A családias lovarda

2021. szeptember 10., péntek, Riport

Hagyományossá váltak a Rétyi Nyírben szervezett nyári lovastáborok. Az eseményeket az árkosi székhelyű Barabás Lovarda szervezi, a táborozóknak a Nyíres Panzió ad otthont. A környék kellemes, nincs távol az országúttól, a homokos talaj kíméli a lovak lábát, nem utolsósorban pillanatok alatt felszárad, bármennyi eső hull is. Idén három nyíri lovastábort szerveztek, az utolsó tábor idején beszélgettünk a lovassportról, lovakról, a Barabás Lovardáról Barabás Szilárd lovardatulajdonossal és Berde Orsolya edzővel, a lovasok Orsijával.

  • Bokor Anna felvételei
    Bokor Anna felvételei

A lovarda korábban nomád stílusban szervezett lovastáborokat a Vadastetőn, Árkos környékén. Négy évvel ezelőtt kezdtek keresni egy állandó táborhelyet, ahová rendszeresen visszatérhetnek, ahol van megfelelő szállás, és a terep is megfelel a lovaglásnak. Több helyszínt megnéztek, aztán a Rétyi Nyírben lévő Nyíres Panzió mellett döntöttek. Megvolt a szállás, a panzió mellett közel félhektáros terület van a lovagláshoz. Aztán közös megegyezéssel nyári lószállást is építettek, így vált állandó táborhellyé a Nyír – mesélt a tábor kezdeteiről Barabás Szilárd.

– Idén három turnusban szerveztünk tábort. A negyedikre is sor került volna, de az otthoni lovardai edzések miatt ezt el kellett napolni. Egy-egy táborban huszönöt gyereket fogadunk. Az első két alkalommal a lovarda állandó lovasai vettek részt, az utolsóban Brassóból, Maros megyéből is érkeztek táborozók – fűzte hozzá Orsi.

– Mit tanulhatnak meg a gyermekek a táborban? – faggattuk az edzőt.
– Elsősorban a lóval való bánásmóddal ismerkednek. Segítenek az ellátásban, etetnek, abrakolnak, itatnak. Megtanulják, hogyan kell gondozni egy lovat. Következik a lovak felszerszámozása, aztán jön a lovaglás. Az alapokat ismerhetik meg, erre van idő egy hét alatt. Szabályok alapján működik a tábor, ezt több gyermek nehezebben viseli, hiszen korábban otthon ültek, nem voltak nagyobb közösségben, így hát néha-néha kibújik az ördög a zsákból. De ezen segíthetnek a tornagyakorlatok – mondta az edző.

A táborok végén háziversenyen mérik fel az elsajátított tudást, ekkor a szülők is megnézhetik, mit tanultak a gyermekek.

– A táborvégi versenyeken mindenki kap díjat, érmet, oklevelet. Ösztönözni akarjuk őket, motiválni a minél jobb teljesítményre, ezért a legjobb három lovas különdíjat kap. De a lényege a versenyeknek, hogy felmérjük a táborozók által az egy hét alatt megszerzett tudást – tudtuk meg Barabástól.

A táborozók közül sokan állandó lovasai lesznek a lovardának, legalább felük továbbra is lovagol. A lovarda mostani versenycsapatának tagjai szinte kivétel nélkül a négy évvel ezelőtti táborban kezdtek lovagolni, most a Régió-kupában is nyeregbe szállnak – jelezte Orsi.

– Milyen eredményeket érnek el a Székelyföldi Regionális Díjugrató Bajnokságon? – kérdeztük.
– A Régió-kupa idén volt a legjobb, leg­éremdúsabb a Barabás Lovarda számára. Gyergyóremetén első, harmadik és negyedik helyezést értünk el, és még hárman benne voltak az első tízben az ügyességi számban. Uraljuk ezt a mezőnyt, és ez nem tíz-tizenöt lovast jelent, hanem több mint negyvenet. A Székely Vágtán is indultunk, a lovasok jól teljesítettek, de ez nem volt elég a dobogóhoz – számolt be az edző. Hozzáfűzzük: az elmúlt hétvégén Kőröspatakon, a Gróf Kálnoky Lovardában szervezett bajnoksági fordulóról az ügyességi szám tíz éven felüli kategóriájának első és harmadik díját hozták el. Nemrég pedig Gyergyószentmiklóson, a Székelyföldi Lovas Ünnepen szervezett etapon méretkeztek meg.

 

 

Saját tenyésztésű lovak

– Az eddigiek alapján sikeres a Barabás Lovarda. Hogyan jutottak el ide, mikor indult a lovarda? – kérdeztük a tulajdonost.
– 2008 szeptemberében kezdtük a lovaglást. Akkor négy lovunk volt. Folyamatosan vásároltunk újabbakat, de hangsúlyt fektettünk a tenyésztésre is, mai lovaink több mint nyolcvan százaléka nálunk született. A takarmány nagy részét is mi termeljük meg. Réti széna, lucerna, szemes takarmány, árpa, rozs, zab, télen nagyon kevés kukorica van az étlapon. Utóbbi azért is jó, mert hizlalja, lustítja a lovakat. Az árpa ad egy kis temperamentumot, de nem úgy, mint a zab, ezért a lovak nyugodtak a gyermekek alatt.

– Milyen szempontokra kell figyelni egy lóvásárnál?
– Elsősorban arra figyelünk, hogy gyermekek is lovagolhassanak rajta, legyen ép, megnézzük a lábakat, testalkatot. De a legfontosabb, hogy legyen jámbor, ne rúgjon, ne harapjon, gyermekbarát legyen.

– A lovaglás melyik ágazataiban érvényesülnek lovaik?
– Pályalovaglás, tereplovaglás és túrázás, mi ezt folytatjuk. Viszont a tereplovaglás, a túrázás az utóbbi időben háttérbe szorult, nagyon megnőtt a medvével való találkozás veszélye. Visszahúzódtunk a pályára, nagy felelősség medvék járta helyekre vinni a lovasokat, főként a gyermekeket. Mi még nem találkoztunk medvével, de friss nyomával, ürülékével igen – részletezte Barabás.

– Nem beszéltek még a díjlovaglásról, sem a militaryról.
– Pillanatnyilag nem működik a díjlovaglás, nem tudom miért. Lovat, lovast próbára tevő versenyszám. Ha elkezdenék a szervezését, biztosan lenne érdeklődés, hiszen ez komoly kihívás, ügyességet, fegyelmezettséget ad a lovasnak, lónak. A militaryhez pedig igen képzett lovak kellenek. Kemény sport, a lónak bármin át kell tudni vágtáznia, ugrania.

– Fejlesztéseken gondolkodnak-e? Pályáztak-e már vissza nem térítendő támogatásra?
– Most van folyamatban egy pályázat összeállítása. A Norvég Alapnál akarunk próbálkozni, hogy lehetővé tegyük a sérült gyermekekkel való lovasfoglalkozásokat. Szeptemberben nyújtják be az iratokat a pályázatírók. Ha nyerünk, egy konténerbe szerelt fürdőt tudunk telepíteni zuhanyzóval, mosdóval, illemhellyel, öltözővel, ami kimondottan sérült gyermekeknek kialakítva. Emellett megépülhetne egy 60×40 méteres alapozott, homokkal borított szabadtéri pálya. Szeretnénk fedett pályát is, ám a költségvetés ezt egyelőre nem engedi meg. De már ennek is megvan a helyszíne, Árkoshoz közel.

– Hogyan építenek meg egy lovaspályát?
– Első lépésben egy bizonyos mélységig el kell távolítani a talajt. Aztán részben feltölteni kaviccsal, tömöríteni, hogy tartása legyen, segítse a vízelvezetést is. Erre jön a geotextil, majd homokréteg, ezt is tömöríteni kell. A már meglévő, 20×40-es pályánkat is így akarjuk felújítani.

 

Divatos lett a lovaglás

Az utóbbi években több lovarda létesült Székelyföldön, kisebb-nagyobb versenyekre is sor kerül. Ennek kapcsán kérdeztük: hogyan látják a lovassport fejlődését, irányát?
– Én 2009-ben kezdtem az edzői munkát, azelőtt Magyarországon szereztem lovassport-oktatói oklevelet, majd hivatalos oktatói engedélyt. Egyértelmű szerintem, hogy azóta fejlődőben van a lovassport Székelyföldön. Meglátásom szerint még mindig Hargita megye vezet e téren. Ott jobb a támogatás. Magyarországról is, de a megyei tanács, helyi önkormányzatok is hozzájárulnak a lovassport fejlesztéséhez. Ez nálunk nem épp így van. Pedig sok lovardánk van, melyeket támogatni kellene.

– Kik azok, akik manapság lovagolnak, gyermekeiket lovagolni taníttatják?
– Elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévők, mondhatni a középréteg. De nekem szívügyem, hogy a szerényebb körülmények között nevelkedő gyermekeknek is lovaglási lehetőséget biztosítsunk, segítsük őket. A lovassport eléggé költséges.

– Már a lovas felszerelése sem olcsó mulatság...
– A hozzánk jövő alkalmi lovasoknak kobakot, sisakot biztosítunk, nagyon fontos a biztonság. De az állandó lovasoknak már van saját felszerelésük. Aki komolyabban gondolja, annak már van gerincvédője, lovasruházata, csizmája.

– Saját lovakkal is érkeznek lovagolni a lovardába?
– Öt lovasunknak van saját lova. Ezek bértartásban vannak nálunk. Egy ló tartása nagy felelősséggel, komoly igényekkel jár. Általában nagy a fellángolás, a gyermekek saját lovat akarnak. De sok esetben egy év múlva elmegy a kedvük a lovaglástól, kihasználatlanul marad a ló. Én a lovasaimnak szoktam mondani: jó a saját ló, de a vásár előtt meg kell érteni, milyen kötelezettséggel jár a lótartás – tudtuk meg Orsitól.

 

 

Mennyi pénzzel menjünk a lóvásárba?

– A fentebb említett felszerelés mellett a lónak is ára van. Tág a fogalom, de honnan indul, meddig juthat egy hátasló ára? – kérdeztük továbbá Barabást.
– Aki hobbiszinten akar lovagolni, 2500 lejtől kezdődően tud lovat vásárolni. Viszont, ha versenyzésben gondolkodik, akkor egy kiképzett lovat kell vásárolnia, ez már jóval drágább, ezer eurókról beszélünk, és felső határ lényegében nincs. A környékbeli lovardákból is be lehet szerezni betanított lovat, de egyre többen hoznak be külföldről.

– Csúcsformában lévő versenylovak vagy már idősebb paripák érkeznek külföldről?
– Inkább a kiöregedettebbek. Nem feltétlenül a korra kell gondolni, hanem a teljesítményükre, nem tudják tovább fokozni, túl vannak a csúcson, ezek kerülnek inkább hozzánk. Vannak fiatalabb egyedek is, elég finomvegyes a kép.

– Vannak-e szakemberek, akik a lovak képzésével foglalkoznak? Hogyan lesz egy csikóból versenyló vagy akár hobbilovaglásra alkalmas hátas?
– Általában az oktatók lovagolják be a lovakat. Én is dolgozom ezen, Orsi a csikókkal foglalkozik. Ha a lovak elérnek egy bizonyos szintre, már a képzettebb tanítványok is átvehetik, nálunk ketten-hárman is vannak ilyenek.

– Milyen korban kezdik a foglalkozást a lovakkal?
– Tapasztalatom szerint már csikókorban, de nem a lovaglással. Most is vannak olyan játékos csikóink, melyek a gyermekek között járnak, így szocializálódnak. De arra vigyázni kell, hogy csikókorában ne kényeztessük a lovakat. Túl akaratos, beképzelt lesz, mire komolyabban kéne foglalkozni vele. A tulajdonképpeni képzést kettő, kettő és fél éves korukban kezdjük el, heti két-három alkalommal. Fokozatosan terheljük, fejlődjön, erősödjön az izomrendszer, gerince, az ízületek. Legalább hat hónap telik el addig a pillanatig, míg lovas ülhet a hátára, erre már háromévesnek kell lennie a lónak – avatott be a szakmai titkokba Barabás Szilárd.
Végszóként a Barabás Lovarda tulajdonosa elmondta: eltökéltek a fejlődés mellett, legfőbb vágyuk egy fedett lovarda, ahol időjárástól függetlenül lehet dolgozni a lovakkal. Az edző hozzáfűzte: meg akarják tartani a lovarda családias hangulatát, a jó, bensőséges kapcsolatot a lovasokkal, a szülőkkel, lényegében, hogy mindenki mindenkivel jóban legyen.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 1028
szavazógép
2021-09-10: Életutak - Csinta Samu:

Titkok, amelyeket csak eltemetni lehet (Utolsó beszélgetés Ivan Patzaichinnal)

A sporttörténelem egyik legdíjazottabb személyisége költözött néhány napja a csillagok közé: nem egészen hetvenkét éves korában elhunyt a sokszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok romániai kenus, Ivan Patzaichin. Örök jó barátja, Wichmann Tamás 2020. februári halála alkalmával beszélgettünk a lipován származású sportemberrel.
2021-09-10: Belföld - :

Hírsaláta

CÎȚU MINT SUPERMAN. A kormányválság, járvány, gyengülő lej, növekvő számlák, feszült hangulat és teljes káosz közepette Florin Cîțu kormányfő egy olyan videót posztolt tegnap az Istagrammon, amelyen a világot megmentő Supermanként jelenik meg.