– Feleségemmel gyűjtögettük a hulló körtét a kertben, de már délután öt óra körül átcammogott a medve az északi szomszédaim tönkretördelt gyümölcsösébe anélkül, hogy egy ág is roppant volna. Csak miután szusszantott és morgott-forma, pillantottam arra, és csendben szóltam: asszony, ne nézelődj, hagyd abba, menj a csűrkapu felé! A támaszommal rávertem a napokban leszerelt csatorna rozsdás bádogjára, magam után mindkét csűrkaput bereteszeltem, s azon morfondíroztam: ha az erdők királyát álmomban látom, jót jelent, mert a barna medve az erőt, bölcsességet jelképezi, de így élőben, közelről, szemtől szembe, nem túl szívderítő látvány. Telefonomba bepötyögtem a 112-t. Két sípolás után tiszteletteljesen közölték, hogy 20–25 percen belül érkezni fog hozzám egy csendőrcsapat. Érkezett is a polgármester, a rendőrparancsnok és öt fiatal csendőr. A medve még ott volt. Két oldalról közelítették meg. Nemsokára csaholni kezdtek a házőrzők, kiabáltak a lakók, petárda-robbanások és puskadurranás is hallatszott. Az akció sikeres volt. A mackó  oda oldalgott el, abba az árokba, ahonnan előbújt mindennap délután öt és fél hat között, hogy elfogyaszthassa vacsoráját és minden harmadnap széttéphessen egy-egy láb kerítést.

A riogatók talán hittek sikerükben, de a medve két óra múlva újra mutatkozott.

A polgármester hiába lót-fut, intézkedik, mert nincsenek eszközei, de annál több az ellentmondásos jogi formaság: a medve életét meg kell védeni, de az ember védheti-e önmagát? A helyi vadőr szerint kerületében ez év májusában 280-ra becsülték a medvék számát, többen vannak, mint a rosta lika, nagy részüknek két-három, sőt, négy bocsa is van. Rengeteg a panasz, és az elkeseredettségnél csak a tehetetlenség nagyobb. A medvemizéria már nagyon súlyos, a riasztgatások nevetségesek, az összekuszált intézményes viszonyok miatt senki sem meri vagy nem akarja vállalni a felelősséget, se fönt, se lent, pedig már nagyon sok az áldozat. A medvének akár tíz-húsz ezer euró is lehet az ára. A büntetés akár harmincezer is, de az embernek alighanem már értéke sincs. Aggódom a környezetvédelmi miniszter miatt, neki hálátlan szerep jutott ebben az abszurd helyzetben – panaszolta Herbst István.

Ugyancsak ő tájékoztatott arról is, hogy öt nappal ezelőtt egyik gyakran visszatérő medve beleszorult a községháza kukájába. Kutakodása közben a fémláda felborult s a födele rácsapódott az állat derekára. Úgy talált rá az éjjeli őr – hajnali négykor –, aki értesítette a hivatalosságokat. A kiérkező csapat elkábította majd autón elszállították a fenyőfarki út fordulójához az erdőbe, ahol szabadon bocsátották.