Jó az is számunkra, hogy előneveként tapad hozzá a Sepsi szó, ami a második székely telepedés históriájára emlékeztet, a Terra Sebust ugyanis a magyar Sepsifölddel rokonították. A sok éve szakaszos restaurálás alatt álló, hegyen emelkedő unitárius templom a faluban a legrégebbi imádkozóhely. A Templomdomb páratlan kilátóhely, belátni onnan a Bodoki-havasoktól az egész Kárpát-kanyar hegykoszorúját, melynek lábainál úgy végigsöpört a reformáció vihara, hogy Sepsiszéknek csak néhány településén maradt – még a vallási restauráció után is – néhány katolikus anyaegyháza.

A falu református templomának előterében az ide érkező szemébe ötlik a névadó Szent István mellszobra.

– Itt vagyok szemtől szemben államalapító szent királyunk szobrával, amire soha nem gondoltam volna! – kiáltott fel a pillanatnyi látvány örömében a többfelekezetű Halásztelekről, Illyefalva és Sepsiszentkirály magyarországi testvértelepüléséről érkező vendég.

A reformáció után maradt még maroknyi katolikusság Sepsiszentkirályban, akik úgymond örökölték az ősi templom titulusát, s az illyefalvi anyaegyház filiájaként néhány évtizede vásárolt családi házban kápolnát alakítottak ki maguknak. Az egykori katolikus temetőből behozott, ritkaságként említett, a megyében egyedi harangjukat haranglábra szerelték, a brassói fémipari öntödében készült 1938-ban.

– Nálunk minden rendben van: tavaly szépítettük a kápolnát, rendeztük a kis haranglábat. Sánta Pál illyefalvi plébános szolgál be hozzánk, s lelkileg készülünk már kápolnánk búcsújára – mondta örömmel Kozma György gondnok.

A szentkirályi reformátusok másfél száz lelkes gyülekezetének lelkipásztora, Bustya János három évtizede pásztorolja gyülekezetét. A reformátusok temploma mai alakját 1879-ben kapta, a tornyában levő kis harang pedig műkincs értékű, az 1702-ben épült régi templomukból hozták át, és ma is szól, a szentkirályi eredetű Kiss János sepsiszentgyörgyi mester műhelyében készült 1872-ben.

A lelkipásztor elmondta, hogy temetőjükben hamarosan megkezdik egy ravatalozóház építését. Kozma Csaba gondnokkal az egyházi erdőbirtok hozadékának hétköznapi gondjait osztottuk-szoroztuk, aki elmondta, Gergely Zoltán társ­tulajdonossal egy ajtó-ablak készítő magánvállalkozást működtetve küzdenek a megélhetésért.

Bustya János lelkipásztor

Ünnepre készülőben

Azok a történelmi múlttal rendelkező Kárpát-medencei települések, melyek századokon át István király nevét hordozták, egymásra találtak és szövetséget kötöttek a nemzeti és vallási önazonosság megőrzése céljából, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés megteremtése érdekében – adja hírül a Szentkirály Szövetség honlapja. A szentkirályi Sándor Csaba a szövetség rendezvényeinek résztvevőjeként elmondta, huszonegy tagja van a szervezetnek, tavaly a járvány miatt Székelyszentkirályon nem sikerült ugyan találkozniuk, ezt szándékoznak pótolni idén augusztus 6–8. között.

– Fontos számunkra a személyes és elsősorban ifjúsági kapcsolatok kiépítése a világi és egyházi vezetők segítségével. A huszonegy település képviselői tehát minden találkozó alkalmával közösen emlékeznek a keresztény magyar állam születésnapjára. Tizenegy település Magyarországon van, hat Erdélyben és négy a Felvidéken. Találkozásaink, kézfogásaink minden politikai taktikánál erősebbek, őszintébbek – mondta Sándor Csaba.

A sepsiszentkirályiak a szövetség adományaként jutottak bronz Szent István-mellszoborhoz 2010-ben, s mert a református templom a falu központjában van, Diénes Attila Munkácsy-díjas (2012) erdélyi születésű szobrászművész alkotása ennek előterében kapott méltó helyet. Ekkor áldották meg és adták át Sepsiszentkirály címeres faluzászlóját is, amelyre Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársa tervezett címerpajzsot. Ennek kék mezejében a Szent Istvánt jelképező arany Árpád-kori korona, valamint a Sepsiszékhez tartozást illusztráló arany csillag és a növekvő ezüst holdsarló látható.

– Nálunk, Szentkirályban – folytatta Sándor Csaba – már többéves hagyomány, hogy az augusztus 20. utáni szombaton búcsús szentmisét celebrálnak a kápolnában, s az azt követő vasárnap ökumenikus istentiszteleten vesz részt mind a három felekezet a református templomban, elhelyezik a kegyelet virágait Szent István szobránál.

Kozma Csaba és Gergely Zoltán

Megújult templom a Pap-avas alatt

A távolról szemlélődőnek elsőként a hegylábi dombon álló, hófehérre meszelt unitárius templom tűnik szeme elé, ez Sepsiszentkirály Árpád-kori építészeti emléke. Helyén már állott egy plébániatemplom, amelynek az itt kutató régészek megtalálták a maradványait. A XV. században gótikus arculatot kapott, fel is tárták egykori késő gótikus sekrestyeajtaját és szentségtartó fülkéjét, a megtalált színes töredékek pedig egykori belső és külső falfestményekről árulkodnak.

Rég megfogalmazódott ennek a műemlékegyüttesnek a restaurálása, több alapítvány és egyesület is támogatta a sorozatos helyreállítási munkálatokat az elmúlt években. Jelenleg a jeles múltú helyi Kiss család leszármazottja, Kiss Áron vállalkozó és panziótulajdonos a gyülekezet gondnoka, beszolgáló pap Buzogány Csoma István szentivánlaborfalvi lelkész.

Ferenczi Sámuellel, a sepsiszentgyörgyi Linea cég restauráló szakmérnökével a napokban ismét megtekinthettem az épület­együttest. Belső része, bútorzata alkalmassá teszi istentiszteletek megtartására. Kör alakú kőfal övezi, amelyet megviseltek a századok, de az időközben leomlott szakaszait kötőanyag nélküli kő falrakatokkal kiegészítették. Ebből a körkerítésből emelkedik ki a teljesen restaurált harangtorony. Régi, 1842-ben öntött harangja a Kiss család sepsiszentgyörgyi műhelyében készült, ahol később Gábor Áron első ágyúcsövei is, de mert „hangja elhalványult”, a templomban őrzik.

Szentkirályi eredetű volt Ágh Istvánt (1709–1786) unitárius püspök, tanár, egyháztörténeti író, akit földrajzi utazóként is számontartunk. Ágh késői utódjaként szolgálta az egyházközséget lelkészként főtisztelendő Kovács István jelenlegi unitárius püspök, legutóbb pedig – tíz évig – Adorjáni Levente.

A templom kőfalán kívül ősi temetőkert van, ahol két szentkirályi negyvennyolcas szabadságharcos hős is pihen: Kiss Áron (1823–1875) honvéd főhadnagy és Sükösd János (1828–1915) honvéd hadnagy. Kiss a hagyomány szerint egy helyi cigány kováccsal együtt „önműködő szekeret” készített – mondja a fáma. A temetőben van a Vida család emléktáblával (2003) megjelölt családi sírboltja, melyben Vida Dániel őrnagy (1816–1875), Fogaras várparancsnokának porai nyugszanak. Egyike a falu negyvennyolcas hőseinek, aki nem vérzett el a harctéren, pedig súlyosan megsebesült a fogarasi ütközetben, betegen raboskodott a fogarasi várban, majd a brassói fellegvárban. Nagyszebenben kimondták rá a halálos ítéletet. 1853-ban szabadult az olmützi börtönből. Vitézi magatartását és harci bravúrjait Lüders tábornok is csodálta és meglátogatta a fogarasi várban. Az unitárius egyházközség és az illyefalvi önkormányzat emléktáblával jelölte meg egykori szentkirályi lakóházát is.

Csak úgy sorakoznak a település turisztikai értékei. A Falupatak völgyében a restaurált, viaduktszerű boltíves kőhíd ipartörténeti emlék. „Isten segedelme által építtetett Szentkirály község saját erején és költségén. 1860. év” – betűztük feliratát. Ezen haladt át az az út, mely az Olt völgyét Előpatakon át összekötötte Székföldjével, régiségét datálja az 1918-ban itt szolgálatot teljesítő árkászszázad emlékköve is.

A patak völgyében magas kéntartalmú lúgos víz van, Bodorkút a neve, közelében, a völgyben régen lignitfejtő működött. 1923-ban a faluba bukovinai katolikus menekült csángó családok (Sebestyén, Német, Kásler) települtek. Leszármazottaik ma is élnek. Itt ringatták bölcsőjét dr. Imreh István (1919–1984) történész-akadémikusnak, emléktáblája az unitárius paplak utcára néző homlokfalán van. Itt született Kovács Sándor (1929–1984) botanikus-muzeológus, Kovács Ádám (1933–1991) színi rendező, Németh Lehel (1932–2005) táncdalénekes, s még folytathatnánk.

Örök életű a nyomtatott betű

...sokszor még a porladó sírköveknél is maradandóbb. Egy 120 oldalra terjedő kismonográfia erre a példa, melynek szerzője a bukovinai felmenőkkel rendelkező Komán László geográfus, aki a Sepsiszentkirály földrajzi monográfiája című kötetben sűrítette össze mindazt, amit erről a történelmi településünkről tudni kell. „Az értékeket lassan elveszítő világban, amikor kezdjük elfeledni a kalákamunka előnyét, amikor értelmiségét a közösség alig becsüli, nagyon nehéz a fiatalok előtt jó példát mutatni. Kívánom, hogy fedezzék fel újra a tudás erejét, múlják felül elődeiket és érezzenek felelősséget közösségükkel szemben” – idézzük a szerző mondandójának velejéből.

Ennek a falunak azonban olyan élő személyiségei vannak, akik szívesen felelnek a szerző virtuális felszólítására is: Kolumbán Huba fotóművész, a megtartó zenei anyanyelvünket művelő Mihály család vagy népi hangszereink készítője-faragója, Csibi Szabolcs.