A rendezvény fővédnöke Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter volt. A miniszter köszöntőjében kifejezte elismerését a szervezők iránt. Példaértékűnek nevezte, hogy a munkahelyi és család­anyai teendők mellett időt és energiát tudnak és akarnak fordítani a közösségépítésre, érdekfeszítő, hasznos és hiánypótló események megszervezésére, erősítve ezzel azokat a szálakat, amelyek látatlanul kapcsolnak össze bennünket a kultúránk, történelmünk és mindennapjaink révén. Meggyőződése szerint a családi gazdaságok észszerű működtetése megteremti azt az életszínvonalat, amely a fiatal generációt is maradásra bírja a kecsegtető nyugati álom illúzió­jával szemben. A konferencia kiváló lehetőséget ad a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és ötletek tárházának bővítésére -- hangsúlyozta a tárcavezető.

A jelenlevőket Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének és Fülöp Magdolna, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnöke köszöntötte. Szó esett a mostani támadásokról is, amelyek elsősorban gyermekeinket, a hagyományos családmodellt és a házasság intézményét érintik, és amelyekkel szemben csak egy Kárpát-medencei összefogással, magunkat kellően felvértezve tudunk védekezni, nemzeti identitásunk, hitünk, hagyományaink megőrzését szem előtt tartva. Fülöp Magdolna a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületéről osztotta meg gondolatait: szólt a jótékonykodásról, hagyományőrzésről és különböző események szervezéséről.

Az előadások sorát Becze István, a csíkszeredai Székely Gazdaszervezetek Egyesületé­nek elnöke nyitotta meg. Elő­adásában kitért arra, hogy miként alakult át a mezőgazdaság az utóbbi ötven évben. Napjainkban olyan innovációs folyamatok jelentek meg, amelyek teljesen átrendezik az ágazatot. Szó esett a fiatal gazdák számára meghirdetett regisztrációról, valamint a kommunikációs kampányról is, amit az agrárszakma népszerűsítése érdekében folytat a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete. A budapesti dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára bemutatta, miként működik egy családi gazdaság az anyaországban.

Könczei Csaba parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja rámutatott: sok vita folyik a mezőgazdasági szakemberek, a gazdák, a gazdálkodók, a véleményformálók és a médiaszereplők között, hogy Székelyföld mezőgazdasági struktúrájának és adottságainak melyik termelési forma felel meg leginkább: a kis és közepes hagyományos családi gazdaságok, társulási formák vagy a modern technológiát felvonultató nagyipari mezőgazdasági termelés. Biztatott a háztáji gazdaságok fenntartására, amelyre nagy szükség van Székelyföldön és más régiókban is.

Sterczer Sándor kézdiszentléleki kézművessajt-készítő, aki már 2000 óta foglalkozik állattenyésztéssel és tíz éve sajtkészítéssel, elmondta: őstermelői engedéllyel dolgoznak, és a család minden tagja részt vesz a munkában, igazi családi vállalkozásról van szó. Minden munkát ők végeznek a gazdaságukban, az állatok gondozásától a takarmány előállításán át egészen a sajtkészítésig. Számukra nagyon fontos, hogy mit eszik a tehén, hiszen ott kezdődik a sajtkészítés. Sajtjaik úgynevezett szénatejből készülnek, ami azt jelenti, hogy teheneik az év minden napján csak jó minőségű szénát esznek, és kevés abrakot – számolt be a sajtkészítő.

A konferenciát levezető elnökök, Szőnyi Kinga és Fülöp Magdolna a legnagyobb sikernek azt tartották, hogy az előadók időszerű témáikkal és színvonalas prezentációikkal emelték a konferencia szakmai értékét. Köszönetüket fejezték ki a Csíki Sör Manufaktúrának, hogy helyt adott a rangos rendezvényüknek. A konferencia végén szponzori támogatásnak, a Civil Összefogás Fórumnak (CÖKA) és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége kezdeményezésének köszönhetően házi befőző automatát, lekvárkészítő, aszaló- és ivólékészítő berendezést adományoztak a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, melyet Máthé Zsuzsa, a szövetség elnöke vett át.

Biszak Enikő alelnök,
Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete