Sörcsap – a székely sörkalauzPróbálkozásnak jó, sörnek kevésbé

2021. szeptember 29., szerda, Magazin

A csíkszeredai gyökerekkel rendelkező Ciuc a búzasöre után dobta piacra az új habos nedűjét, az IPA-t. Az arculatváltás mellé kellett a termékfrissítés is, s ezzel a sörrel a Heineken Románia kísérletet tesz arra, hogy meglovagolja az itthon is egyre jobban terjedő, egyre hangosabb kézműves forradalmat.

Már itt, az elején el kell mondanom, hogy ez a nagyüzemi IPA köszönőviszonyban sincs a manufaktúrák IPA-jával, ám a próbálkozás és a kezdeményezés mindenképp dicsérendő. A Ciuc ezen sörét üvegben és dobozban lehet kapni (de az is az előfordulhat, hogy csak lehetett, hiszen régóta nem láttam egyetlen üzletben sem), előbbit pedig papírtasakba bújtatták bele. Mindkét esetben a szolid csomagolás rózsaszínes, ami kissé szokatlan választás, de legalább felhívja magára a figyelmet a némileg alacsonyabb alkoholtartalommal rendelkező ser.

A Citra és Cascade komlóval készült főzetnek első látásra szép, illetve dús a fehér habkoronája, ám ez pillanatok alatt összeesik, és gyorsan el is illan. A Ciuc IPA színe aranysárga, illata gabonás, citrusos és virágos jegyeket hordoz magában. A közepesen testes folyékony kenyér íze előbb édeskésen gabonás, majd csak ezután jön a komló kesernyéssége, de ez nem mondható meghatározónak. Teljesen hiányzik belőle az IPA karakteressége, de a kellő szénsavassága miatt egészen üdítős hatása van. Zamatában mintha halvány grépfrútos ízfoszlányt is felfedeztem volna, az egészet viszont a vizezettség érzete fejeli meg. Utóíze malátás, gabonás, önmagában nem rossz ez a Ciuc sör, ám ha őszinte vagyok, akkor ki kell jelentenem, hogy még van, ahová fejlődnie.

Adatok: • gyártja: Heineken România SA • származási hely: Románia • ára: 3,40 lej • kiszerelése: doboz • mennyiség: 500 ml • alkoholtartalom: 4,7% • szárazanyag-tartalom: 10,7°B • IBU: – • színe: aranysárga • összetevők: víz, árpamaláta, komló • típus: angol IPA (English India Pale Ale) • a sör pontszáma: 5/10 • ebből fogyasszuk: tulipán, shakeres pohár.

Tibodi Ferenc (sor-csap.blogspot.com)

Sörlexikon: Hajóútsör (német IPA) – 1492-ben kezdte meg Christian Mumme braunschweigi sörfőző mester a nevét viselő sörfajta főzését. Ez sokáig elálló nehéz sör volt, amiért a távoli tengerre induló hajósok itala lett. Emellett Németországban a gyengélkedőknek, vérszegényeknek és gyomorfájdalmakra panaszkodóknak ajánlották. Manapság ezt a sörkülönlegességet évente egyszer főzik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 738
szavazógép
2021-09-29: Magazin - Iochom István:

Négyezer golyóstoll

A Gábor Áron térről nyíló 20-as udvartér legelső épületében, az 1. szám alatt található a 2010. augusztus 29-én megnyílt Gyűjtemények Háza, melynek tulajdonosa Beke Ernő és családja. Jelenleg itt több mint ötvenezer tárgy található.
2021-09-29: Riport - Bokor Gábor:

Erdei csendzóna vadföldekkel, kommunikáló fákkal

Az utóbbi időszakban több háromszéki erdőtulajdonos, ügyintéző – köztük néhány közbirtokosság is – pályázott úgynevezett erdei csendzónák létesítésének támogatására. A sepsiszentgyörgyi Szemerja és Görgő Egyesített Közbirtokosság is élt a lehetőséggel. Másoktól eltérően ők a csendzóna létrehozását követő változásokat is megfigyelik, a flóra és fauna tekintetében egyaránt. Nemrég lehetőségünk volt meglátogatni a Görgő Közbirtokosság csendzónáját, vezetőnk Csákány László közbirtokossági elnök volt. Érdekes dolgokat fedezhettünk fel, többek között azt is, hogy erdeinkben úgynevezett vadföldek, vadlegelők is találhatóak – igaz, ma már felhagyott állapotban.