TurizmusSzékelyföldön is elengedhetetlen a digitalizáció

2021. július 21., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Bár ellentmondásosnak tűnhet, de a koronavírus-járvány nagyot lendített a vállalkozások digitális érettségén, 6–8 éves előrelépést hozott világszinten, az idegenforgalom területén viszont még mindig jelentős a lemaradás, Magyarországon is jelenleg ez a legkevésbé digitalizált ágazat – állítja Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, a nemzetközi szinten egyedülálló kezdeményezés, az egy hónapja alapított anyaországi Digitális Turizmus Szövetség egyik életre hívója. A szövetség képviselője szerint elengedhetetlen, hogy ez a szektor is felzárkózzon a digitális versenyben, szereplői felismerjék az online jelenlét, a digitális lábnyomok kialakításának, a digitális marketing, márkafejlesztés fontosságát. A szövetség célja, hogy többpillérű támogatást nyújtson, hídként, moderátorként lépjen fel a turisztikai és az informatikai ágazat között, nem csak az anyaországban, de Székelyföldön is, hiszen egyes helyspecifikus problémák mellett azt tapasztalták, hogy az itteni idegenforgalmi szereplők is alapvetően ugyanazokkal az akadályokkal szembesülnek a digitalizáció terén.

  • Deák Gyöngyvér és Rasztovits Dávid – a kulcsszó: digitalizáció. A szerző felvétele
    Deák Gyöngyvér és Rasztovits Dávid – a kulcsszó: digitalizáció. A szerző felvétele

Rasztovits Dávid részletesen ismertette az általa vezetett, nagyjából három és fél éve alapított vállalat célkitűzéseit. A Digitális Turizmus Szövetség nemzetközi szinten is egyedi kezdeményezésnek számít, hiszen példátlan módon összefogja a turisztikai és informatikai ágazatokat képviselő szakmai szervezeteket, és egyben megteremti az összágazati együttműködés kereteit. Az ernyőszervezethez ugyanis a magyarországi utazási irodák, a szállodaszektor, a rendezvényszervezés és a vendéglátóipar szereplői, prominens érdekképviseleteik vezetői, valamint az országos és a fővárosi iparkamara vezetői, továbbá a digitalizáció, infokommunikáció, a fenntartható utazási élménypiacok tanácsadói csatlakoztak. A cél, hogy a technológiai fejlesztés révén egy versenyképesebb ágazatot hozzanak létre. A szövetség Székelyföldön is terjeszkedni szándékszik, ennek érdekében a magyar termékek, szolgáltatások exportjával foglalkozó CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. segítségével már a helyi idegenforgalmi szereplőkkel is több rendben találkoztak, egyeztettek. A cég képviseletében Deák Gyöngyvér regionális felelős volt jelen a tájékoztatón.
 

Felzárkózni, alkalmazkodni a változó világhoz

Rasztovits Dávid elmondta, a kezdeményezés hátterében a magyarországi Modern vállalkozások program keretében kis- és középvállalkozásoknál készült auditok eredményei állnak, melyek egyértelműen kimutatták, hogy a legalacsonyabb szinten digitalizált ágazat a turizmus, miközben a legtöbb cég ebben az ágazatban működik, illetve ott foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. Az is meghatározó jellemző ugyanakkor, hogy a tulajdonosi, ügyvezetői kör itt a legelöregedettebb. Sokan még jelenleg is „kockás füzetben vezetik a bevételeiket”, és nem használnak semmilyen digitális eszközt, lehetőséget az esetleges fejlesztés érdekében. Ez volt az első inspiráció, hogy ennek a szektornak ilyen irányú fejlesztésre nyújtsanak megoldásokat. A fejlesztés, előrelépés, generációváltás elképzelhetetlen ebben az ágazatban a digitalizáció nélkül. Már a vállalkozás létrehozását követően a szakember és munkatársai megfogalmazták az irányvonalakat, amelyek mentén a digitalizáció és technológialapú turizmus kapcsolódhat a hagyományos idegenforgalomhoz, és eszerint építették fel a szolgáltatásaikat. A szövetség egy ennél bővebb keretet próbál teremteni, mivel az is egyértelművé vált, hogy a digitalizáció irányába történő elmozdulás bizonyos részterületei nem segíthetők csak profitorientált alapon. Szakmai szervezetek, önkormányzatok és piaci szereplők közötti érdemi párbeszéd kialakításához egy ilyen ernyőszervezeti keretre van szükség.

Rasztovits úgy látja, történelmi pillanat a mostani, most kell meglépni a paradigmaváltást, nincsenek évek levezetni olyan technológiai, modernizációs folyamatokat, amelyek Nyugat-Európában már tíz évvel ezelőtt lezajlottak. Nem feltétlenül a generációváltást támogatják, inkább az átjárást a korosztályok között, a fiatalabbak ugyanis már rendelkeznek egy olyan tudásalappal, dinamikus szemlélettel, amely segíti az előrelépést, az idősebb vállalkozóknak pedig erre szükségük van. De ez utóbbiak tapasztalata és nem utolsósorban pénzügyi lehetőségeik a fiataloknak hasznosak. A digitális fejlesztések előnye, hogy gyorsan gyakorlatba ültethetőek, de ehhez a generációk együttműködésére is elengedhetetlenül szükség van.
 

Közös vízió kell

A szakember továbbá elmondta: a három székelyföldi megyében – Kovászna, Hargita és Maros – működő vállalkozásokat és szakmai szervezeteket is szeretné becsatolni a szervezetbe. Ennek érdekében az elkövetkező időszakban oktató és tájékoztató előadásokat tartanak a térségben a turizmus digitalizálásáról. Továbbá idén kiadják a Digitális Turizmus Kódexet, amely a jó gyakorlatokat, a nemzetközi trendeket mutatja be, oktatóanyagokat, útmutatókat tartalmaz, illetve elindítják a turizmusallas.hu oldalt, ahová munkaadók és munkavállalók is regisztrálhatnak, így egy mesterséges intelligencia köti össze őket. Utóbbival a turisztikai szektort elég erőteljesen sújtó munkaerőhiányra igyekeznek választ adni.

Ami a székelyföldi tapasztalatait illeti, Rasztovits kifejtette: hatalmas kiaknázatlan potenciált lát a három megye jelentette térségben, aminek a fejlődését szeretnék elősegíteni a szövetség és vállalat által. A céljuk kettős: egyrészt az általános infrastruktúra-fejlesztésben segítséget nyújtani nemzetközi jó gyakorlatok felmutatásával, közös irányok mentén való együttműködés révén a helyiekkel, másrészt Székelyföld láthatóságát növelni nemzetközi szinten kampányokkal, stratégiákkal, hogy a digitalizáció révén megvalósított többletforrásokból is fejlődni tudjanak a helyi vállalkozások, de az ágazat egésze is.

Újságírói kérdésre válaszolva a szakember ugyanakkor a hiányosságokra is kitért, ezek közül a legfontosabb, hogy a három székelyföldi megye egységes megjelenítése és közös víziója nem létezik, és amennyiben hamarosan nem születik ez meg, nehezen lehet elképzelni regionális turisztikai fejlődést. A digitális fejlettség terén pedig erős polarizáltságot tapasztalt, helyenként létezik a nyugati szintű infrastruktúra, ám sok olyan hely is van, ahol még nem lehet bankkártyával fizetni, de szintén több vendéglátónál tapasztalt probléma, hogy az infokommunikációs lefedettség éppen csak gyerekcipőben jár, a mobiltérerő is hiányzik. Rasztovits szerint ma már elengedhetetlen, hogy a turisták által látogatott helyeken legyen elérhető az internetre való csatlakozás lehetősége, illetve a mobilhálózatok kiépítettsége sem kellene hogy akadályt jelentsen. A helyi szereplőkkel lezajlott találkozókon azt tapasztalta, hogy látják a problémákat, de a megoldást sokszor nem. Területileg lehatárolt működés jellemzi a helyi turisztikai ágazat szereplőit, ezért szükség van egy külső behatásra, hogy a komfortzónából kimozduljanak, ebben nyújthat komoly segítséget a Digitális Turizmus Szövetség.

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2021-07-21: Riport - Bokor Gábor:

Felívelő pályán a háromszéki lovas élet

A Sepsiszentgyörgy–Előpatak útvonalon, a Benedek-mezői letérőnél szerény tábla mutatja: erre található a székelyföldi lovas központ – románul, magyarul, angolul. Valójában nem ez a létesítmény hivatalos neve, mint ahogyan hivatalosan nem létezhet Székelyföld sem (esetleg „úgynevezett” formában). Többször próbálták a megnevezést lefoglalni, hivatalosítani, de bírósági végzések, hatóságok megállapítása sem fogadta el, hogy „Székelyföldi”, ezért lett végül Vadon Lovas Központ – tudtuk meg Demeter Jánostól, a létesítményt működtető Vadon Közhasznú Egyesület igazgatójától, akivel a Benedek-mezői lovas életről beszélgettünk.
2021-07-21: Pénz, piac, vállalkozás - :

Versenytárgyalás újabb szakaszra

Meghirdették a versenytárgyalást az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti szakaszán a munkálatok befejezésére – jelentette be tegnap Cătălin Drulă szállításügyi miniszter.