A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Alapítvány, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató legfrissebb méréseit tegnap Budapesten ismertették a Nézőpont Intézet által szervezett Ki nyer ma? című konferencián.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.

A felmérés szerint a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárása, mint a kormánykritikusoknak. A migrációkritikusságot az idősebbek tartották a legfontosabbnak, a nemzeti érzelmeket pedig a 30–39 évesek. A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazónak kiugróan fontosabb, mint a többi dimenzió.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója szerint stabilak a pártpreferenciák, a biztos szavazókon belül 51–52 százalékon áll a Fidesz-KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42–47 százalék között hullámzik, jelenleg 45 százalék, és csökken, a trendtörés júniusban volt.

Mint mondta, volt egy felhajtóereje az ellenzéki előválasztásnak, azonban azt látják, ez nem növelte a szavazási hajlandóságot a baloldalon.

A pártok támogatottsága alapján elvégezték a mandátumbecslést, eszerint ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz–KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe.

Az ellenzék 30 egyéni választókerületben tudna nyerni, a Fidesz–KDNP 76-ban.

Nagy Dániel úgy vélte, a kétpólusúvá váló pártrendszerben kevesebb elveszett szavazat várható, a kisebb pártoknak kevesebb szavazat jut.

Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerint baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja.

Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, 5 százalék a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, 3 százalék a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz–KDNP növelni tudná támogatottságát és 50 százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.

Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál „majdnem makulátlan a hit” abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.

Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér 200 ezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen támogatják, mint a kormánypártokat egy pártpreferencia-mérésnél.

Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltségek is.

Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, 10 százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.

Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már 5 százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása 2 százalékponttal nőtt.

A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával – többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják –, és 34 százalék elégedetlen vele.