A szombati liberális vívmányt hétfőn újabb siker koronázta: az Európai Bizottság jóváhagyta a román helyreállítási tervet (PNRR). Ennek írásos bizonylatát maga Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke hozta el Bukarestbe, és tőle úgy vette át Klaus Iohannis államfő és Florin Cîțu miniszterelnök, mintha az a Kánaán kapujának kulcsa lenne. A hatalom ugyanis elhitetné, az a tény, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból Romániának 29,2 milliárd eurót juttatnak, önmagában bizakodásra és derűre adhat okot.
Az ország korszerűsítése és helyreállítása persze nagyon is időszerű, ám az eddigi kudarcok, a fanarióta beidegződések, a korrupció óvatosságra intenek. Az EU-s forrásokat ugyan nehezebb eltéríteni, mint a hazaiakat, de a támogatások leleményes elköltése mifelénk soha nem okozott különösebb gondot.
A bukaresti sürgősségi egyetemi kórházban tartott közös sajtóértekezleten az EB elnöke kiemelte: a helyreállítási terv az új nemzedéket szolgálja, 41 százaléka a zöld energia meghonosítását támogatja. Ha már környezetvédelem, von der Layen asszonytól meg lehetett volna kérdezni, hogy Európa nyugatibb államai még meddig maradnak érdekeltek – például – a mértéktelen romániai faexportban? Kényelmetlen kérdéseket persze a román állam képviselői nem tesznek fel, inkább örömmel hallgatják tovább az EB elnökét: a keretösszeg 21 százalékát fordítják a digitalizálásra, a közszolgáltatások korszerűsítésére, jelentős alapok állnak rendelkezésre a romániai egészségügyi szolgáltatások és oktatási rendszer fejlesztéséhez… Szép, de mintha már hallottunk volna építendő regionális kórházakról, új iskolákról, gyorsforgalmi utakról.
A nagy pillanatokat rögzítő hétfői fényképeken némelyek észrevették, hogy a kórház termében, ahol éppen a vezető politikusok fontoskodnak, a falból kilóg egy szerencsétlenül felszerelt konnektor, mintegy jelképezve a hazai építőipar színvonalát. A gúnyos megjegyzések pedig felülírták a nagy bejelentéseket, például Iohannis szavait, miszerint a helyreállítási terv pontos menetrend, az ígért reformokat és beruházásokat meg is valósítják. A szkeptikusok ugyanis bármikor, bármire rávághatják: hisszük, ha látjuk. De hozzátette a magáét a miniszterelnök is: 3,1 milliárd eurót fordítanak autópálya-építésre, 3,9 milliárdot pedig a vasút korszerűsítésére… Szép, hisszük, ha látjuk. Másrészt, a kormánynak év végéig le kell hívnia az első tételt, 3,8 milliárd eurót. És a lehívás nem igazán Bukarest erőssége, arról nem is beszélve, hogy a bejelentett közel 30 milliárd mintegy fele – 14,94 milliárd euró – nem támogatás, hanem hitel. Visszafizetendő, az eddig felvett kölcsönökkel együtt.
Jó tehát visszafogottan lelkendezni. Egyelőre az sem kizárható, hogy a brüsszeli hátszéllel is felfújt fejlesztési terv nem más, mint egy újabb színes álom, választási ígéret, de főképp burkolt támogatás az éhező liberális és kormányzati klientúrának. Fejlesztés? Hisszük, ha látjuk.