A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője– mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán szombaton. Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
A tárcavezető véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenekfelettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki Kásler Miklós, s ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy ő segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szavai szerint Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának otthona újult meg, ami a partiumi és erdélyi magyarságnak, sőt, az egész magyar nemzetnek öröm. Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is.
Az Arany János-emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újították fel. Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy százfős konferenciatermet és három vendégszobát.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd. Az emeleten könyvtár üzemel és kialakítottak egy Dánielisz Termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató ugyanis felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését. A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint hetven éve nem volt hasonló méretű felújítás. A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékévben újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
