Gidófalva, ősi székely település, neve a 13. századtól szerepel a pápai tizedjegyzék sepsiszéki egyházai között. A legrégibb családneveket 1602-ben jegyzik fel: Bedő, Bedőházi, Jancsó, Imre, Csiszér, Csulak, Márton, Kövér, Orbán, Kölesd, Sikesd, Szabó, Szász, Vitályos.
A gidófalvi lófő Csiszérek az egyik legnépesebb gidófalvi családhoz tartoztak. I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme 1670. február 20-án nemesi címet adományozott a „Csiszér és Atyafiai” részére. Azóta viselték a Gidófalvi Csiszér nevet.
Szonda Tamásnak, aki Gidófalván élt, és aki 1675-ben megírta a háromszéki és barcasági falvakról híres százszakaszos gúnyversét, mely valójában felbecsülhetetlen adatgazdag leírást nyújt az akkori településekről, Csiszér Susanna volt a felesége, akit 1658-ban a tatárok
elhurcoltak.
1755-ben Gidófalva tehetősebb gazdái összetársultak, céljuk az volt, hogy egy malmot építsenek közösen a falunak. Az elképzelést tett követte, első lépésként megfogalmaztak egy szabályzatot: „A Gidófalvi Malmos Közösség Alapító Irata” címmel, melyben taglalták elképzelésüket, leírták a malom működésének szabályait. A 15 gidófalvi kezdeményező, alapító, építő között két Csiszér név is szerepel: József és Miklós.
A gidófalvi Csiszérek jó módú, föld- és erdőbirtokosok voltak, a vagyon apáról fiúra szállt, katonák, több értelmiségi került ki a nemzetségből a századok során: lelkészek, közhivatalnokok, tanítók. De nemcsak Háromszéken, hanem Hargita és Maros megye több településén is fellelhető a Gidófalvi Csiszérek neve, valamint köztevékenységeik a régi leírásokban.
2020-ban volt a 350. évfordulója annak, hogy a gidófalvi Csiszérek és atyafiaik nemesi címet kaptak I. Apafi Mihálytól, Erdély fejedelmétől 1670-ben.
Napjainkban a gidófalvi református temetőben egyetlen egy szerény sírkő őrzi e valamikor népes gidófalvi nemes nemzetség emlékét. A sírkőre Gidófalvi Csiszér Mihály neve van vésve, aki 1892-ben született. Felesége Pataki Katalin volt. Házasságukból egy gyermek született, Csiszér Gabriella (1923. február 22.).
Csiszér Mihály 1924. április 17-én halt meg Gidófalván tüdőgyulladásban. Özvegye, Csiszér Mihályné 1925. július 11-én ment újra férjhez nemes Miskolcy Kálmán gidófalvi nagybirtokoshoz. 19 éves házasságuk 1943-ban felbomlott, Katalin gyermekével, Gabriellával végképp elhagyta Gidófalvát és Budapestre költözött. Élt 92 évet. Gabriella, a lánya 75 évesen halt meg, két házasságából két gyermek született, Fervagner István és Miskolczi Katalin. István vízilabdaedzőként tevékenykedett Budapesten, majd kitelepedett Svédországba, ahol jelenleg is él, immár 33 éve. Katalin a budapesti angol–magyar Bölcsészeti Tudományi Egyetemen, valamint a Zeneművészeti Iskolán szerzett szakdiplomát. Budapesten él.
Csiszér Béla 1950. október 10-én született Derecskén értelmiségi családból. Neje Csiszér Hevesi Edit. Két gyerekük van: – Áron és Árpád – és három unokájuk. Gyulán élnek. Mindketten nyugalmazott pedagógusok.
Nagy öröm számomra, hogy ismerhetem, megismerhettem őket, a szülőfalum egyik legősibb nemes családja, a Csiszérek élő leszármazottjait. Ide jönnek, eljönnek, amikor tudnak, a távolság nem számít, újra és újra hazatérnek őseik szülőföldjére, Gidófalvára.
G. Szabó Ferenc
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
