Izsák Balázs emlékeztetett: Románia két éve, 2019 július 8-án indított jogi eljárást az Európai Bizottság ellen, kérve a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozat megsemmisítését. Ekkor már két hónapja zajlott az azóta sikerrel zárult aláírásgyűjtés – ha Bukarest terve bejött volna, az egész addigi munka kárba veszett volna. Egyébként ez volt a negyedik olyan Romániából indult per a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyet az ország elveszít: két ügyben beavatkozó félként léptek be, kettőben pedig felperesként. Eddig mindeniket elveszítették. Izsák Balázs szerint ez komoly presztízsveszteséget jelent, amely rombolja Románia külpolitikai tekintélyét. Kérdés azonban, hogy tanulnak-e valamit ebből a romániai kormányok, felébred-e bennük a szándék, hogy kilábaljanak a válságból. Izsák Balázs reményét fejezte ki, hogy a román média szakít eddigi gyakorlatával, és nem titkolja el ezt a fejleményt, hiszen a romániai adófizetőknek jogukban áll tudni, mire pazarolják a közpénzt vezetőik. „A pert Románia veszítette el, de az igazi vesztes a román állampolgárok közössége. Ezzel szemben a Székely Nemzeti Tanács ismeri a felfelé vezető utat” – nyomatékosította Izsák Balázs.

Leszögezte ugyanakkor: a Székely Nemzeti Tanács célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának elérése. Alkotmányos eszközökkel, párbeszéd útján akarják ezt megvalósítani, a polgári kezdeményezés pedig, amely a nemzeti régiók gazdasági emancipációját szolgálná, Székelyföld esetén szintén az autonómia felé vezet. „Közel másfél millió európai polgár támogatja ezt a kezdeményezést, kínálatunkat Románia, Spanyolország, Olaszország és más államok, de az Európai Unió felé is: konfrontáció helyett válasszuk a fejlesztés, az építés útját. Ennek a megértését gátolja nem csak a többségi nacionalizmus, hanem a globalizmust támogató progresszív ideológia, amely tehetetlenségre kárhoztatja, s a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot” – hangsúlyozta az SZNT elnöke.

Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kitért a nemzeti kezdeményezés további lehetséges sorsára is. Mint mondta, jelenleg zajlik az aláírások ellenőrzése, három tagállam – Ciprus, Horvátország és Dánia – még nem küldte el az Európai Bizottságnak az erről szóló határozatot, Románia már végzett a folyamattal, de még Bukarestből sem futott be a dokumentum. Ezt követően a kezdeményezők térfelén pattog a labda: nekik kell eldönteniük, mikor nyújtják be a Bizottságnak a kezdeményezést és az elfogadásra javasolt jogszabály-tervezetet. Persze, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy nem indít jogalkotási folyamatot az ügyben, ez esetben azonban meg kell indokolnia döntését. Márpedig a Bizottsággal folytatott korábbi pereskedés során sikerült megismerni a lehetséges ellenérveket, kibúvókat, ezekkel mind tisztában vannak, és ha ez a forgatókönyv valósulna meg, a kezdeményezőknek – akiket Izsák Balázs képvisel – lehetőségük van jogorvoslattal élniük.

Mindezzel párhuzamosan folytatják korábbi törekvésüket: intézményesíteni akarják a nemzeti régiók közösségét – hangsúlyozta az SZNT elnöke –, és szövetségeseikkel is tanácskoznak. Mint Izsák Balázs elmondta, közös stratégiáról elsőként Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetett. A készülő jogszabálytervezet minimuma, hogy meghatározza és elismerje a nemzeti régiók fogalmát és a közösségi jog alanyává tegye azokat függetlenül attól, hogy egyes térségeknek más-más a státusa saját országán belül, hiszen például vannak olyan régiók, amelyeknek autonómiájuk van, másoknak létezését sem ismeri el az állam, mint például Székelyföld esetében. Felső határa a jogszabálytervezetnek nincs, a kezdeményezés a nemzeti régiók gazdasági emancipációját segítené elő, hiszen ez is az SZNT által meghatározott fő célt, Székelyföld autonómiáját szolgálja.