Az eredetileg 2020 nyarára tervezett játékokat az ötkarikás mozgalom történetében példátlan módon a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. A fertőzés terjedése miatt az a döntés született, hogy a versenyeket nézők nélkül, üres lelátók előtt rendezik. Zárt kapus játékokra sem volt még példa, az idei olimpiát sokan már a csonka moszkvai és Los Angeles-i játékokkal helyezik egy sorba. Tokió második alkalommal rendez olimpiát, ezt megelőzően 1964-ben adtak otthont a játékoknak. Az olimpiára eddig a hivatalos adatok szerint 15,4 milliárd dollárt költöttek, az elemzők szerint a valós költségek azonban 20 milliárd dollár körül járnak, ennél drágább csak a 2008-as pekingi nyári és a 2014-es szocsi téli olimpia volt. A versenyek egy részét az 1964-es létesítményekben rendezik, de az olimpiai stadion teljesen új. A játékokon 205 nemzet képviselői vesznek részt, a szereplést egyedül Észak-Korea mondta vissza. Az olimpián 33 sportágban, 42 helyszínen 339 érmet osztanak ki. A karate, a sportmászás, a gördeszka és a hullámlovaglás először szerepel a programban, és visszatér a baseball, amely 1992 és 2008 között szerepelt a műsoron. A mintegy 11 500 sportoló nemek szerinti megoszlása is most a legegyenlőbb, 51 százalékuk férfi, 49 százalékuk nő, a magyar küldöttség 173 sportolóból áll, a román pedig 100 fős (köztük ott van a sepsiszentgyörgyi birkózó, Incze Kriszta is).

Ez lesz minden idők legzöldebb olimpiája, amelyen mindent igyekeznek megtenni, hogy csökkentsék az esemény ökológiai lábnyomát. A teljes áramellátást megújuló energiaforrások biztosítják, az érmeket – amiket a dobogósok maguk akasztanak a nyakukba – 6,2 millió eldobott mobiltelefonból és elektronikai eszközből visszanyert nemesfémből készítik, a dobogókat az óceánból kiemelt, újrahasznosított műanyagból állították elő.