A Financial Timesnak adott interjúban Emmanuel Macron a Brexit-megállapodás London által vitatott pontjaira utalva úgy fogalmazott: ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, az nem éppen a hitelesség nagy jele.

Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között. A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót azzal az indokkal, hogy az üzemeltetőnek nem volt halászati engedélye uniós területi vizekre. Erre reagálva a brit kormány péntekre bekérette Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, tiltakozásképpen a francia lépések miatt. Párizs azonban már jelezte azt is, hogy akár a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt, a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.

Boris Johnson a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport római csúcsértekezletén Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, akinek kifejezte aggályait a halászati engedélyek számáról szóló vitában használt francia kormányzati retorika miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint Johnson a találkozón hangsúlyozta a brit kormány azon véleményét, hogy a Franciaország részéről elhangzott fenyegetőzések teljességgel indokolhatatlanok, és nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, sem a szélesebb értelemben vett nemzetközi joggal.