A büntetőper előzetes bírósági eljárása keretében május 21-én döntött úgy az egyik bíró, hogy a vádiratban talált rendellenességek miatt visszautalják a dossziét a katonai ügyészségnek. Az elsőfokú határozat ellen mind a katonai ügyészek, mind a sértett felek fellebbezést nyújtottak be, egy másik bírói testület azonban elutasította fellebbezésüket. Ez azt jelenti, hogy az ügy visszakerül az ügyészségre.

2020 októberében a bíróság kizárta az ügyészség bizonyítékainak egy részét, felszólítva a vádhatóságot, hogy öt napon belül orvosolja a vádirat rendellenességeit és közölje, fenntartja-e még a vádat, vagy kéri az ügy visszautalását. Akkor kizárták a bizonyítékok közül - többek között - Gelu Voican Voiculescunak és Ion Iliescunak a szenátusi bizottság előtt tett nyilatkozatait, a bizottság által a '89 decemberében történt eseményekről készített jelentést és az ennek alapjául szolgáló dokumentumokat, valamint többtucatnyi sértett fél nyilatkozatát.

A katonai ügyészek 2019 áprilisában küldték el a legfelsőbb bíróságnak az 1989-es forradalom ügyének vádiratát, a per azonban elakadt az előzetes szakaszban, amelyben a vádirat törvényességét és a felek által benyújtott kérelmeket és kifogásokat vizsgálják meg.

Ion Iliescu volt államelnök, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Iosif Rus tábornok, a román légierő egykori parancsnoka ellen emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt emeltek vádat. Iliescu a per egyik tárgyalásán sem jelent meg.

Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban, december 22-e után, 862 személy meghalt és 2150-en megsebesültek - áll a vádiratban.