A nagy sikerű Fátyol iskolaprogramban eddig már közel 46 ezer diákot láttak vendégül kísérőikkel együtt. Még két napig várja a látogatókat a nagy sikerű világkiállítás központi programsorozata a Hungexpón, az utolsó napokra is változatos kulturális és ismeretterjesztő programokkal készülnek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon címmel egy átfogó, eddig soha nem látott fegyvertörténeti kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vadászati témájú műtárgyaiból. A világkiállításhoz köthető, különleges természetfilmeket is megtekinthettek a nézők. Többek között vetítettek A megőrzött vadon – A Kárpát-medence egyedülálló természeti csodái, illetve a Magyarország nemzeti parkjai­ról készült Tíz park ezernyi titka című sorozatokból. Látható a Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című dokumentumfilm, születése 120. évfordulóján állít emléket az egyik legismertebb magyar Afrika-utazónak és vadász-írónak. A Kittenberger – Az utolsó vadászat című film a természettudós, a legnagyobb magyar vadász, az Afrika-kutató, az író-főszerkesztő Kittenberger Kálmán páratlan kalandokkal teli életébe nyújt betekintést.

Az emberközpontú magyar vizsla

Magyar vizsla fajtabemutatót rendeztek hétfőn a Hungexpón. Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. vezérigazgatója, az Országos Magyar Vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke elmondta: a kilenc magyar kutyafajta egyike a rövidszőrű magyar vizsla, mely világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Hozzátette: a magyar vizsla vadászkutya, a vadászat nem maradhat el az eb életéből, fontos a tenyésztésben és a tartásában is, mivel ízig-vérig vadászkutyáról van szó. Ez a fajta rendkívül emberközpontú, 24 órában az embert, a gazdáját figyeli, miközben az eredményes vadászathoz az is kell, hogy folyamatosan együttműködjön a gazdával. Kitért arra, hogy a vizsla mindenes vadászkutya, a vadászat minden ágában tudja segíteni a vadászt. Lövés előtt, lövés után tud keresni, erdőn, vízen, mezőn, mindenhol – univerzális társról van szó. A nemzetközi vizsla főversenyt a világkiállításon rendezték meg vasárnap – ismertette.

Papp László tenyésztő arról beszélt, hogy a drótszőrű magyar vizslát az 1930-as években kezdték el tenyészteni, de csak 1966-ban fogadták el hivatalos fajtának. A rövidszőrű magyar vizsla régebbi fajta. A drótszőrű vizsla masszívabb felépítésű és nyugodtabb, mint a rövidszőrű. A drótszőrűek előnye, hogy jobban bírják a hideget, kevésbé sérülékenyek, további előnyük, hogy alkalmazkodóak, értelmesek és gyorsan tanulnak – sorolta. Zeitler Ágnes mestertenyésztő szerint a magyar vizsla tökéletes társ is egyben. Sándor Gyula elmondta: az ötven évvel ezelőtti, 1971-es vadászati világkiállításon rendezték az első vizslás főversenyt.

Ragadozó madarak

Szirti sas, héják és ölyvek is láthatók voltak vasárnap a keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó Vadászati Múzeumban. Lóki György, a Vadászati Kulturális Egyesület solymászrendjének elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a hasonló bemutatókon igyekeznek megismertetni az érdeklődőket a solymászat több mint négyezer éves kultúrájával, hagyományaival és a hozzá kötődő gasztronómiával is. 

Lóki György azt is elmondta: a magyarság történetének részét képező, hungarikumnak is számító hagyományos vadászati mód hosszú távon fenntartható forma. Utalt arra, hogy Magyarországon ma is használatos az ökológiai védekezésben. Kifejtette, hogy a solymászat nemcsak sólymokkal való munkát jelent, a keszthelyi bemutatón felsorakoztak héják, ölyvek, sőt, még egy szirti sas is. A solymászatra nevelt szárnyasok pedig régóta nem a természetben, fészkekből gyűjtött példányok, hanem tenyészetekből származó, de nem háziasított egyedek.