A felelet roppant egyszerű: Mezőföld e részének mélyében mindenütt megtalálható a savanyúvíz, de csak a Bálványosfürdő és Kovászna között kialakult s a litoszférát részben áttörő törésvonal mentén tud a felszínre jutni, máshol meghúzódik a mélyben, ám azért itt-ott, mint a Székelypetőfalvi és az Oroszfalvi Fortyogón, valamint a székelytamásfalvi fúrásban jelt ad magáról. Hozza magával a Nagy-Csomád vulkáni kúp mélyéről a szén-dioxidot (a mofettagázt), s Kovásznára érve még gazdagodik mélységi eredetű gázzal, ami eljut a nemzetközi fürdőhely kezelőközpontjainak gázfürdőihez, mofettáihoz. Egyébként a Felső-Háromszéki-medence mélyében mindenütt ott van az ásványvíz és a szén-dioxid, ezt fúrások is kimutatták. A legtávolabbi pont, ahol még a felszínre jut, Kézdicsomortán és Esztelnek. Utóbbi helyen, ahol a volt kollektív gazdaság feketeribizli-ültetvénye volt, hangos fortyogással ad hírt magáról.

A mofettagáz mindenütt követi a vizet. Hatolykán ezeket kis túlzással pincemofettáknak mondják. Mi Kopacz Jánoshoz kopogtattunk be, pincéjében három arasznyi volt a szén-dioxid. Minden zöldség jól áll benne – mondta –, csak az ott tárolt pityóka tavaszra nem lesz csíraképes. Mofettaként nem használják a pincéket, mert a hatolykai fürdőközpontnak modern mofettája van, ahol adott a biztonság. Hatolykán falusi borvizes közkút is működik, Fejér Csaba pincéjében is feltört a borvíz. Házi magánmofettája van egy esztelneki családnak is.

A Föld gyomrában...

...nagy nyomás alatt van a víz és a gáz, s így történt meg, hogy a hatolyka–oroszfavi törésvonal mentén végzett fúrásokban mindkettő úszóhomokkal, erőteljesen tört a felszínre. A 2011-ben létrehozott fürdőközpontot a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület működteti, s egyféle beteljesült álom, hiszen a megyei és a mindenkori helyi önkormányzat – melynek vezetője most Tusa Levente – régi óhaja volt egy ilyen kezelőközpont megépítése.

Szénsavas-bikarbonátos, kalcium- és magnéziumtartalmú, gyógyfürdőzésre alkalmas természetes gázforrásra épült a modern mofetta. Az egységfelelős Szőke Zsolt elmondta, hogy a mofettában levő gáz szintje a légköri nyomás hatására erőteljesen ingadozik. A gyógygáz koncentrációját a mofetta lépcsőzetének szintjein digitális kijelzőkészülék segítségével követni lehet, amikor gázzal teljesen feltelik, a felesleges mennyiség az ajtón kialakított nyíláson távozik a szabadba. A gyógykezelő központ vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között látogatható. Tízkádas gyógyfürdő, elektro­terápiás kezelések, szauna és kardiofitneszgépek révén az egység európai szintű lehetőségeket nyújt a periferikus érbántalmak és mozgásszervi betegségek kezelésére. Hat kétszemélyes szoba várja a vendégeket, a szakorvosi ellátást-ellenőrzést dr. Dósa Edina fürdőorvos biztosítja.

Ultramodern és erős mofetta

Mindenszentek védelmében

A többségében római katolikus vallású Hatolyka gyakran kéri a Fennvaló segítségét és áldását a település kiterjedt határára, amely a nép éltető erőforrása. Kiváló talaja okán a falu Felső-Háromszék egyik jeles krumplitermelő települése. Télen „telibe találja a síkságon süvöltő Nemere szél”, de a mérsékelten kontinentális klíma mégis kedvez a pityókát termelő vállalkozóknak.

A falu határában szórvány régészeti leletek láttak napvilágot, egy római kori díszített csontnyelű kés került innen a Székely Nemzeti Múzeumba.

Hatolyka hangzatos nevét mi is ízlelgettük, de az etimológusok tudtunkkal nem értekeztek róla. Bakk Pál Szentkatolnán élő helytörténész szerint a falu neve szláv eredetű és a forrás szóhoz köthető, Orbán Balázs szerint pedig a környék dús legelőin réges-régen hat pásztor kis akolja-akolkája állt. Nyelvészeink számára kitűnő kutatási témának mutatkozik mindkét eredetmagyarázat megfejtése.

A falu egyházilag a szentkatolnai anyaegyház filiája. 1332-ben Hatolka néven jelenik meg a pápai regestrumban 17 kapuval. A dombon álló kora középkori plébániatemplomát a barokk korban megújították. Helyi adatok szerint „a mai templomot 1650-ben építették kőből és téglából, zsindellyel volt fedve”. Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, ez az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. A sorozatos javításoknak köszönhetően megőrizték a B kategó­riájú műemlék templom eredeti állapotát – hangsúlyozta Becze Loránd szentkatolnai, Hatolykára is beszolgáló plébános. Az oltár barokk stílusú, 1874-ben készült. Orgonáját Kolonics István kézdivásárhelyi közismert mester építette 1881-ben. Templombúcsúja mindenszentek napján van. Külső falán a világháborúk helyi hőseinek emlékkőbe vésett névsora látható, itt készíttette el már síremlékét a falu szülötte, Pakó Benedek (szül. 1945) római katolikus kanonok, vajdahunyadi, csíkszépvízi és szászrégeni plébános, az egyházközség támogatója.

Épített örökség a harangláb

A híres-neves harangláb

A templom előterében 1668-ban ácsolt harangláb áll, amely megyénk legrégebbi – jelenleg 353 éves – épen maradt ilyen építménye. Építőmesterei olyan tölgyfa gerendákból ácsolták, melyet azóta sem tudtak megtámadni a kártevők. A helyiek büszkén emlegetik, hogy „szeg sincs benne, s mégis áll!” Egyik gerendáján latin felirat olvasható: Haec Turris aedificat Anno 1668.

Nemcsak a harangláb értékes épített öröksége a filiának, hanem kis harangja is, amely felirata szerint 1703-ban készült, de néhány évtizede elhasadt. A hívek ragaszkodtak hozzá, nem engedték beönteni új harangba, a templom oltára mellé helyezték el. Egy lelkes, tehetős csoport (Pakó József, Fejér Csaba, Pap Pál és családjaik) saját költségén Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntödéjében elkészítette a meghibásodott harang hasonmását. Társa, a jelenlegi nagyharang is értékes, 1925-ben készült az aradi Hönig cég öntödéjében.

Bámulatra méltó az egyházi tulajdonban levő elemi iskola előtt álló kis székely kapu. Felirata szerint „Készítette Pakó József, Orosz András és Andrásy Imre idejében 1951.”

Hagyományok, ha újraélednek

Bardócz Piroska hatolykai harangozónak nemcsak a templomkert virágaira van gondja, hanem karácsonyi szokást is teremtett: ember nagyságú bábukat készített, amelyeket a harangláb közelében felállított betlehemes jászol körül helyezett el. Megmintázta a három királyokat, a két pásztort, Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet, a körülötte lévő állatokkal. Szalmabálákból, kocsányból és deszkából épült istállóban láthatta bárki a reflektorfényben megvilágított betlehemi ajándékot.
S ha már a szokásvilágnál tartunk, el kell mondanunk, hogy a faluban felújították a tavaszi kakasütés régi helyi népszokását is, ami ugyan húsvéthoz kötődött, de az utóbbi években a falunapok kedvelt attrakciója. Évente mintegy negyedszáz gyermek és felnőtt nevez be a játékba. Az viheti haza a kakast, akinek sikerül bekötött szemmel, három próbálkozásból hosszú pálcájával enyhén megérintenie a lábánál kikötött kakast.

Hatolykához több jeles család és személyiség kötődik. Innen származik a Potsa család. Neves képviselője, Hatolykai Potsa József (1836–1903) Háromszék vármegye főispánja volt, a kor jeles közéleti személyisége. Ma is él itt nevében a Pakó család, amelynek tagjai már Bethlen Gábor idejében lustráltak. Pakó János püspöki titkár, majd címzetes esperes és kolozsmonostori pap volt, Márton 1844-ben a tordai sóakna tisztje. A Pap családból származott Pap András (sz. 1853), a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumi tanára. Hatolykai származású volt Mattis-Teutsch János (1884–1960) festőművész, a század eleji európai avantgárd festőművészet képviselője.

Szárközépig ér a gáz Kopacz Jánosnál

Jókai emléke Hatolykán

Hatolyka testvértelepülési kap­csolatot ápolt és ápolni akarna a járvány után is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tar­dona községgel, amely ma az egyik észak-magyarországi Jókai-emlékhely. Jókai Mór ugyanis a szabadságharc bukása után a megtorlás elől Tardonán keresett és talált menedéket – Benke Albert úr álnéven – addig, míg felesége, Benke Judit (művésznevén Laborfalvi Róza) nem szerzett számára menlevelet.

„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben a Bükki erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták...” – írta Jókai egyik visszaemlékezésében, s így folytatta: „Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék”.

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti. Évente szoktak itt Jókai-túra néven ügyességi és tudástesztet, valamint Jókai Mór-emléktúrát tartani, mi több, nekünk, geológusoknak is volna itt, amit látni. Ilyen a kialudt Tardona-vulkán, mely főként miocén kori vulkáni kőzetekből (andezit és andezitbreccsa) épült fel. Az eredeti vulkán több kürtővel rendelkezett. Mára már csak sziklák, sziklakibúvások jelzik eredeti helyét.