Mivel a banki átutalások csak a következő napokban érkeznek majd be, azt, hogy mennyi bevételt hozott a baróti Laura Ház Egyesület számára a hétvégén hatodik alkalommal megszervezett Fogadjunk, hogy kibírod közösségi jótékonysági kihívás, nem lehet még megsaccolni. De nem is a pénz mennyisége az elsődleges szempont – mondotta az egyesület elnöke, Cseresznyés Emília: a fogyatékkal élők igényeire és a velük való foglalkozás fontosságára felhívni a figyelmet sokkal előrébb való cél volt, azt pedig teljesítették. Barótról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, számos kis erdélyi településről, több magyarországi városból, sőt, az Amerikai Egyesült Államokból is érkezett támogató, összesen bő hatszázan járultak hozzá a kezdeményezés sikeréhez.
Cseresznyés Emília beszámolója szerint az egyesület munkatársainak egy hónapos munkája fekszik a szervezésben. A legnagyobb közösségi oldalon meghirdették az eseményt, barátaik és ismerőseik segítségével szórták hírét, aztán a jelentkezőket vették számba, végezetül az esemény két napja alatt követték a megvalósításokat és együtt örvendtek a vállalók sikerének.
Volt mit követniük! Akadt, aki maratoni futását ajánlotta vagy hegyet mászott „fogadásként”, mások tizen-huszon kilométereket szaladtak sportpályán, falvak és városok utcáin, parkokban vagy erdő közt, volt, aki biciklivel – köztük Oláh Attila parakerékpáros – vagy éppen kerekesszékkel – Nyikó Anetta baróti születésű, Marosvásárhelyen lakó, fogyatékkal élő programozó – tettek meg jelentős távolságot, a Barót Városi Sportklub kerékpáros szakosztálya pedig a Barót–Hatod–Sepsiszentgyörgy–Bölön–Barót körutat teljesítette csapatostul és családostul.
„Számunkra csodával ért fel az esemény sikere. A felajánlók közül sokan itthon, Erdővidéken élnek, mások elszármaztak, de nagyon szép számban vannak azok is, akiket csak megérintett az esemény szelleme, és ismeretlenül is készek voltak segíteni, adományt gyűjteni. Így, novemberben általában már szűkösen állunk anyagilag, ki kellene még néhány jelentősebb számlát fizetnünk, hogy jól zárhassuk az évet, s maradjon is valami a következő év elejére, amíg költségvetésünk újra kialakul – szóval, fontos az ebből az eseményből származó bevétel. De mégsem ezt számoljuk! Szoktuk mondani, hogy nekünk csak megszervezni kell az eseményt, a többit a Jóisten kirendeli. És ki is szokta! Most hatszáznál több barátot rendelt, akik mellénk álltak, ki tíz lejt, ki ezer lejt adományozott – köszönet érte mindenkinek” – nyilatkozta Cseresznyés Emília.
