Nagyon káros mindenkinek, ha a szélsőségesek határozzák meg a magyar—szlovák kapcsolatokat, ezért mindkét oldalon vissza kell fogni a szélsőséges nacionalistákat — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Göncz Kinga kétoldalú megbeszélést folytatott Jan Kubissal, a szlovák diplomácia irányítójával. Úgy vélekedett, hogy szlovák részről most van megértés, és talán készség a párbeszéd ilyen szellemű megindítására.
A szlovák külügyminiszter szerint is ,,itt az ideje, hogy Budapesttel elkezdjük keresni a kiutat", ahhoz azonban, hogy az ilyen irányú ,,kérdésekről tárgyaljunk, partnerre is szükségünk van". Kubis abban látja a szlovák—magyar viszony alapvető problémáját, hogy Magyarországon sok az olyan ember, aki máig nem tudott megbékélni a trianoni döntéssel és a történelmi Magyarország megszűnésével. A magyar—szlovák kapcsolatokban kialakult feszültség mérséklésére terjesztett elő tárgyalási ajánlatot Robert Fico szlovák kormányfőnek a Magyar Koalíció Pártja.
Aggódnak a nacionalista retorika miatt
Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap Brüsszelben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovinában — amely szerb és bosnyák-horvát alkotórészből álló, bonyolult felépítésű államalakulat — egyre nagyobb teret nyer a nacionalista retorika. Az állásfoglalás szerint az unió kész lenne a bosznia-hercegovinai nemzetközi főmegbízotti hivatalt — amelynek élén jelenleg Miroslav Lajcak szlovák diplomata áll — megerősített EU-képviselettel felváltani. Uniós diplomaták hangsúlyozzák: az EU-nak kézen kell fognia Bosznia-Hercegovinát, nem szabad engednie, hogy a többnemzetiségű ország visszasüllyedjen az etnikumok közötti ellenségeskedés mocsarába.
Felújítja az EU a tárgyalásokat Oroszországgal
Felújítja az Európai Unió Oroszországgal az átfogó partneri szerződésről szóló tárgyalásokat — jelentette be a tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóját követően az elnöklő francia Bernard Kouchner. Az EU-tagországok vezetői szeptember elején a grúz—orosz válság miatt döntöttek a tárgyalások leállításáról. Az unión belüli vita a felszínen arról folyt, vajon hogyan kell megítélni Oroszország magatartását, maradéktalanul teljesítette-e Moszkva a grúziai háborút lezáró tűzszüneti megállapodás feltételeit, ezen belül visszavonta-e katonáit az augusztus 7-i vonalak mögé.
Peking a dalai lámát vádolja
Eredménytelenül végződtek Peking és a dalai láma képviselői közötti tárgyalások — jelentette be tegnap a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú képviselője. Csu Vej-csün leszögezte: a központi kínai kormányzat semmiféle engedményre nem hajlandó Tibet státusának meghatározása terén. ,,Találkozóink és megbeszéléseink nem tették lehetővé, hogy ebben a kérdésben haladás történjen, és ezért a tibeti szellemi vezető képviselőinek kell teljes felelősséget vállalniuk" — fogalmazott a politikus. A múlt héten a dalai láma két képviselője tárgyalt Pekingben azt követően, hogy a júliusban folytatott egyeztetést tibeti részről kiábrándítónak minősítették.
Titkos amerikai hadműveletek
Az amerikai hadsereg különleges egységei mintegy tucatnyi titkos hadműveletet hajtottak végre az elmúlt négy évben az al-Kaida terrorhálózat és más iszlamista csoportok ellen Pakisztánban, Szíriában és más országokban George W. Bush amerikai elnök kormányzatának egyetértésével — jelentette a The New York Times internetes kiadásában. A bizalmasnak minősített utasítást 2004 elején írta alá Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter Bush elnök jóváhagyásával — írta az újság magas rangú amerikai tisztségviselőkre hivatkozva, akiknek kilétét nem fedte fel. A rendelkezés engedélyt adott az al-Kaida és más ellenséges célpontok elleni támadásokra bárhol a világon, ,,beleértve azokat az országokat is, amelyek nem háborúznak az Egyesült Államokkal". A Seals, az amerikai haditengerészet egyik elitegysége például rajtaütést hajtott végre 2006-ban a pakisztáni Badzsaur térségében egy tábor ellen, amelyről feltételezték, hogy iszlamista szélsőségesek búvóhelye.