Fotosmartonosi névsirató

2021. szeptember 13., hétfő, Nyílttér

A fotosi Balog Lajos bíró és Balog Áron jegyző 1864-ben írott jelentéséből tudjuk, hogy Fotos első alapítói a Balogok voltak, mivel ez a család lakta akkoriban a falut. A többi család leányágon származott oda. Szerintük, mivel Fotos mindig ellentétben állt a gidófalvi anyaegyházzal, míg el nem szakadt attól, annak népiesen Fótja volt, úgy is emlegették az ott lakókat, hogy fótos vagy fóti lakosok. Így született meg Fotos falu neve.

A kordokumentumból megtudjuk, hogy keltezése idején 36 házszám volt Fotoson, de megismerjük a puszták, dombok, erdőrészek, patakok, tisztások, utak, ösvények neveit is – Nagy út, Tófej, Mál alja, Gyertyán, Balog Sándor erdeje, Kicsi Nyír, Kati, Hegy, Izzék, Falka Nyír, Erdőlő út, Csegely, Judit kútja, Peterke, Fotos pataka –, illetve a Csiszér, Simon, Bakcsi, Katonáné, Galaczi, Máthé kertekét vagy telkekét, melyek máig fennmaradtak.

Ugyancsak egy 1864-es leírásból – melynek szerzője Vitályos Károly martonosi bíró – megtudjuk, hogy 1674-ben, amikor Martonos levált a gidófalvi egyháztól, a faluban 30 család élt. A falu felső és régebbi része egy nagy marton fekszik, a Martonos név innen eredhet. A falu északi oldalán elterülő mezőt Pad mezejének nevezik, attól északra terül el a Meggyerdeje, amit azonban kiirtottak és szántónak használnak. De ott vannak a Mál Alja, Császár Kút, Csigolya Gödre, Boda, Fogadó, Dombos, Mocsár, Büdös Kút mezőrészek vagy a két falu között emelkedő Remete-hegy, a Nagy Út, a Kecskés, Telek, Szőke, illetve a Barra erdeje, Bartha kútja és pusztája, valamint a Rakottyás. Ezeket a mező- és erdőneveket napjainkban is használják a falu lakói.

Azt is illő megemlíteni, hogy Fotos nevét 1407-es okiratokban említik először, míg Martonos nevét egy 1567-es okiratban.

A két falu, mely ma Gidófalvához tartozik, 1899-ben egyesült Fotosmartonos néven, amit azóta is használnak. Románul: Fotoș. A maiak aztán megoldották a helységnév-dilemmát: Fotosmartonos nevéből „kivágták” Martonost, s maradt Fotos. Igen, már csak egy vessző választ el a román névtől (az s betű alatt), de hamarosan az is odakerül, és akkor végképp a mieink lesznek – gondolhatják román testvéreink, és joggal.

Nem nagy ügy, vélekedhetnek egyesek, vannak ennél nagyobb problémák. Ha ez így van, már nem is kell őseinkre emlékezni, hagyományaink őrzése is zavaró gond a temérdek mindennapi teendő mellett. Őseink neveit meg kell változtatni, már kopottak, és a történelmünket is, mert igen sok a dátum, a harc, a vér. Mit ér nekünk a múlt s annak hozadéka, a jelen a fontos, mert úgyis meghalunk...

Bízom abban, hogy vannak még olyan hatalommal bíró emberek, akik e névcsonkítási merényletet rövid időn belül orvosolják, a hibát kiigazítják; akiknek fontos az ősi hagyományok, köztük évszázados magyar helységneveink megtartása.

G. Szabó Ferenc

Hozzászólások
Szavazás
Ön beoltatta-e magát koronavírus ellen?








eredmények
szavazatok száma 1810
szavazógép
2021-09-13: Nyílttér - Pálmai Tamás:

Nagymamák (Békési levelek)

Bevallom, gyermekeim nagymamájáról akartam írni, egy igazi nagyiról, egy karakán székely asszonyról, anyósomról. De talán túl személyes volna ez és végtelen, mint a mama minap hátrahagyott pozitív nyomsora. Ezért inkább a Képmás magazinban közlő Kosztin Emeséhez fordultam, aki épp a KÉSZ vendégeként 15-én Békésre látogató sepsiszentgyörgyi Csernik Pál Szendével, a lábbábos mesemondóval készített interjút. Ebből szemezgettem.
2021-09-13: Belföld - :

Ismét elvették a sívakációt

Közzétette az oktatási minisztérium a ma kezdődő tanév szerkezetét, amelyben a legszembeötlőbb újítás az, hogy a februári – félévek közötti vakációt – ismét eltörölték. Egy másik fontos rendelkezés leszögezi, hogy a félévi dolgozatírás és az országos próbavizsgáztatás nem maradhat el – félévi dolgozatokat ugyanis a járvány kitörése óta nem írtak a diákok.