Ha a hét elejére valamelyest mérséklődtek is a földgázárak, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) augusztusi földgáz-piacmonitoring-jelentése szerint a hónap folyamán megawattóránként 7 eurós növekedés volt a spot piacokon, tavaly júniushoz viszonyítva ötszörösére nőttek az árak, a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF novemberi határidős jegyzésében pedig a múlt szerdán érte el a csúcsot: a földgáz megawattóránként 161,5 euróba, azaz ezer köbméterenként 1936 dollárba került. 

A folyamat már év elején megkezdődött, míg január elején még 17,9 euróba került a földgáz megawattóránként, május elején 24,5 euró, június elején 26,5, július elején már 36,3, augusztus elején 41,8, szeptember elején 50,4 euró, október első napján pedig már 93,6 euró volt az ár. A lassú, de kitartó emelkedés üteme tehát szeptemberben vált drasztikussá, októberben pedig szinte hihetetlen mértéket öltött, még akkor is, ha e hét elejére némileg mérséklődött is.

A földgáz árának emelkedése felfelé hajtja az elektromos energia árát a fűtési szezon közeledtével, miközben Európában a gáztározók töltöttségének szintje az átlagosnál jóval alacsonyabb: a tavalyitól 20,5 milliárd köbméterrel marad el (a Gazprom orosz gázipari vállalat számításai szerint). A szeptemberi átlagos töltési ütemet alapul véve, jelenleg nagyjából 76 milliárd köbméter földgáz lehet az európai tározókban.

A drágulás aligha lepte meg a piacokat, hiszen már jó ideje folyamatosan drágul minden energiahordozó (szén, olaj, gáz és áram) – miközben az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette –, annak mértéke azonban valósággal sokkolta a fogyasztókat.

Piac és döntések

Az áremelkedést alapvetően továbbra is a globálisan szűkös kínálat okozza, míg a kereslet változatlanul nő – állapíthatják meg a szakemberek, ám csupán a piaci mechanizmusok nem vezethetnek ilyen mértékű áremelkedéshez. A drágulást jelentősen befolyásolta egy sor tényező, na meg hibásnak vélt energiapolitikai döntések is. 

Az energia iránti kereslet világszerte megemelkedett, mivel számos országban kezd normalizálódni az élet a koronavírus-világjárvány okozta sokk után, és a gazdaságok növekedése meredeken ívelt felfelé. Ugyanakkor csökkent a kínálat, például Brazíliában, ahol az áram jelentős részét vízi erőművekben állítják elő, az aszály miatt nehéz a helyzet. A tavalyi tél számos országban szokatlanul hideg volt, és emiatt jelentősen csökkentek a gáztartalékok. Visszaesett a megújuló erőforrásokból származó energia termelése is, Németországban és Hollandiában például amiatt, hogy kevésbé volt szeles az időjárás.

Egyes elemzők azzal gyanúsítanak nagyvállalatokat, hogy hasznot húznak a piaci fejleményekből. Georg Zachmann, a gazdasági kérdések szakpolitikai kutatásairól közismert brüsszeli agytröszt, a Bruegel kutatóintézet közgazdásza rámutatott, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat teljesítette ugyan szerződéses kötelezettségeit Európa felé, de a magas árak ellenére sem szállított több földgázt a pótlólagos kereslet kielégítésére. Zachmann szerint a Gazprom ezzel vagy még inkább fel akarja hajtani az árakat, vagy így próbál meg nyomást gyakorolni a sokat vitatott Északi Áramlat 2. vezeték gyorsabb üzembe helyezésének érdekében.

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2. első vezetékének feltöltése október elején kezdődött el, a második vezetéken pedig folytatódnak az üzembe helyezés előtti munkálatok. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható, ebből a Gazprom korábbi közlése szerint 5,6 milliárd köbméter még idén elérheti a német elosztórendszert. A Bruegel intézet arra számít, hogy áprilisig felére csökkenhetnek a gázárak, ha sikerül feltölteni az európai gáztározókat, vagy üzembe helyezik az Észak Áramlat 2. vezetéket.

A másik forrás, a cseppfolyósított földgáz (LNG) vonatkozásában Ázsia nem várt konkurense lett Európának, mivel továbbra is felvásárolja az elérhető LNG-forrásokat, ami miatt Európába az előző évi mennyiség 75 százaléka érkezik.

Orosz–EU csörte

Megszólaltak a földgázpiac fontos szereplői is. Vlagyimir Putyin szerint az európai energiapiacokon tapasztalható „hisztériát és zűrzavart” az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos spekuláció, a zöld átállás siettetése és a kitermelési beruházások csökkenése okozta. Az orosz elnök úgy látja, országának a szén-dioxid-mentesítéssel egyidejűleg maximalizálnia kell a gazdaság növekedését, a következő 30 évben az európai uniós szint alá kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ezzel Oroszország környezetvédelmi projektjei révén vezető szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni általános erőfeszítésekben.

Az energiaárak utóbbi időszakban tapasztalható emelkedésének nincs köze az Európai Unió klímapolitikájához – jelentette ki Kadri Simson. Az energiapolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az uniós zöld megállapodás – a károsgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkentése és a 40 százalékos megújulóenergia-célszám megvalósítása 2030-ig – az egyetlen fenntartható megoldás az energiaválság elkerülésére. Mint mondta, az uniós tagállamok számára a téli időszakra éppen elegendő földgáz van a tárolókban, de a megnövekedett gázfogyasztás és az árak emelkedése azt mutatja, hogy gyorsan át kell állni a megújuló energiaforrásokra, illetve minél előbb véghez kell vinni az EU gázpiaci reformját, amelyre a bizottság ez év végén tesz majd javaslatot.

Kiszolgáltatottan

Hortay Olivér, a magyarországi Századvég elemzője szerint a válságot elsődlegesen az átgondolatlan uniós energiapolitika okozza. A brüsszeli szakpolitikusok kijelölnek „jó” és „rossz” technológiákat: előbbibe a megújuló energiahordozókat, utóbbiba a fosszilis, illetve nukleáris termelési módokat sorolják – magyarázta az elemző a kontra.hu kérdésére. 

Az Európai Unió az elmúlt tíz évben a jó technológiák térnyerését jelentős mértékű támogatásokon keresztül segítette, a rosszakat pedig fokozott tempóban kezdte kivezetni. Mivel a beavatkozás egyértelmű jelzés volt a piaci szereplők felé, a befektetők igen nagy összegeket fordítottak a megújuló alapú beruházásokra, ugyanakkor a fosszilis infrastruktúra fejlesztése elmaradt. 

A megközelítés az unió belföldi, fosszilis alapú kitermelési kapacitásainak leépüléséhez, valamint néhány tagállamban a nukleárisenergia-termelő kapacitások bezárásához vezetett – fogalmazott az elemző, aki szerint a leépítések mértéke meghaladja az energiaigény csökkenését, Európa egyébként is magas importigénye folyamatosan növekszik, ami más régiókkal szemben kiszolgáltatottá teszi az energiapiacon.

A fogyasztók védelme

Egyes uniós országok máris lépéseket tettek, hogy megvédjék a fogyasztókat. Franciaország áram- és gázárplafont vezetett be, valamint a szegényebb háztartásokat 100 euróval segítené. Olaszország 3 milliárd eurót fordítana a közüzemi díjak emelkedéséből adódó terhek enyhítésére, míg Spanyolország uniós szintű fellépést szorgalmazott, például közös beszerzés formájában. Lengyelország és Magyarország az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát, Luxembourg pedig az „egyes kereskedők részéről” tapasztalt spekuláció letörését szorgalmazta.

Nálunk állami támogatással ellensúlyozzák a villanyáram és a földgáz drágulását a lakossági fogyasztók esetében. Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében azok a lakossági fogyasztók, akik havonta 30 és 200 kilowattóra közötti villamos energiát használnak el, 21 banis árkompenzációban részesülnek kilowattóránként. Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett áram és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen.