Összetett annak a jelenségnek az oka, hogy kevesebb beutalt beteg esetén miért nagyobb a napi gyógyszerfogyasztás a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, de az intézmény vezetője egy dolgot biztosan állít: ha a betegek nem várnák meg, amíg állapotuk súlyosbodik – függetlenül attól, hogy koronavírus-fertőzésről van-e szó vagy egyéb betegségről –, és már az első jeleknél jelentkeznének orvosnál, akkor nem válna a rendszer annyira terheltté, sok problémát könnyebben, hatékonyabban és költségkímélőbben lehetne megoldani. András-Nagy Róbert a számok tükrében mutatta be, hogy e tekintetben mi változott az intézményben az elmúlt két esztendő folyamán.
Míg 2019 októberében a napi átlag oxigénfogyasztás 257 köbméter volt, 2020-ban 690 köbméter, idén már 1093 köbméterre ugrott. Ez az első évben 268 százalékos növekedést jelentett, idén a két esztendővel ezelőttihez képest 425 százalékos az oxigénfogyasztás növekedése – részletezte András-Nagy Róbert.
Októberre vonatkoztatva, 2019-hez képest jelenleg 60 százalékos telítettséggel dolgozik a kórház, e tekintetben a kiutalt, vagyis megoldott esetek számát veszik alapul. 2019 októberében 1927 páciens hagyta el a kórházat, idén októberben pedig 1095. A menedzser úgy gondolja, a járványügyi helyzetben ez jó teljesítmény.
A beérkező betegek állapotának súlyossága egyenesen befolyásolja a gyógyszerfogyasztást és annak költségeit is. 2019-ben az első tíz hónapban 7,6 millió lejre használtak gyógyszereket a megyei kórházban, 2020-ban 9,5 millió lejt, idén januártól októberig 14,5 millió lejt költöttek gyógyszerekre, ami a két évvel ezelőttihez képest 191 százalékkal több. Jogos kérdés, hogy mennyit tesz ki ebből a gyógyszerárak növekedése. Az intézmény menedzsere szerint az árak növekedése 20–25 százalékban befolyásolta a ráköltést, a többi a betegek állapotának súlyosságából és az adagolt gyógyszerek dózisának megnövekedéséből adódik össze.
Az elmúlt két esztendőben lényegesen megemelkedett az antibiotikumok és a véralvadásgátlók fogyasztása is. Az antibiotikumok esetében a két évvel ezelőtti, tíz hónapra számított értékhez viszonyítva 165 százalékos a növekedés. Míg 2019-ben január és október között 450 ezer lejt költöttek antibiotikumokra, idén október végéig 742 ezer lejt. A véralvadásgátlók tekintetében is jelentős az emelkedés, ugyanerre a tíz hónapra számítva: 2019-ben 256 ezer lejt, idén pedig 376 ezer lejt fordítottak erre, ami két év alatt 147 százalékos emelkedést jelent.
A kórházvezető arról nem tájékoztatott, hogy konkrétan mit tett hozzá a járvány a korábbi betegellátáshoz és mennyi az úgymond járulékos veszteség, azt ellenben hangsúlyozta: az orvoshoz forduló, a kórházba beutalt betegek állapotának súlyossága nagyon nagy mértékben befolyásolja az ellátást sok tekintetben.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
