„Közel egy évtizede már annak, hogy minden év októberének utolsó vasárnapján a székelyek autonómiatörekvéseire emlékezünk. Ezen a napon szerte a Kárpát-medencében őrtüzek gyújtásával hívjuk a fel a figyelmet arra, hogy Székelyföld autonómiája nem lehet alkuk tárgya, ugyanis ha nem engedünk a jogos követeléseinkből, akkor minden, amiben hiszünk, amihez ragaszkodunk, az megvalósulhat” – fogalmazott Potápi Árpád János. Szerinte a székelyek melletti kiállás egyszersmind az erdélyi magyarság melletti kiállás is. A Székelyföld határait kijelölő pontok mellett az anyaország és a határon túli régiók megannyi településein gyújtott tüzek lángjai a reménységet, a hazaszeretetet és az önrendelkezés iránti elkötelezettségünket fejezik ki. „A 21. század Európájában igenis helye van Székelyföld autonómiájának” – szögezte le Potápi.

Szili Katalin emlékeztetett: a Székely Nemzeti Tanács felhívására idén is számos erdélyi és Kárpát-medencei magyar önkormányzat és közösség tartja meg október utolsó vasárnapján a székely autonómia napját. „Őrtüzek mécsesek gyúlnak, hirdetve a Székelyföldön elő magyarság jogos igényét az autonómiára. Lármafák jelzik, hogy egy önmagára, vívmányaira, kultúrájára egy kicsit is adó európai közösség nem hagyhatja figyelmen kívül a szülőföldjén boldogulni akaró, identitására büszke székelység törekvéseit. Ha a demokrácia, a szubszidiaritás elve, polgárok sorsa nem csak  hivatkozási alap az Európai Unió számára, akkor támogatnia kell a nemzeti kisebbségi közösségek önigazgatási igényét” – fogalmazott az autonómiaügyekét felelős miniszterelnöki megbízott. Szili Katalin szerint a mai globális kiszolgáltatottság közepette, amikor a járvány felforgatja az életünket, a nemzet összefogására még nagyobb szükség van. „A székely autonómia napja mindannyiunk számára egyben emlékeztetés is, hogy egy pillanatra sem feledhetjük, téveszthetjük szem elől a határon kívül élő közösségeink jogos igényét, hogy saját sorsukról saját maguk dönthessenek, egyben úgy, hogy azzal elősegítsék a többségi társadalom gyarapodását is” – írta közösségi oldalán a politikus.

A magyarokat a közös történelem, a közös nyelv és a közös ünnepek is összekötik – emelte ki Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője vasárnapi közleményében. „A szégyenletes 2004. december 5-i népszavazás erkölcsi rombolása után a jelenlegi kormány elkötelezettségének köszönhetően komoly szemléletváltás történt a határon túli magyarság megítélésével kapcsolatban” – emlékeztet a KDNP-s politikus, hozzátéve: az anyaországban élőknek erkölcsi kötelességük, hogy a diaszpórában és a szórványban élő magyarságot minden tekintetben felkarolják, boldogulásukat segítsék – éljenek bárhol a világon. Szerinte 2010 óta a Fidesz–KDNP-kormányok mindent megtettek azért, hogy „Trianon traumáján túllépve” baráti és bajtársi kapcsolatokat építsenek ki azon országokkal is, amelyek a történelem viharai következtében sok „magyar honfitársunknak adnak otthont”. A székelység olyan történelmi közösség, amelynek sajátos hagyományai hosszú évszázadok óta gazdagítják a magyar kultúrát. „Székely testvéreinket különösen a szívünkben hordozzuk, így támogatjuk az ő autonómiaigényüket, amely a szülőföldjén boldogulni akaró, identitására büszke kisebbség törekvése. Fontos, hogy kulturális téren is megőrizhessék nyelvüket, hagyományaikat és szokásaikat.”

Az autonómia olyan jog az Európai Unióban, amely megilleti a székelyeket is, s ezt követelni vagy éppen küzdeni érte természetes dolog – hangsúlyozta Simicskó István.

Sajtóközleményt adott ki a Lehet Más a Politika parlamenti frakciója is. Keresztes László Lóránt felhívta a figyelmet: a nemzeti régiók támogatásért elindított európai mozgalom igazi magyar és széles körű európai együttműködést valósított meg, ezzel példát mutatott egész Európa számára. Az unió több mint 1,4 millió állampolgára írta alá a kezdeményezést. „Most az Európai Bizottságnak kell végre komolyan vennie és a helyén kezelnie az európai emberek véleményét és az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak érvényre segítését” – írja közleményében. Majd hozzáteszik: az LMP a partnereivel most azon dolgozik, hogy a kezdeményezés mögött kialakuló összefogást politikai siker koronázza, amit olyan jogi aktusok követnek, melyek a gyakorlatban is megadják a támogatást a nemzeti régióknak.