Ha valaki azt hihette — jogos optimizmussal —, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás önmagában megoldja a kelet-közép-európai országok közötti feszültségeket, a magyar—szlovák viszony alakulását figyelve megállapíthatja, sajnos, nem! A nemzeti tudat aláaknázott terepén járunk, betokosodó rögeszmék, mániák, nemzeti vágyképek, a szemétdombra való ,,ordas eszmék" árnyékában mindez illúzió.
A helyzetet bonyolítja, hogy lehet ugyan a mindkét országban egyre nagyobb hangot kapó és teret nyerő szélsőségesek akcióira fogni a magyar—szlovák viszony megbízható elmérgesedését, de amíg Magyarországon a nemzeti radikálisok egy nagy szájú kisebbséget képviselnek, és nincsenek a magyar képviselőházban, addig Szlovákiában Ian Slota radikális pártja — hadd, ne minősítsük durvább jelzőkkel, lehetne egyébként — a kormánykoalíció része. Mégpedig hangos része. Slota sovén-nacionalista, xenofób kijelentéseinek, a ,,magyarokat" alpári hangon becsmérlő nyilatkozatainak áldásos hatása már érezhető. A vetés, ahogyan Csáky Pál, a felvidéki magyar politikai párt vezetője szomorúan állapította meg, kezd beérni, s a magyarellenesség tetten érhető immár a hivatalos szlovák kormánypolitikában is.
Elég itt például az áldatlan tankönyvvitára gondolni, amely önmagában is jelzi, hogy a szlovák kormányból jelenleg teljességgel hiányzik az empátia, kísérletet sem tesznek a magyar kisebbség sajátos problémáinak megértésére, állandóan vádaskodnak.
A helyzetet még jobban elmérgesítette a dunaszerdahelyi stadionban történt rendőrségi akció. A szlovák rohamrendőrök brutálisan összeverték a magyar szurkolókat, s még mindég késnek ama, a magyar szurkolók megveretését megindokoló bizonyítékok, melyek szerint a verekedés azzal kezdődött, hogy a derék szlovák zsaruk... visszaütöttek. A magyar szélsőséges reakciók sem késtek, szlovák zászlókat égettek a budapesti nagykövetség előtt, szlovák helységnévtáblákat festettek le. Ezután következett a királyhelmeci incidens, ahol a nyíregyházi magyar őrezred tagjai egyenruhában koszorúztak egy emlékműnél. Mivel rendezvényük nem volt bejelentve, a szlovák rendőrség őrizetbe vett huszonnyolc magyar gárdistát, s eljárás indul ellenük önkényuralmi jelvények használata és Szlovákia területi integritásának megsértése miatt. Mindez olaj volt a tűzre, s nemcsak Slota szólalt meg — ismert modorában követelve a magyar fasiszták megbüntetését, bejelentve, hogy Szlovákiának az ENSZ Biztonsági Tanácsához és a Európai Unióhoz kell fordulnia —, hanem a miniszterelnök is élesen ítélte el a Szlovákia területi egységét veszélyeztető magyar szélsőségesek akcióit.
A nemzetiszocialisták megmozdulásait elítélték a magyar parlamenti pártok is, a Fidesz követelte, hogy az öt parlamenti párt közös nyilatkozatban ,,egységesen, határozottan, következetesen" lépjen fel a kormányszintre emelt szlovákiai magyarellenesség ellen, a szlovákiai magyarság és a Szlovákia területén atrocitásoknak kitett magyar állampolgárok védelmében.
Egy bizonyos, a megromló viszonyt minél hamarabb rendezni kellene, csak még egyelőre nem látszik az, hogy hogyan. Amíg egy radikális párt a kormánykoalíció hangadó része Szlovákiában, addig félő, hogy megegyezés belátható időn belül nem lesz, a magyarellenesség pedig vírusként terjed.
