Balázs F. Attila költő, író, műfordító, szerkesztő, a pozsonyi Szőrös Kő című irodalmi folyóirat kiadója és Kaiser László budapesti költő, író, szerkesztő, dramaturg volt a szerző beszélgetőtársa a könyv bemutatóján, melynek címe: Lehetne Szerelem a Dal mint Vers.

A könyvbemutató programja Sánta István Csaba fotókiállításának megnyitójával kezdődött 18.44-kor, de egy perc múlva már indult a következő esemény, így a fotókról nem sok információ hangzott el, csupán jelezték, hogy kikerültek, megtekinthetőek, ez is része a rendezvénynek. Ördög Gábor szerint a koronavírus-járvány jellegzetes helyzeteit, visszásságait próbálták megragadni a képek a fotográfia eszközeivel. Sánta István Csaba fotója látható a kötet borítóján is, és szintén az ő képei díszítik a szerző korábban megjelent, Beatvacsora című verseskötetét.

Ségercz Ferenc és barátai 18.45-kor kezdték tehát a koncertet, melynek végére sokan begyűltek a Szimplába, kezdődhetett a könyvbemutató. Elsőként Kaiser László, a budapesti Hungarovox Kiadónál megjelent kötet szerkesztője köszöntötte a jelenlévőket. Bevallása szerint 1980 óta jár rendszeresen Sepsiszentgyörgyre, ahol az elmúlt évtizedek során sok barátot szerzett. Mint elmondta, határozott, tehetséges és rendkívül őszinte költőnek tartja Ördög Gábort, akinek most megjelent, jellegzetesen meditatív „beat-, psy-beat verseire” a szabad verselés jellemző. A szerkesztő csakhamar beszélgetést kezdeményezett a szerzővel és Balázs F. Attilával is, aki a most megjelent kötet néhány versét már lefordította románra. Az est során sok mindenről szó esett, költészetről, beatkultúráról, a szerzőről és verseiről, de a beszélgetőtársakról és az ő legújabb köteteikről is. Több vers is elhangzott magyarul és románul is. A beszélgetés alatt Ramon Grosos képzőművész élőben festett a háttérben. Mint utóbb kiderült, a kötet egyik versét „festette meg”, melyet természetesen fel is olvastak.

„A Kardiofaktúra zenekar zárta a bulit, így a szem, a fül és az elme kielégítése után a szív is megkapta a maga táplálékát, mindenki feloldódott, táncolt, s így végül beteljesült, amit reméltem. Az egész arra volt felépítve, hogy a varázslat megtörténjen, és sikerült” – mondta Ördög Gábor a rendezvényről, melyen bevallása szerint mintegy 250-en vettek részt. Elismerte, őt is meglepte ez a nagy létszám, mert azon túl, hogy nyár volt, és ismerősei egy része a szabadságát tölti, a könyvbemutató egybeesett az István, a király székelyföldi nagyprodukció előbemutatójával, melynek nagyon sok sepsiszentgyörgyi résztvevője volt nézőként és alkotóként egyaránt.

Kérdésünkre Ördög Gábor elmondta, 1990 márciusa óta ír verseket. Élete egyik legszebb élményeként emlékezik a forradalomra, ahol olyan energiák szabadultak fel, amilyeneket azóta sem tapasztalt, eufóriában úszott mindenki. „Aztán márciusban megtörtént, aminek soha nem kellett volna megtörténni, és akkora sokkot kaptam, hogy azóta írok” – mesélte.

Nem akar híressé válni a versei által, csupán alkotni akar, és számára ez az alkotás legkézenfekvőbb formája. Korábban a zenélést és a festészetet is kipróbálta. A legénybúcsújára a barátai nyomtatták ki első verseskötetét, a Beatvacsorát, amelyet később több példányban kiadtak, és 2014-ben be is mutatták a Szent György Napokon. Továbbra sem hagyta abba a versírást, és a Kaiser Lászlóval való ismeretsége nyomán született meg második kötete.

Munka közben cetlikre vagy a telefonba szokta beírni versötleteit, ha megihleti valami. Úgy él, hogy próbálja figyelmesen szemlélni a világot, s ha megtalálja az „interferenciákat”, azonnal megszületik benne a vers. Szeret átlépni a korlátokon, és szeretne másokat is erre inspirálni. Végezetül kifejtette, hogy ha valakivel megtörténik „a csoda”, utána maga is elkezdi keresni azt: „A cél az lenne, hogy minél több ember rácsodálkozzon a világra, az ötévestől a kilencvenévesig. Keresem az olyan súlyos gondolatokat, amelyek mindenkit megérintenek, de mindenkinek mást jelentenek. Mint amilyen ez: csak mi, élők maradtunk...”