Hétfőn, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás tizenhetedik napján több mint 35 ezren látogattak el a Hungexpóra, és ezzel a központi helyszín látogatottsága meghaladja az 508 ezret, az országszerte nagy érdeklődés mellett zajló rendezvénysorozat résztvevőinek száma már 1 300 000 felett jár – közölte tegnap a világkiállítás sajtóirodája. A szeptember 25-én kezdődött magyarországi rendezvény holnap ér véget, részletek az onewithnature2021.org honlapon olvashatók.
A nagy sikerű Fátyol iskolaprogramban eddig már közel 46 ezer diákot láttak vendégül kísérőikkel együtt. Még két napig várja a látogatókat a nagy sikerű világkiállítás központi programsorozata a Hungexpón, az utolsó napokra is változatos kulturális és ismeretterjesztő programokkal készülnek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon címmel egy átfogó, eddig soha nem látott fegyvertörténeti kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vadászati témájú műtárgyaiból. A világkiállításhoz köthető, különleges természetfilmeket is megtekinthettek a nézők. Többek között vetítettek A megőrzött vadon – A Kárpát-medence egyedülálló természeti csodái, illetve a Magyarország nemzeti parkjairól készült Tíz park ezernyi titka című sorozatokból. Látható a Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című dokumentumfilm, születése 120. évfordulóján állít emléket az egyik legismertebb magyar Afrika-utazónak és vadász-írónak. A Kittenberger – Az utolsó vadászat című film a természettudós, a legnagyobb magyar vadász, az Afrika-kutató, az író-főszerkesztő Kittenberger Kálmán páratlan kalandokkal teli életébe nyújt betekintést.
Az emberközpontú magyar vizsla
Magyar vizsla fajtabemutatót rendeztek hétfőn a Hungexpón. Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. vezérigazgatója, az Országos Magyar Vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke elmondta: a kilenc magyar kutyafajta egyike a rövidszőrű magyar vizsla, mely világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Hozzátette: a magyar vizsla vadászkutya, a vadászat nem maradhat el az eb életéből, fontos a tenyésztésben és a tartásában is, mivel ízig-vérig vadászkutyáról van szó. Ez a fajta rendkívül emberközpontú, 24 órában az embert, a gazdáját figyeli, miközben az eredményes vadászathoz az is kell, hogy folyamatosan együttműködjön a gazdával. Kitért arra, hogy a vizsla mindenes vadászkutya, a vadászat minden ágában tudja segíteni a vadászt. Lövés előtt, lövés után tud keresni, erdőn, vízen, mezőn, mindenhol – univerzális társról van szó. A nemzetközi vizsla főversenyt a világkiállításon rendezték meg vasárnap – ismertette.
Papp László tenyésztő arról beszélt, hogy a drótszőrű magyar vizslát az 1930-as években kezdték el tenyészteni, de csak 1966-ban fogadták el hivatalos fajtának. A rövidszőrű magyar vizsla régebbi fajta. A drótszőrű vizsla masszívabb felépítésű és nyugodtabb, mint a rövidszőrű. A drótszőrűek előnye, hogy jobban bírják a hideget, kevésbé sérülékenyek, további előnyük, hogy alkalmazkodóak, értelmesek és gyorsan tanulnak – sorolta. Zeitler Ágnes mestertenyésztő szerint a magyar vizsla tökéletes társ is egyben. Sándor Gyula elmondta: az ötven évvel ezelőtti, 1971-es vadászati világkiállításon rendezték az első vizslás főversenyt.
Ragadozó madarak
Szirti sas, héják és ölyvek is láthatók voltak vasárnap a keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó Vadászati Múzeumban. Lóki György, a Vadászati Kulturális Egyesület solymászrendjének elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a hasonló bemutatókon igyekeznek megismertetni az érdeklődőket a solymászat több mint négyezer éves kultúrájával, hagyományaival és a hozzá kötődő gasztronómiával is.
Lóki György azt is elmondta: a magyarság történetének részét képező, hungarikumnak is számító hagyományos vadászati mód hosszú távon fenntartható forma. Utalt arra, hogy Magyarországon ma is használatos az ökológiai védekezésben. Kifejtette, hogy a solymászat nemcsak sólymokkal való munkát jelent, a keszthelyi bemutatón felsorakoztak héják, ölyvek, sőt, még egy szirti sas is. A solymászatra nevelt szárnyasok pedig régóta nem a természetben, fészkekből gyűjtött példányok, hanem tenyészetekből származó, de nem háziasított egyedek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
