Ma már ez sem a legtermészetesebb, ugyanis vannak, akik úgy vélik, kényelmesebb és egyszerűbb az otthon falai közül szembenézni egy számítógéppel, mint üldögélni egy osztályteremben. Persze, a vírusveszély nem múlt el, óvatosnak, elővigyázatosnak kell maradni, ám eközben érdemes óvakodni attól, hogy elhatalmasodjék az a nézet, miszerint az iskola jelen helyzetben nem más, mint egy lehetséges fertőzési gócpont. Az iskola ugyanis az utolsó bástyák egyike, amely még lehetőséget teremt arra, hogy a most felcseperedők kiemeljék az ingoványból ezt az süllyedő országot.

Ha kérdőjelekkel és bizonytalanságokkal, de folytatódik tehát a tantermi oktatás Háromszéken is. Még fülünkben az első iskolacsengő hangja, a köszöntések, hiszen az évnyitókon a pedagógusok, egyházak képviselői mellett hagyomány szerint szót kértek az önkormányzatok irányítói is. Baró­ton például Benedek-Huszár János polgármester kijelentette: „bár az oktatás a diákok, a tanárok és a szülők hármasában zajlik, de a háttérben ott van az önkormányzat is, hiszen feladata és felelőssége a megfelelő körülmények biztosítása ahhoz, hogy a tanulók olyan tudást szerezzenek, amellyel bármilyen hivatást is válasszanak, boldogulni tudnak”.

Benedek-Huszár János szavai nemcsak azért fontosak, mert az erdővidéki településen krónikus gondot kellene orvosolni – a diákok egy része ugyanis elhagyta, elhagyja a várost –, hanem főleg azért, mert az önkormányzat feladatáról és felelősségéről beszél. Persze, ez nem szemlélhető csak a jogszabályok tükrében, hiszen kormányok, tanügyminiszterek cserélődnek, tankönyvek, tantervek változnak. A feladat és a felelősség mélyebben keresendő, miközben tudjuk, legfontosabb a pedagógusok és a diákok lelkülete, szemlélete, gondolkodásmódja. Ám a baróti polgármester azt is érzékelteti, az önkormányzatok esetében többre van szükség: szavuk, véleményük kell legyen mindamellett, hogy működtetik a tanintézményeket. Az önkormányzatnak ugyanis nem lehet mindegy, hogy milyen irányba halad a település, s célként jó lenne kitűznie, hogy kerüljenek többségbe a művelt, iskolázott polgárok, mindazok, akikre közösséget, jövőt lehet alapozni. E tekintetben szemléletváltásra van szükség, hiszen egy önkormányzat nem érheti be annyival, hogy rendszeresen kimeszelteti az osztálytermeket, törődnie kell az oktatás minőségével is. Egy helybéli, választott képviselő-testület számára nem lehet tehát közömbös, hogy mi történik az alma mater falai között! S hogy biztos lábon álló, felkészült, művelt diákok kerülhessenek ki az iskola padjaiból, együttgondolkodás szükséges a tanintézmények elkötelezett oktatói, az önkormányzati feladatot vállalók és az egyházak képviselői között. Az összefogás elkerülhetetlen, magunkért is, de főleg gyermekeinkért.