülés veszélye jóval kisebb. Ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni, emellett természetesen olyan szolgáltatást nyújtani, hogy hétvégi, egynapos lovas túrákat is szervezhessünk az érdekeltek számára.

– Ehhez infrastruktúrára is szükség van. Építkezéseket is terveznek Rétyen?
– Ma már nem kell istállót építeni egy versenyhez. Léteznek a sátoristállók, mozgathatóak, könnyen felállíthatóak. A megyében két ilyen istálló bevethető, a megyei és a bodoki önkormányzat tulajdonában. Egyenként húsz ló befogadására alkalmasak. Én nagyon remélem, ha Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével sikerül megbeszélni ezt a dolgot, és közösen úgy látjuk, hogy ebben komoly fejlődési lehetőség van, akkor a Vadon egyesület vagy akár a város egy újabb, húsz férőhelyes mobil istállót vásárolhat. Ez azt jelentené tulajdonképpen, hogy a megye területén létezne egy hatvan ló befogadására alkalmas mozgatható istállórendszer, infrastruktúra. Ez már fantasztikus, tehát a megyében bárhol ki lehet szolgálni komoly lovas rendezvényt, beleértve az oltszemi fogathajtóversenyeket, a Székely Vágtát, bármilyen lovasversenyt, amely a megye, a települések, a sportélet számára fontos.

 

 

Lovas turizmus

– Azt érezni a hallottak alapján, hogy nagy jövőt jósol a háromszéki lovas életnek...
– Úgy gondolom, hogy a lovassport továbbra is felívelő pályán van, a nagy provokáció a tereplovaglással, a túralovaglással ugyanaz, mint az általános turisztikai fejlesztéseknél, a bakancsos turizmusnál. Alapvetően legtöbb esetben nem a jelzetlen utak jelentik a problémát – habár fontos, hogy a lovas túrákhoz, tereplovagláshoz legyenek jelzett utak –, de nem is a medvék miatt fáj leginkább a fejünk, hanem a pásztorkutyák veszélyétől. Oda kellene eljutni, hogy a kijelölt túraútvonalak biztonságosak legyenek, ahol a juhászok is betartják, hogy ezeken a vonalakon nem igazán járnak. Azt gondolom, normális együttlétet kell kialakítani egyrészt az állattartókkal, a területtulajdonosokkal is, hogy az érdekeik érvényesülhessenek, de be kell látni, hogy a turizmus mint gazdasági ágazat óriási lehetőséget biztosít a megyében. Ennek érdekében sokat kell még tenni.

– Lovas turizmusról beszélünk, de ehhez nemcsak lovak kellenek, hanem szakemberek is, akik az alkalmi turistát elirányítják, segítik. Hogyan állunk ezen a téren?
– Van, és a továbbiakban is nagy szükség lesz lovas idegenvezetőkre. Kellenek azok a szakemberek – és valószínűleg nem kevés, nemcsak Háromszéken, hanem egész Székelyföldön –, akik magas szintű tudással rendelkeznek, nyelveket beszélnek, ismerik a helyeket, ahol eljárnak, tudnak információkat átadni a túrákon részt vevőknek. A humán erőforrás minősége egy nagyon fontos eleme ennek a kérdéskörnek.

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 717
szavazógép
2021-07-21: Magazin - :

Nemcsak finom, de nagyon jó a Bernard barnája (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Egy lötyögős, mallos brassói délutánon futottunk össze ezzel a barnával, amely a csehországi Humpolecból érkezett hozzánk. Eltévedt szegényke, így hazahoztam… De tegyük félre a viccet, s mondjuk el, hogy a roppant elegáns külsejű, szemrevaló Bernard Černý Ležák 12°-ot négyféle malátából készítik, s a gyártó szerint ennek a pasztörizálatlan és szűretlen folyékony kenyérnek a második erjesztése a dombornyomatos, csatos üvegben megy végbe.
2021-07-21: Pénz, piac, vállalkozás - Nagy D. István:

Székelyföldön is elengedhetetlen a digitalizáció (Turizmus)

Bár ellentmondásosnak tűnhet, de a koronavírus-járvány nagyot lendített a vállalkozások digitális érettségén, 6–8 éves előrelépést hozott világszinten, az idegenforgalom területén viszont még mindig jelentős a lemaradás, Magyarországon is jelenleg ez a legkevésbé digitalizált ágazat – állítja Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, a nemzetközi szinten egyedülálló kezdeményezés, az egy hónapja alapított anyaországi Digitális Turizmus Szövetség egyik életre hívója. A szövetség képviselője szerint elengedhetetlen, hogy ez a szektor is felzárkózzon a digitális versenyben, szereplői felismerjék az online jelenlét, a digitális lábnyomok kialakításának, a digitális marketing, márkafejlesztés fontosságát. A szövetség célja, hogy többpillérű támogatást nyújtson, hídként, moderátorként lépjen fel a turisztikai és az informatikai ágazat között, nem csak az anyaországban, de Székelyföldön is, hiszen egyes helyspecifikus problémák mellett azt tapasztalták, hogy az itteni idegenforgalmi szereplők is alapvetően ugyanazokkal az akadályokkal szembesülnek a digitalizáció terén.