Perkős Szentlélek

2021. szeptember 3., péntek, Faluvilág

Fontos a megkülönböztető név – mondták adatközlőink többen a faluban –, mert nem egy Szentlélek van itt mifelénk. Mi a Perkős szentlélekiek vagyunk, de ott van Székelyszentlélek a Nyikó mentén, és hát Csíkszentlélek? Mindannyi búcsújáróhely. A Perkő alatti községközpont a tágabb környéken lakók számára éppen a település felett emelkedő hegy révén ismertebb, ahol búcsús kápolna és történelmi emlékjelek várják a zarándokot és kirándulót. Ízlelgetjük a település újabb keletű ragadványnevét, és válogathatunk nyugodtan, mert van Kézdiszentléleknek több régebbi ragadványneve is.

  • Búcsú után a Szentföldön. Fotó: Albert Levente
    Búcsú után a Szentföldön. Fotó: Albert Levente

Perkő-vidék meséje

A hegy neve felől máshol hiába érdeklődik – fogadtak a faluban –, mert mi értjük a legjobban, hogy az olyan helyeken, ahol vékony talaj fedi a kősziklát, kipergeli a gyepet a napsugár! Ez történt itt is mindig.

Valóban, nincs is bölcsebb névetimológia annál, mint ami a nép ajkán születik. Okleveles adatok vannak azonban arról, hogy a széki időkben pont Perkőn hoztak vagy mondtak ki ítéletet egy-egy per dolgában.

Egy helyi falucsúfoló kapcsán Bellős Szentléleknek is szokták nevezni a falut, amire rábólintott a 86 éves Horváth Laci bácsi, de Daczó Jenő önkormányzati alkalmazott is, aki kézdiszárazpataki, és földrajzilag közelebb lakik a Bellőhöz – ez pedig nem más, mint egy nagy kiterjedésű erdős legelő, mely a hasonnevű patak partjain terül el. Az egyik fele Szentléleki Bellő, másik fele pedig a szomszédos Hargita megyéhez tartozó Kászonújfalu területén található. A falucsúfolót majdnem mindenki ismeri, íme: „Szëntleélëki Bëllőben reéce-pipék legëlnek!” „Ez különben csak egy ártatlan utánzása, parodizálása szülőfalum egykor jellegzetes hangkészletének, dialektusának, a székely nyelvjárási övezeten belül megnyilvánuló nyelvi sajátosságának” – olvassuk e témakörrel foglalkozó magyarázatát dr. Borcsa János irodalomtörténésznek, Kézdiszentlélek szülöttének.

A Bellő térség a második világháború történetéhez kapcsolódó emlékhely, ahol egy nagy méretű kettős keresztet is állítottak a 24. Székely Határvadász Zászlóalj elesettjei és dicsőséges helytállói tiszteletére. Az avatóünnepségén ott volt a két szomszédos megye képviselete. Azért választották ezt a helyet a kereszt felállítására, mert itt még most is látható a nyolc egykori magyar kaszárnya fundamentuma, itt volt a laktanya támaszpontja, ahol a székely katonák utolsó emberig védték a Kászon vize völgyét.

Nem volt régen annyira lakatlan a Kézdiszentlélekhez tartozó Kászon-völgy, amint azt hinné a mai ember. Fel a csíki határig csak amúgy sorakoznak múltnemesbítő emlékjeleink-emlékhelyeink. A műút bal oldalán egy kőkereszt az egykori gyalogos csíksomlyói búcsújárók első pihenőhelyét jelöli, a Várpatak töve nevű hely emlékkeresztje az 1658-as török-tatár beözönlés áldozatául esett Szentjános falu helyét.

A patak feletti gerincen állnak Cece vára maradványai, melyet az 1975-ben végzett ásatások késő vaskori dák várnak bélyegeztek. A tudomány eddig hallgatott arról, hogy ott mészhabarcssal rakott falak is vannak, s a régi alapra egy kora középkori, Árpád-kori várat is emelhetett a környék népe. „A vár alatt pincét hisz a nép – jegyezte a hiedelemmondát már Orbán Balázs –, ahol rézagár által őrzött, roppant kincs van elrejtve. A minden három évben felnyíló pincéből idegenek hordják a kincseket. A rege szerint óriások építették s lakták a várat.”

Ettől a helytől északabbra emlegetnek egy vadaskertet, közel a Katrosa-patakhoz. „Tarnóczi Sáráé, Cece-vár nagyasszonyáé volt”, de ennek emléke már rég feledésbe ment. Katrosa nyaralóhelyfélére éppen Bethlen Gábor fejedelem vadászkastélyát helyezi a szájhagyomány.

 

Horváth László

 

Volt-e vár a Perkőn?

Ilyen gazdag látnivaló után csoda-e, ha felteszi a múltunk után érdeklődő a kérdést: volt-e valamikor vár a kézdiszentléleki Perkőn is? Arról, hogy ott kőből épített vár állott, számos okleveles adatot közölt az ezzel kapcsolatos irodalom. Nem volt könnyű beleásnunk magunkat a sok bizonyos és bizonytalan adat halmazába.

Kőváry László és Orbán Balázs munkáiban olvashatjuk, hogy a Kézdiszentlélek fölötti Perkő-hegy tetején már évezredünk elején egy nagy kiterjedésű vár állott, s hogy ezt a hadászatilag kiváló fekvésű erősséget 1241-ben feldúlták a tatárok. Mi több, Rogerius a mongolok által Erdélyben feldúlt várak között a Castrum Zent Leleukot is említi. Leírták, hogy a harcokból visszatérő IV. Béla király 1251. január 5-én parancsot ad „Lőrincz mester erdélyi vajdának, hogy a székely határszélen lévő Sz.-Lélek várát, melyet a tatárok lerontottak, haladék nélkül állíttassa helyre, s királyi őrséggel lássa el”. V. Istvánnak egy 1271-ből származó oklevele a vár újbóli kiigazításáról rendelkezik. 1389-ben Zsigmond király 50 jobbágytelket ajándékoz a vár parancsnokának szolgálatai fejében, majd II. Lajos egy 1517-ben kelt levelében Szapolyai János erdélyi vajdának ajándékozza. Két olyan oklevelet is említenek, feltételezhetően ezzel a várral kapcsolatosan, melyek arról tanúskodnak, hogy 1540-ben és 1554-ben még állottak falai. Ugyancsak a témakörben jártasak állítják, hogy a török betörések végcsapást mértek az erődre, amely a XVI. században már romokban volt. Ennyi írott történelmi bizonyíték birtokában a históriában kevésbé jártas ember nem is gondolhatott arra, hogy nem állt volna vár a Perkőn.

Néhai Székely Zoltán, a Sepsiszentgyörgyi Múzeum régész-igazgatója a Perkőn végzett ásatásokról szóló jelentésében (1974) írja, hogy „Szentléleken az oklevelek által említett királyi vár maradványai nem kerültek elő. A Perkő fennsíkját körülvevő sánc a bronzkorba tartozik.”

Nos, ezt félreérteni nem lehet. Hova lettek azok a falmaradványok, melyekről Orbán Balázs beszélt, s melyektől alaprajz is készült? – tesszük fel a kérdést. Pillanatnyilag arra gondolhatunk, hogy időközben a vár falait lebontatták és abból épülhetett a Perkő lába alatt romjaiban még ma is álló Tarnóczi-kastély. A hagyomány is „besegített” ebbe a dologba, mert azt is tudni véli a falu szája, hogy „a tetőn álló négykaréjos kápolna is a vár köveiből épült volna fel”. A népi hiedelem mit sem foglalkozott azzal, hogy egyeztesse a feltételezett vár, a kápolna és a Tarnóczi-kastély építési idejét, annál is inkább, mivel a kápolna időrendi besorolása még ma is vita tárgyát képezi. Bordi Zsigmond Lorándnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum régészének kutatásai során kiderült, hogy az előbb emlegetett oklevelek egy része – szinte hihetetlen! – nem a Perkőn álló várra vonatkozik, hanem a Tarnóczi-kastélyra. Orbán Balázs is utal egy olyan, a Tarnóczi-kastélyra vonatkozó levélre, melyben azt „szentléleki várnak” nevezi a levélíró. A forráskritikák kimutatták, hogy az 1251-ből és 1271-ből származó oklevelek hamisítványok! A meglepetések utolsója, hogy az 1581-ből származó oklevél nem a várra, hanem a már említett Cece várára vonatkozik! A múzeumi jelentés szerint a Perkő tetején egy több ezer éves, kora bronzkori, sánccal megerősített település került elő, 1940-ben pedig „szépen megművelt kora bronzkori balták”.

 

A kőfaragó Bartalis család

 

A kő és a Bartalisok

A Kászon folyó völgye alatt egy fontos szerkezeti-tektonikai törésvonal húzódik, amely kettéosztja a Keleti-Kárpátok hegyvonulatát: a völgy nyugati oldalát az ún. belső, míg keleti részét a külső kárpáti képződmények alkotják. Ezek a rétegredők keleti irányban dőlnek és üledékes eredetű kőzetekből (homokkőből, agyagpalákból) épülnek fel. A nyugati rész a kréta korszakban, míg a keleti a paleogén (óharmad) korban rakódott le a Kárpátok helyén kialakult Tethys-tengerben, előbbi korát 150, míg az utóbbiét 80 millió évre becsülik az abszolút kormeghatározások alapján. A Perkő-hegyet a keleti övezethez tartozó, kevésbé töredezett, kissé sötétebb sárga színű kompakt homokkőpadok alkotják, melyekben szabad szemmel is látható muszkovit-csillámlapok fénylenek. Ez a szép és mutatós kő a legalkalmasabb építészeti és szobrászati felhasználásra, ez képezte évszázadok óta a felső-háromszéki kőbányászat alapanyagát. Ebből készültek s készülnek most is a vidék mutatós sírkőkeretei, emlékművei, faragott domborművei, épületei. A szentléleki Bartalis család nevéhez többgenerációs családi kőipar kapcsolódik.

– Régebb többen művelték itt a kőmegmunkálást, most a mi két családunk foglalkozik vele – mondta Bartalis Béla, aki saját udvarán és szabadtéri műhelyében két fiával, Bélával és Jánossal dolgozik. – Nehéz és szép munka, szeretni kell. Mi régi hagyományos módon, hasítószegekkel és feszítővasakkal fejtjük le a kőpadokat, nálunk robbantás nincs. Régebb itt munkálkodott Gabriel Máté olasz mester, a szomszédos Pojánban pedig a híres Laub család. Az én nagyapámnak saját kőbányája volt, a brassói Fekete-templomnál is dolgozott. Beadtunk egy keresetet, vissza szeretnénk kapni a nagyapám bányáját.

 

Bakk Tamás

 

A fiatal, ha felzárkózik

Eléggé népes azoknak a főiskolát-egyetemet végzett fiataloknak a száma, akik az általuk választott államvizsgai témakörben (földtan, őslénytan, földvíztan, mofetták, helyismeret) segítségemet kérték. A kézdiszentléleki Bakk Tamással szülőfalujában találkoztam, idegenvezetőként kalauzolt azokhoz a személyekhez, akiket riportunkban meg akartunk szólaltatni.

A turisztikai földrajzból sikeresen diplomázott fiatal a Háromszéki ásványvizek turisztikai hasznosítása című tanulmányában arra kereste a választ, hogy lakóközösségeink fogyasztják-e ivókúrában, hasznosítják-e fürdőkúrában a vidék gyógyvizeit, tájékozódnak-e a téma felől, milyen potenciált látnak a szakemberek ezekben a gyógyító erőforrásokban, hogyan lehetne hasznosítani ezeket még intenzívebben a turisztikai iparban. Több mint száz kérdőívet osztott szét az említett régióban, melyeknek kiértékelését grafikai eszközökkel szemléltette-összegezte, gyakorlati statisztikai következtetései hasznos javaslatokat összegeznek, amelyeket ajánlanánk tanulmányozás céljából a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársainak.

Bakk Tamás ismereteit külföldön szándékozna gyarapítani, s azokat itthon, a megyében, szülőföldjén szeretné hasznosítani. Szárnypróbálgatásaira gyógyír az az eszmefuttatás, amelyet Borcsa János tanár úr fogalmazott meg nem is olyan rég, mint az a személy, aki Kézdiszentlélek breviáriuma című vaskos kötetében összegyűjtötte a Perkő alatti település rejtett kincseit, és aki arról álmodozik és tervezget, hogy miként lehetne ezt a nem maroknyi, hanem ölnyi hatalmas értéket közkinccsé tenni. „Mert hát nekem is, mint bizonyára sokaknak, szívügyem szülőfalum” – vallja. Az egykori gyermek nevelődésének és közösségi lénnyé válásának helyszíne a falu.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2021-09-03: Sport - :

Kimi Räikkönen az idény végén visszavonul (Forma–1)

A 2007-ben világbajnok Kimi Räikkönen közösségi oldalán jelentette be, hogy a szezon végén elhagyja az Alfa Romeo csapatát, ezzel együtt pedig befejezi hosszú, 2001 óta tartó pályafutását. A Jégember egy Instagram-bejegyzésben hozta nyilvánosságra döntését a hétvégi Holland Nagydíj előtt.
2021-09-03: Emlékezet - József Álmos:

Mint épülettervek maradtak ránk

Sepsiszentgyörgy művelődési és turisztikai vonzerejét kétségkívül emelik Kós Károly mintegy tizenötöt számláló, a székely népi építészet legjellegzetesebb stílusjegyeit magukon hordozó, alapanyagukat tekintve fából, kőből és téglából emelt köz- és magánépületei. A Kós-épületek magas számát Háromszéken s ezen belül főleg Sepsiszentgyörgyön (Budapesten és városunkban található a legtöbb kivitelezett terve) Kónya Ádám szerint a tervező vonzódása a székely népi építészethez, valamint a Csutak Vilmossal, ifj. Gödri Ferenccel és dr. Kabay Gáborral való szoros barátsága indokolja. Jelen írásban Kós Károly olyan tervezett sepsiszentgyörgyi épületeit ismerheti meg az olvasó, amelyek különböző okok miatt nem valósulhattak meg.